kiskereskedelem;Lázár János;államosítás;Spar;Molnár László;

Kormányzati harag célpontja lett a SPAR, Lázár János nem csak úgy fenyegetőzött

Az építési és közlekedési miniszter szőröstül-bőröstül megvetetné a céget az Orbán-kormánnyal

Most, hogy az osztrák fűszeres-közértes, a SPAR így viselkedett, felvetettem a kormányban, hogy ne tűrjük tovább a hazudozást, alaptalan állításokat tőlük, s inkább vegyük meg őket szőröstül-bőröstül" - idézte az MFor Lázár János építési és közlekedési miniszter szavait, amelyek egy tegnapi konferencián hangzottak el. A tárcavezető a korrumpált osztrák sajtón keresztül üzengetőnek minősítette a SPAR, amely vezérigazgatója a múlt héten arról beszélt, hogy Orbán Viktor arra kérte a csoport tulajdonosát, hogy „engedje meg egyik rokonának, hogy befektessen a cég magyar leányvállalatába”.

Beszédes volt azonban Lázár miniszter üzenete, miszerint „nem kevesebb, hanem több Mészáros Lőrincre és Szíjj Lászlóra van szükség” – nyilatkozta lapunknak Molnár László. A GKI Gazdaságkutató Zrt. vezérigazgatója szerint egyértelmű, hogy néhány újabb NER-lovag szeretne szerencsét próbálni újabb ágazatokban, ezúttal a kereskedelemben. Molnár szerint mindig könnyebb jól menő, felépített üzletláncot átvenni, mint felépíteni egyet a nulláról.

A GKI vezérigazgatója szerint amikor a kormány „nemzeti” kézről beszél, az alatt a Fideszhez közelálló NER-üzletembereket kell érteni. A játékszabályokat pedig úgy alakítják, hogy minél több, profitot termelő ágazatot terelhessenek hozzájuk. Amikor például a Vodafone Magyarország Zrt-be bevásárolták a NER-lobbit, abban a pillanatban megszüntették a telekom-szektort sújtó különadót. Sok mindent elárul ez a lépés, arról, hogy milyen célokat szolgál  az állami szabályozás. Jelenleg a költségvetés nincs olyan helyzetben, hogy bármilyen adóról könnyűszerrel lemondjon, de így lehet helyzetbe hozni a NER-tőkét – mondta Molnár László. Azt láthatjuk, hogy amíg egy szektor nincs a NER ellenőrzése alatt – addig agyonszabályozzák, agyonadóztatják, ahogy a mi fiunk kölyke odakerült, abban a pillanatban már lehet nyereséges a cég - mondta.

Ezt a folyamatot a kormány azzal is segíti, hogy a túlárazott állami megrendeléseket ezen NER-cégekhez irányítja. Utóbbi vállalkozások többsége piaci körülmények között nem nagyon tudna működni. Jó példa erre az építőipar: formálisan verseny van az állami megrendelésekért, de a közbeszerzéseket felváltva néhány NER-cég nyeri el többszörös árakon. 2010-ben egy autópálya ami kilométerenként 1,5 milliárd forintnál drágábban épült, felháborodást váltott ki a szakmából, ezzel szemben most 14-20 milliárdos kilométerenkénti megrendelések is átcsúsznak az állami megrendelőn. A baráti cégek esetében, az államot a költségek nem aggasztják.

Az állami megrendelések ilyenén átirányítása kárt okoz az egész nemzetgazdaság számára,  több csatornán keresztól rontja a versenyképességet. Egyfelől ha egy jól működő versenypiaci céget vesznek meg , azzal a versenyfeltételeket rombolják, hiszen a innentől kezdve profit nem abból származik, hogy a cég minőségi szolgáltatást, terméket nyújt alacsony áron, hanem a túlárazásokból. Másik oldalról azért romboló ezen cégek térnyerése – mert ezek növekedése profitja, mind-mind költségvetési forrásból származik, azt más cégektől vagy a lakosságtól kell adók formájában elvonni.

Valószínűleg egyre több cég fogja követni a SPAR példáját, vagyis azt hogy különböző vagyonelemeket olyan külföldi cégekbe viszik, amelyekhez nem fér hozzá a magyar állam, vagy ha mégis olyan körülményeket képes teremteni, hogy akkor is minél kisebb kár érje - mondta Molnár László. Hans Reisch a múlt héten arról beszélt egy osztrák szakmai lapnak, hogy a csoport kivonta a magyarországi telek- és épület, valamint a nagykereskedelmi és logisztikai jogokat Magyarországról. Molnár szerint ez arra jó megoldás a SPAR szempontjából, hogy ha magyar kormány államosítani akar, akkor csak a kereskedő céghez fér hozzá, az ingatlanokhoz nem. Ez esetben az új tulajdonos kénytelen lesz az ingatlanokat bérbe venni – ez esetben majd ebből lesz profitja a cégnek. SPAR jogászai megkeresték, hogy milyen jogi megoldás nyújthat nagyobb védelmet a cégnek – tette hozzá.

Az állam kiszorító gazdaságpolitikájának egyenes következménye az új beruházások elmaradása, illetve a megtermelt profit hazavitele – vélekedett Molnár László. Nem azért viszik haza profitot mert ezek a cégek „gonosz multik”, hanem azért mert nem tudhatja, hogy jövőre lesz-e nyeresége. A tőketulajdonosok annyit tőkét hagynak itt, ami a működéshez feltétlenül muszáj, nagy piaci fejlesztést nem csinálnak. Molnár példaként említette kormány által szintén „nemzetiesíteni” kívánt a biztosítási piacot, ahol az elmúlt 10 évben nem volt érdemi innováció, de folyamatos a tőkekivonás  – ugyanis nem lehet tudni, hogy mikor jön egy olyan újabb adó, vagy szabály, ami tönkreteszi a piacot – mondta  a kutató.

Beletört a foguk, de még próbálkoznak

A kiskereskedelmi különadó már 2010-2012 között is létezett, de nem a nyereség, hanem az árbevétel után kellett leróniuk a cégeknek. Éves 500 millió forint árbevétel alatt nem kellett fizetni, az 500 millió és 30 milliárd forint közötti részre az árbevétel 0,1 százalékát, a 30 milliárd és 100 milliárd forint között 0,4, 100 milliárd forint feletti részére pedig 2,5 százalékát kellett befizetni. A megoldás trükkös volt. A magyar tulajdonban lévő kiskereskedelmi cégek franchise-rendszerben működnek, árbevételüket üzletenként számolják, ami rendre nem ért el az 500 milliós határt. Az újból bevezetett különadó mértékét 2023-tól emelték. Az 500 milliós árbevétel alatt továbbra sem kell fizetni, 30 milliárd forintig 0,15 százalék lett a kulcs, fölötte és 100 milliárd forint között 1 százalékra nőtt a teher, 100 milliárd forint felett pedig jelenleg 4,5 százalék. Az ágazati különadó mellett az árstopos termékek, a kötelező akciózás tovább nehezítette a kiskereskedelmi cégek életét, ahogyan az energiaárak elszabadulása is.

Tavaly aztán az elszabaduló infláció, az élelmiszerárak drámai emelkedése és a reálbérek mérséklődése a fogyasztás csökkenését okozta. Mindezek együttesen vezettek oda, hogy kevés kivételtől eltekintve 2022-ben és 2023-ban komoly veszteségekről számoltak be a kiskereskedelmi cégek. Az olyan nagyságú kiskereskedők, amilyen a SPAR is, bevételarányosan 2-3 százalékos nyereséggel működnek. Az ágazati különadó „agyoncsapja” a nyereséget. Bizonyára ez is nyomós oka lehet, hogy a SPAR-ral a különadó ügyében Brüsszelhez fordult. A SPAR elleni támadás nem előzmény nélküli. A kormány korábban nekiugrott a Tescónak, az Aldinak és a Lidlnek, de a SPAR sem az első csörtét vívja. A közelmúlt történetéhez tartozik, hogy a leggazdagabb magyarok közé tartozó Jellinek Dániel tulajdonrészt szerzett a francia Auchanban. Ahogyan az is, hogy tegnap adták át a 100 millió forintért elkészült elkészült legújabb SPAR szupermarketet Hajdúböszörményben.

Komoly sikerek is vannak

A bankszektorban már 2020-ra teljesült az a kormányzati cél, hogy a hazai tőke aránya 50 százalék fölött legyen az ágazatban. Az OTP évek óta regionális szereplő, itthoni piacvezető helyét soha nem veszélyeztette semmi. Mellette ott van az MHB Bank, amibe a kormány az állam tulajdonban lévő Budapest Bankot apportálta. A MHB csoportot pedig valójában Mészáros Lőrinc ellenőrzi a korábbi MKB Bank és Takarékbank-csoport révén. A kisebb hazai szereplők között pedig ott van a Gránit Bank, amely jelenleg Tiborcz István tulajdona. Az elmúlt két évben a kormány a biztosítási piacon is több biztosítóba befektetett, ám a kétes ügyletekkel megszerzett tulajdonrészeket végül tavaly eladta, annak érdekében, hogy a befolyó pénzből a magyar állam többségi részesedést szerezhessen a ferihegyi repülőteret üzemeltetőt Budapest Airport Zrt-ben. Az elmúlt években a magyar kormány és NER célkeresztjébe került magyarországi építőanyag-ipar is. A kormány osztrák és német cégeket igyekszik kiszorítani erről a területről is, annak érdekében, hogy NER-vállalkozók kezébe adja azt. Az elmúlt években a szektorra ennek érdekében bányajáradékot vetett ki, az egyes építőanyagokra a kormány elővásárlási jogot biztosított magának, hogy azokat ne tudják külföldön értékesíteni, illetve szén-dioxid adóval sújtotta a jellemzően külföldi cégeket. A Der Spiegel tavaly áprilisában német üzleti források alapján bemutatta, hogy az Orbán-kormány adókkal, a piacok ellehetetlenítésével maffiaszerű zsarolásokkal próbál meg cementgyárakat és építőanyag-ipari cégeket megszerezni kliensei számára.