Le kellene mondania Polt Péter legfőbb ügyésznek?
Úgy kell tennie, mintha ez egy feddhetetlen ügyészség lenne és nyomozást kell elrendelnie. Valaki ugyanis azt állítja, hogy hozzáfértek bizonyos nyomozati iratokhoz és instruálták vagy instruálni próbálták az ügyben eljáró ügyészt. Ki kell vizsgálni, tényleg így történt-e! Ha bebizonyosodik, hogy valótlan az állítás, akkor Magyar Péternek rágalmazás, valamint koholt bizonyíték alapján hamis vád miatt kell felelnie. Ha viszont igaz, hogy az ügy aktái kijutottak, az súlyos hivatali visszaélés és fegyelmi vétség.
A felvételen elhangzottak elegendőek ahhoz, hogy a nyomozóhatóság lépjen az ügyben?
Nagyon erős indikáció, ami elhangzott, s ez alapján nyomozást kell indítani. Egy erős lelkületű ügyész el tud rendelni egy vizsgálatot, hogy kiderüljön, tényleg belenyúltak-e az iratokba.
Varga Judit korábbi igazságügyi miniszter ellen is?
Ki kell deríteni, honnan tudott mindarról, amiről beszélt a felvételen. Egy büntetőeljárás során csak a tárgyalási szak nyilvános, addig elvileg titkos, vagyis az igazságügyi miniszternek sincs rálátása. Ráadásul a titkos megfigyelés eleve titkos nyomozást jelent, s Varga Judit pozíciója nem jogosította fel, hogy hivatalos formában bármilyen információval rendelkezzen. Persze, ha nemzetbiztonsági okokból indult volna a titkos megfigyelés, tudhatott volna róla, de akkor sem oszthatott volna meg semmilyen információt, hiszen az minősített adattal visszaélés. Itt elvileg büntetőügyben kezdődött meg titkos megfigyelés, ami bírói engedélyhez kötött, így elvileg az állami szervekhez nem juthatott volna el semmilyen hivatalos információ. Ha mégis eljutott hozzá valami, például, hogy – amint azt a hangfelvételen kijelentette – valakik belenyúltak az iratokba, akkor feljelentési kötelezettsége lett volna. Ha igaz, ami a felvételen elhangzik, akkor az ügyben érintettek mind elkövettek valamilyen törvénysértést, igaz, nem mindannyian bűncselekményt.
A korábbi igazságügyi miniszter a felvétel nyilvánosságra kerülése után azzal védekezett: „minden emberrel előfordulhat, hogy megfélemlített állapotban olyanokat mond, amiket nem gondol komolyan”. Ez jogi szempontból mennyire értékelhető?
Azt állítja, hogy kényszer hatása alatt beszélt. Kérdés, ettől még igaz-e, amit mondott. Ami elhangzott, még akkor is elég egy nyomozás megindításához, ha bűncselekmény, jelen esetben kényszerítés hatására beszélt. A kényszerítés ugyanis nem olyan mértékű, vagy legalábbis nem tűnik olyan súlyosnak, hogy ne legyen felhasználható, amit mondott. Az állítások valóságtartalma nem kérdőjeleződik meg csak azért, mert őt „nyüstölték”.
Jó eséllyel perelhet Varga Judit
Varga Juditnak nem, vagy nem feltétlenül volt fel- illetve bejelentési kötelezettsége, ha tudomása volt is arról, hogy valakik belenyúltak a Schadl-Völner-ügy lehallgatási anyagaiba. Igazságügyi miniszterként neki nem volt köze az ügy nyomozásához, azt a rendőrség végezte (amely a BM alá tartozik), s az ügyészség felügyelte. Tehát ha Varga Judit hallott is a történtekről, arról „pletykaként” értesült, s nem mint hivatalos személy, nem mint miniszter. Ilyen értelemben nincs is büntetőjogi felelőssége a „hivatali visszaélés” Btk.-beli tényállása kapcsán – mondta lapunknak egy büntetőjogász a Magyar Péter által nyilvánosságra hozott hangfelvételről, amit elég „sovány bizonyítéknak” nevezett. Ellenben Varga Judit jó eséllyel indíthat személyiségi jogi, polgári pert a volt férje ellen, mondván: megsértette személyiségi jogait a beszélgetés rögzítésével, és nyilvánosságra hozatalával. Ez csak akkor nem áll meg, ha bebizonyosodik, hogy a hangfelvétel nyilvánossága jelentős társadalmi érdeket szolgál, ami felülírná a személyiségi jogokat.
Akik esetében felmerülhet a hivatali bűncselekmények gyanúja, az a tág értelemben vett „Rogánék”, vagyis a Miniszterelnöki Kabinetirodát vezető miniszter, illetve környezete, valamint az ügyészség – hiszen Magyar Péter és a hangfelvétel szerint ők „manipulálták” az iratokat. Hogy a hivatali bűncselekmények gyanúja megállja-e a helyét, az attól függ, hogy az ügyészség indít-e egyáltalán nyomozást az ügyben, illetve hogy ez a nyomozás milyen eredménnyel zárul. Az esetleges nyomozás, illetve ennek eredménye azonban teljesen irreleváns a már bíróság előtt lévő Schadl-Völner-ügyben. annak vádiratát nem érinti. Vagyis ha vádemelésre kerülne is sor a hangfelvételen szereplő ügyben, az egy másik bírósági eljárás tárgya lenne. Ugyanakkor ha az eredeti ügyet érintő új elemek kerülnének elő, akkor az ügyészségnek új vádiratot kellene benyújtani a Schadl-Völner-ügyben, ami azt is jelenti, hogy – függetlenül a már folyó pertől – az egész bírósági eljárás a nulláról újrakezdődne.
S. Z.
