A koronavírus-járvány kezdete óta, vagyis az elmúlt négy esztendőben lapunk gyűjtése szerint 0,4 százalékkal nőtt a balatoni települések lakossága. Még látványosabb a régió népességének gyarapodása a három helyi nagyváros, az egyaránt fogyó Siófokot, Balatonfüredet és Keszthelyt nem számítva: a kisebb tóparti településeken 2,4 százalékkal nőtt a lakosok száma. Csak összehasonlításul: ugyanezen időszak alatt az ország népessége 1,6 százalékkal csökkent. Lakosságszámra a legnagyobb növekedést a tó északi partja, a Keszthely és Badacsony közötti rész könyvelhette, ahol négy településen – Gyenesdiás, Vonyarcvashegy, Balatongyörök, Balatonederics – közel 650-nel többel élnek állandó lakosként bejelentkezve, mint 2020. elején. Arányaiban a tó nyugati medencéjében, Fonyód és Keszthely között gyarapodott legjobban a települések népessége, Balatonfenyvesen, Balatonmáriafürdőn, Balatonkeresztúron és Balatonberényben 7 százalékkal többen laknak, mint a Covid-járvány előtt. A Balatonhoz újonnan költözők harmadik kedvenc területe a tó északi partja, Tihany és Badacsony között, ahol az apró települések között akadt, melynek négy év alatt ötödével nőtt az állandó lakossága.
– A Balaton-régió a legnagyobb egybefüggő elöregedő térsége Magyarországnak, s nagyon komoly demográfiai válságban van. A koronavírus fokozta belföldi vándorlás, illetve az otthoni munkavégzés miatt nőtt a népesség. A budapesti öreg, gazdag népesség lemegy a Balatonra és felvásárolja a házakat, a tóparti településeken lakó fiatalok pedig nem tudják elkezdeni az életüket, nem tudnak lakást, házat venni, következésképpen elköltöznek onnan – jelentette ki Navracsics Tibor közigazgatási és területfejlesztési miniszter egy márciusi, siófoki konferencián, amelyről a Hírbalaton tudósított elsőként. A miniszter hozzátette: a jelenség a balatoni háttértelepüléseket is érinti. Ezek után voltunk rá kíváncsiak, tényleg akkora-e a baj a tó mentén, ahogyan azt Navracsics láttatja.
– Nem tapasztaltunk problémát, bár a méretünkhöz képest a 37 új lakos négy év alatt tényleg számottevő – mondta lapunknak Epres Róbert, a 2020-ban 165, jelenleg 202 lakosú, azaz négy év alatt 20,9 százalékkal gyarapodó Balatonrendes polgármestere. – Nyáron a nyaralóközösséggel együtt amúgy is 500-600 főre bővül a falu népessége, a szolgáltatások nagyjából erre vannak beállva, a boltos pedig kifejezetten örül, hogy szezonon kívül is magasabb a forgalma. A közművek közül egyedül a vízművel akadnak problémák, ám ez így volt már a járvány előtt is, a szárazabb nyári napokban alacsony a nyomás, néha ki is marad, ám ennek kijavítására vannak terveink.
A faluvezető megjegyezte, településükre nemcsak idősebbek költöztek, fiatal párok is őket választották, egyre több a kisgyerek a faluban, óvodásuk például több van, mint a szomszédos, közel 3,5-ször nagyobb Ábrahámhegynek.
– Egyáltalán nem zavaró, hogy hirtelen 10 százalékkal többen lettünk
– állította a jelenleg alig több, mint 160 állandó lakosú Örvényes polgármestere, Huszár Zoltán. – Fiatal családok is érkeztek az elmúlt években, már több gyerek is született, azaz nem panaszkodhatunk, hogy csak idősekkel gyarapodtunk.
Huszár Zoltán szerint az önkormányzatnak persze figyelnie kell, hiszen a növekvő lakosságszámot – még ha esetükben ez alig bő tucatnyi új lakost jelent – a szolgáltatásoknak is követni kell.
- Saját erőből bővítettük a közvilágítást, s egy új ivóvízkutat is üzembe helyeztünk a faluközpontban – magyarázta. – A csatornahálózatunk akár még plusz száz lakost is elbírna. Az új lakók persze pluszköltséget jelentenek, hiszen többet kell fizetnünk a közös társulásban fenntartott intézményekért.
– Igazából annál is többen élnek a faluban, mint amennyit a hivatalos statisztika mutat, ugyanis sokan nem jelentkeztek be, megtartották az eredeti lakcímüket, ám életvitelszerűen nálunk laknak – állította Galácz György, a négy év alatt közel 13 százalékkal, egy híján száz fővel, 899 lakosú településre bővülő Balatonmáriafürdő polgármestere. – A növekedés nem okoz gondot, hiszen nyáron több ezer nyaralótulajdonos költözik a villájába, a szolgáltatások, a közműhálózat pedig erre lett kiépítve. Az óvodánk ugyan teltházas, de az orvosi és védőnői kapacitás, valamint a szociális alapszolgáltatás kielégítő. Egy 30 százalékos bővülést még tudnánk kezelni, a gondok utána kezdődnének. Az igaz, sokkal több az idős új lakó, ám ez nem újdonság, a balatoni régióra évtizedek óta jellemző.
A szomszédos Balatonberény lakossága is valamivel 100 fő felett nőtt 2020 óta, ám Druskóczi Tünde polgármester szerint még senki sem panaszkodott a faluban, hogy bárminek a rovására ment volna a gyarapodás.
– Az óvodánkban van hely, s a balatonkeresztúri és balatonszentgyörgyi iskola is tudja fogadni a plusz gyerekeinket – mondta. – Ami inkább gondot jelent, hogy a beköltözők között sok az idősebb, külföldi. A valamivel több mint 1300 lakos közel 40 százaléka nyugdíjas, viszont kevesebb, mint tíz százaléka gyerek, vagyis megugrott az öregedési indexünk. Persze érthető, hogy kedvelnek bennünket az idősek, hiszen Berény nyáron sem zajos, forgalmas balatoni település, viszont közel vannak a felkapott fürdőhelyek, Hévíz, Zalakaros, Kehidakustány, 15-20 kilométeres körzetben három kórház is működik, ráadásul az ingatlanjaink nagy része klasszikus méretű, ami egy idősebb párnak megfelel, nem 250-300 négyzetméteres házakat kínálnak nekik, hanem 60-80-100 négyzetmétereseket, melyeknek a fenntartása is kedvezőbb.
A berényi polgármester szavait igazolja, hogy míg a csendesebb nyugati medence, illetve az északi parton a Tihanytól nyugatra található települések lakossága láthatóan emelkedett, addig a Fonyótól és Tihanytól keletre, tehát nyáron a tópart legfelkapottabb részének számító településeken sok esetben csökkent a népesség, vagyis az újonnan érkezők próbálták elkerülni a zsúfoltabb, zajosabb részeket. Ahogyan a nagyobb városokat is: Siófok, Balatonfüred és Keszthely népessége összesen több, mint másfélezerrel csökkent, a körülöttük lévő kisebb – akár a tóparttól távolabb eső – településeké viszont nőtt, azaz még balatoni szinten is érzékelhető volt a járvány alatt a kisebb településekre vándorlás. Keszthelyről például a közel félezer fővel gyarapodó Cserszegtomajra, de látványosan nőtt az északi oldalon Salföld – ötödével – és Lovas, a délin Szőlősgyörök, a nyugati oldalon pedig Vörs népessége – mindegyik klasszikus, a tótól néhány kilométerre fekvő, de parti kapcsolattal nem rendelkező falu.
