Furcsa csiki-csuki helyzetnek lehetnek szemtanúi az amerikai belpolitikát közelről figyelők szerdán, amikor a szövetségi igazságszolgáltatási hierarchia első és második számú fóruma, a Legfelsőbb Bíróság és a szintén washingtoni székhelyű szövetségi Fellebbviteli Bíróság csupán kilenc óra eltéréssel ideiglenesen hatályba helyezte, majd felfüggesztette a Texas állam törvényhozása által elfogadott új migrációs törvény alkalmazását.
Texas több mint 2000 kilométeren át határos a dél irányban szomszédos Mexikóval, így a migrációs nyomás ezt az államot terheli a legnagyobb mértékben. Nem meglepő, hogy jelenleg zajló jogelméleti konfliktus gyújtópontját is az a „4-es számú Szenátusi törvény” jelenti, amelyet az állam kormányzója még tavaly decemberben írt alá és ez év márciusában lépett hatályba. A jogszabály bűncselekménynek minősíti Texas államba történő illegális belépést Mexikó felől. A törvényszöveg továbbá felhatalmazza állami bűnüldöző szerveket szóban forgó személyek előállítására, akik cselekményükkel hat hónapos börtönbüntetést kockáztatnak, kivéve ha önként visszatérnek a kiindulási országként megállapított Mexikóba. Az a tény, hogy az törvény másodszori megszegése már 20 évig terjedő szabadságvesztést is kilátásba helyez, jelzi a republikánus többségű texasi törvényhozás elszántságát az illegális bevándorlás megfékezésének ügyében.
Az egyetlen bökkenő, hogy bevándorlói státusz értékelésének, megadásának vagy megvonásának joga kizárólag szövetségi hatáskörbe tartozik, amelyet egy majd’ 150 éves Legfelsőbb Bírósági ítélet, 1875-ös Chy Lung kontra Freeman világosan kimond. Az állásfoglalás névadója, Chy Lung, fiatal kínai bevándorló 22 másik nővel együtt hajón érkezett San Francisco kikötőjébe. A 19-ik századi kaliforniai törvény szerint az államnak joga volt megválogatnia, milyen személyeket enged belépni a területére. Amennyiben a kaliforniai hatóságok fizikai vagy mentális betegséggel küzdő, vagy „erkölcsileg megkérdőjelezhető” személynek minősítik a kérelmezőket, megtagadhatják a belépésüket. Esetünkben a Kaliforniai Bevándorlásügyi Felügyelet vezetője prostituáltnak minősítette a csoport tagjait. Az ítélet indoklása kiemeli, hogy az államok önkényes migrációs politikája hátrányosan érintheti az Egyesült Államok külkapcsolatait.
Ezt az állítást támasztja alá, hogy Mexikó elnöke, Andres Manuel Lopez Obrador drákóinak nevezte texasi jogszabályt és kijelentette, hogy országa nem fogadja vissza a kitoloncolt menekülteket. Ez érthető annak fényében, hogy a bevándorlók jelentős része Mexikón kívüli országokból érkezik a texasi déli határhoz. A Mexikó kormányzati szinten is elítélte a törvényt, miszerint az „családok szétszakításához és rasszista profilalkotáshoz vezet.” Az amerikai civil jogvédők is megerősítették ezt az aggodalmat. Állításuk szerint a törvényszöveg lehetőséget ad a bűnüldöző szervek számára, hogy az illegális bevándorlók azonnali kitoloncolásáról intézkedjenek. A szövetségi Bevándorlásügyi Hatóság által szervezett, menekült státuszt megállapító meghallgatásra jelenleg több éves várólisták vannak, így a kérelmezők joggal félhetnek, hogy a texasi hatóságok időközben kitoloncolják őket az országból.
Texas azonban nem adja fel. Aaron Nielson, az állam jogi képviselője szerdán a washingtoni Fellebbviteli Bíróság előtti meghallgatáson igyekezett megvédeni a törvényt. Ám a bírói testület elnöke, Priscilla Richman bíró kérdésére, miszerint hogyan értékeli a törvény egy eredetileg Arizonában belépett, majd Texasba költözött illegális bevándorló státuszát, nem tudott érdemi választ adni.
Greg Abbot, Texas állam kormányzója továbbra is indokoltnak tartja a törvény által biztosított azonnali intézkedést. A republikánus kormányzó több alkalommal kritizálta a Biden-kormány elégtelen bevándorláspolitikáját, a migrációs hullámot pedig inváziónak nevezte. Elmondása szerint az államnak jogában áll megvédeni magát a mexikói kartelek által szervezett drog-és embercsempészektől. A példáján felbuzdulva Iowa állam kormányzója is bejelentette, hogy aláírna egy hasonló, bár szűkebb hatáskörű törvényjavaslatot. A függő jogi helyzetet egy washingtoni képviselőház által elfogadott törvény orvosolhatná, ez azonban Donald Trump által befolyásolt republikánus frakció ellenkezése miatt a novemberi elnökválasztásig aligha fog megtörténni.
