szélsőjobb;Európai Parlament;Ukrajna;migráció;közvélemény-kutatás;EP-választások;jobboldali populizmus;orosz-ukrán háború;Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR);

Visszaüthet a szélsőjobbos retorika

Nem annyira sötétek a kilátások a júniusi európai parlamenti választások előtt, derül ki a Külkapcsolatok Európai Tanácsa (ECFR) által készített legújabb felmérésből, amelyet idehaza a Népszava közöl elsőként. 

Bár sok elemző Európa-ellenes hullámot jósol az idei európai parlamenti választásokon, az ECFR új jelentése, amely 12 uniós tagállam közvélemény-kutatási adatait tartalmazza, nem vetít előre olyan sötét jövőképet. A YouGov és a Datapraxis Magyarországon, Ausztriában, Franciaországban, Németországban, Görögországban, Olaszországban, Hollandiában, Lengyelországban, Portugáliában, Romániában, Spanyolországban és Svédországban készített felméréseket.

A szélsőjobboldali pártok támogatói erősen megosztottak a legfontosabb kérdések tekintetében – többek között országuk EU-ban maradását, Ukrajna támogatását és a migrációt illetően –, és e pártok nehezen találnak közös nevezőt a következő parlamenti ciklusra. A jelentés legfőbb megállapítása:

a „mainstream” pártoknak nem szabad átvenniük a szélsőjobb retorikákáját, a bevándorlással kapcsolatban sem, ez kontraproduktív lehet.

A tanulmány társszerzői, Ivan Krasztev és Mark Leonard szerint a mérsékelt, EU-párti tömörülések akkor lehetnek hatékonyak a szélsőjobb ellen, ha célzott kampányokat dolgoznak ki a választók mozgósítására anélkül, hogy Európa-ellenes reakciókat gerjesztenének. Az amerikai elnökválasztás árnyékában az Európa-párti erőknek olyan Unió mellett kell érvelniük, amely képes megvédeni határait Oroszországgal szemben, ellenőrizni a migrációs mozgásokat, és politikáját a globális színtéren is megfelelően tudja képviselni.

Bár a szélsőjobboldali és Európa-ellenes pártok támogatottsága emelkedett,

az Európa-párti tömörülések a vártnál jobb helyzetbe kerülhetnek a júniusban esedékes európai parlamenti választásokon, és akár működőképes többséggel is rendelkezhetnek 

– derül ki az ECFR által közzétett, közvélemény-kutatásokkal alátámasztott új jelentésből.

KILÉPÉS az EU-BÓL Mindössze négy tagállamban – Ausztriában (58%), Németországban (55%), Hollandiában (63%) és Svédországban (59%) – ismeri el a választók többsége, hogy a szélsőjobboldali pártok vezetői az országuk EU-ból való kilépését tervezik. Érdekes módon az olasz kormánypárt, az Olasz Testvérek (FdI) támogatóinak elenyésző hányada (15%) hiszi mindezt, ami nem is csoda, hiszen Giorgia Meloni Európa-párti, atlantista irányvonalat követ. Ennek megfelelően az olasz ellenzék nehezen tudja mozgósítani a szavazókat azzal, hogy az FdI esetleges jó eredménye veszélybe sodorja az EU-t. Spanyolországban, Portugáliában és Romániában az Európa-pártiak hasonló korlátokkal szembesülnek, állítja az ECFR.

Ami Lengyelországot illeti, a lengyel Jog és Igazságosság (PiS) szavazói közül csak minden ötödik (21%) gondolja úgy, hogy Jaroslaw Kaczynski ki akar lépni az EU-ból, míg a lengyelek 52%-a véli úgy, hogy ez a PiS vezérének célja. Ez lehetőséget adhat a lengyel Európa-párti erőknek arra, hogy erre figyelmeztetve mozgósítsák a szavazókat, kiemelve a PiS választási sikerének veszélyeire.

UKRAJNA Az Európa-ellenes mozgalomban komoly megosztottság tapasztalható Kijev támogatását illetően. A PiS és a Svéd Demokraták szavazói határozottan támogatják az ukrajnai háborús erőfeszítéseket, 58, illetve 52 százalékuk jelezte, hogy Európának továbbra is támogatnia kell Ukrajnát az elvesztett területetek visszaszerzésében. Ezzel szemben a magyarországi Fidesz szavazóinak 88%-a, az Osztrák Szabadságpárttal (FPÖ) szimpatizálók 70%-a és a németországi Alternatíva Németországért (AfD) támogatóinak 69%-a ellenzi ezt lépést. Ehelyett úgy gondolják, hogy Európának az Oroszországgal való tárgyalásos rendezés felé kellene terelnie Ukrajnát. Összességében az EU szerepét Ukrajnával kapcsolatban negatívan ítéli meg a válaszadók többsége (átlagosan 37%), néhány ország kivételével (Svédország 41%, Portugália 39%, Hollandia 37% és Lengyelország 34%).

MIGRÁCIÓ A tanulmány szerint a menekültkérdés jelentőségét nem szabad túlértékelni. A szélsőjobb pártok szavazói e témát illetően is rendkívül megosztottak. A bevándorlás miatt legfőképpen a következő Európa-ellenes pártok szavazótábora aggódik: a holland Szabadságpárté (81%), az FPÖ-é (72%), a Svéd Demokratáké (60%), az AfD-é (59%), a francia Nemzeti Tömörülésé (59%) és a PiS-é (57%). Ezzel szemben az Olasz Testvérek (54%), a Vox (53%), a Chega (56%) és a Fidesz (54%) támogatóit elsősorban a kivándorlás, illetve a kivándorlás és a bevándorlás egyaránt aggasztja.

Bár sok megfigyelő a bevándorlástól való félelem miatt szélsőjobboldali hullámot jósol az EP választáson, a migráció jelentőségét túlértékelik, derül ki az ECFR jelentéséből. A felkínált lehetőségek közül a megkérdezett országok válaszadóinak mindössze 15%-a tartja a bevándorlást az elmúlt évtized legjelentősebb válságának, míg 21% a globális gazdasági zűrzavart, 19% a Covid-járványt, 16% az éghajlatváltozást és 16% az ukrajnai háborút jelölte meg. A bevándorlást kizárólag Németországban és Ausztriában tartják a legfőbb problémának.

ELITELLENESSÉG Bizonyos szempontból azonban nagyon is hatékony a szélsőjobb retorika. Az európaiak nagyjából 45 százaléka gondolja úgy, hogy az Európa-barát pártok vezetői meg akarják nyitni országukat a menekültek nagyobb mértékű beáramlása előtt; emelni akarják az energiaárakat az éghajlatváltozás elleni küzdelem érdekében (43%); és országuk politikai hatalmát Brüsszelre akarják átruházni (33%). Az a nézet, hogy az Európa-barát vezetők több migránst és menekültet akarnak behozni az EU-ba, leginkább az Európa-ellenes pártokkal szimpatizálók körében terjedt el. A PiS támogatóinak 66%-a, az AfD 57%-a és a Vox támogatóinak 53%-a szerint ez az egyik legfontosabb prioritása országuk vezetőinek, Donald Tusknak, Olaf Scholznak és Pedro Sáncheznek.

A PiS (66%), a Fidesz (60%) és az AfD (50%) támogatói Ursula von der Leyenről, az Európai Bizottság elnökéről is azt feltételezik, hogy menekülteket hozna be Európába. A CDU/CSU szavazóinak 28%-a például úgy gondolja, Olaf Scholz a benzin- és energiaárak emelését akarja elérni, hogy segítsen az éghajlatváltozás elleni küzdelemben.

Portugáliában és Spanyolországban a jobbközép ellenzéki szavazók 24%-a gondolja ugyanezt az országuk baloldali kormányfőjéről. (Közben Portugáliában megbuktak a szocialisták.) Krastev és Leonard megjegyzik, hogy az európai vezetők kockáztatják a probléma súlyosbodását, mivel „túlságosan a politikára összpontosítanak, miközben úgy tűnik, hogy távol állnak választóik legfőbb aggodalmaitól”.

COVID A világjárványt illetően csak Portugáliában (56%) és Spanyolországban (42%) gondolják többen úgy, hogy az EU inkább pozitív, mint negatív szerepet játszott a Covid-19 elleni küzdelemben.

PÉNZÜGYI VÁLSÁG Ennek kezelésével kapcsolatban pedig a megkérdezett országok válaszadóinak csupán 20%-a véli úgy, hogy az EU szerepe pozitív volt, 41%-uk, szerint viszont negatív volt.

ÉGHAJLAT-POLITIKA E kérdés különösen megosztja az embereket. Arra a kérdésre, mit tartanak fontosnak: érvényesüljenek az éghajlatpolitikai célkitűzések az energiaszámlák emelkedése fejében is, vagy inkább hiúsuljanak meg a széndioxid kibocsátás csökkentésére vonatkozó tervek, csak ne kelljen többet fizetni az energiáért, az utóbbira 41, az előbbire 25 százalék voksolt. Csak Svédországban és Portugáliában volt uralkodó az a vélemény (37%, illetve 31%), hogy az európai kormányoknak mindent meg kell tenniük a szén-dioxid-kibocsátási célok elérése érdekében.

---

A kutatás 2024 januárjában, 12 európai országban (Ausztria, Franciaország, Németország, Görögország, Hollandia, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Olaszország, Hollandia, Lengyelország, Portugália, Románia, Spanyolország, Svédország és Németország) a felnőtt (18 éves és idősebb) lakosság körében végzett közvélemény-kutatáson alapul.

Ez a stratégia lehet hatékony a populisták ellen

A jelentésben a szerzők felvázolják, milyen módszerrel foghatnák ki a szelet az Európa-párti erők az EU-ellenes pártok vitorlájából:

* Az Európa-pártiaknak a saját szavazóbázisuk mozgósításával párhuzamosan arra is törekedniük kell, hogy az Európa-ellenes pártokkal szimpatizálókat is mozgósítsák. Az euroszkeptikusok valószínűleg nem váltanak politikai tábort, de el lehet bizonytalanítani őket azzal, ha rámutatnak az Európa-ellenes program ellentmondásaira és veszélyeire. Németországban, Franciaországban és Ausztriában ez a stratégia nehéznek ígérkezik, véli a jelentés.

* Egy erősebb Európa mellett kell érvelni. A kutatás szerint az ukrajnai háborút a politikai kampány középpontjába állítani valószínűleg visszafelé sülne el, mivel egyre kevésbé hisznek az európaiak abban, hogy Ukrajna képes lesz győzelmet aratni (az ECFR adatai szerint a megkérdezettek mindössze 10%-a véli úgy, hogy Ukrajna megnyerheti a háborút). A Bizottság zászlóshajójának tekinthető európai zöld megállapodás népszerűsítése szintén kevés politikai hasznot hozhat, mivel sok európai úgy látja, hogy a Bizottság számos válsággal szemben rosszul teljesített. Ehelyett a vezetőknek egy erősebb és védekezőbb Európa mellett kellene érvelniük, amely képes ellensúlyozni az Egyesült Államok Donald Trump vezette esetleges politikai változásait és az orosz agresszió további megnyilvánulásait Európa határai mentén. Ez a stratégia „ráébresztheti” a Trump visszatérésétől óvakodó választói csoportokat, hogy a következő parlamenti ciklusban is fontos az Európa-párti irányvonal megőrzése.