Legfontosabb céljait illetően Putyin ötödik elnöki ciklusa nem a márciusi választások után, hanem már 2022 februárjában elkezdődött – mondta egy vezető orosz tisztségviselő a Meduzának. A külföldön működő ellenzéki orosz hírportál a Kremlhez közelálló bennfenteseket kérdezett arról, hogy mi várható az ötödik elnöki periódusát kezdő Putyintól a következő években.
A név nélkül nyilatkozó politikusok nem számítanak semmi olyanra, amire ne lehetne következtetni a közelmúlt eseményeiből. Az Ukrajna elleni háború Putyin legszemélyesebb érdekeltsége, s ez még inkább így lesz a jövőben is. Az elnyomás fokozódik, az ellenvéleményeket nem tűrik, az egyre harciasabb szembenállás a Nyugattal pedig az első pillanattól fogva a program része. Ez egy háborúban álló ország, amely annak szellemében él, hogy mindent meg kell tenni a győzelemért, legalábbis az elnök szeretné, ha ez így volna. Egy ilyen országban nincs hely a másként gondolkodóknak, a homoszexuálisoknak és így tovább, mindent a háborúnak kell alárendelni – fejtegette egy az orosz elnöki adminisztrációhoz közel álló nyilatkozó.
Ebből a szempontból a Crocus City Hall szórakoztató központban elkövetett, csaknem másfél száz emberéletet követelő terrorakció sem jelent lényegi változást, legalábbis a reakciót illetően, pedig a megkérdezettek közül akadt, aki az első pillanatokban azt sem tartotta kizártnak, hogy taktikai atomfegyvert vetnek be az ukrajnai harctéren. Az orosz vezetés azonban inkább nyugtatni igyekszik a lakosságot – tették hozzá.
A Meduza szerint a politikai elit meg van győződve róla, hogy Putyin folytatja a háborút, de a közvetlen célok tekintetében már megoszlanak a vélemények. A tavalyi ukrán ellentámadás kudarca azzal járt, hogy az orosz elnök megérezte Ukrajna gyöngeségét, és most kész tovább menni a győzelemig, vagy legalább Kijevig, és egyáltalán nem érdekli, hogy ezért milyen árat kell fizetnie. Ha mozgósítást kell elrendelnie, elrendeli, ha a gazdaságot még inkább a hadigazdaság követelményei szerint kell átalakítani, azt is megteszi. Más vélemény szerint az orosz vezetés inkább reálisabb célokat tűz maga elé, és ezen Harkiv bevételét, majd a különleges katonai műveletként emlegetett háború fokozatos befejezését értik. Utalnak rá, hogy Putyin a Belgorod megyét ért támadások miatt mindenképp szükségesnek tartja, hogy egy biztonsági övezet jöjjön létre körülötte, márpedig ez az orosz térség éppen Harkiv megyével határos. Az ukrán nagyváros bevétele jelképes győzelemként volna elkönyvelhető, ráadásul nagyrészt orosz ajkú lakossága van.
Hogy van-e már döntés a Harkiv elleni támadásról, arról nincs biztos információ, a hadművelet elrendelése a fronton kialakult helyzettől is függ, szükség lehet akár egy újabb mozgósítási hullámra is. Az április 1-jével elrendelt behívási hullám, amelynek keretében 150 ezer embert kívánnak behívni a kötelező sorkatonai szolgálatra, a szolgálati idejüket letöltött katonák leszerelésével és az ő pótlásukkal van összefüggésben, s a hírek szerint az újoncokat nem küldik a frontra, vagy ahogy fogalmaznak, az újonnan csatlakozott területekre. Harkivot az orosz fegyveres erők folyamatosan lövik, de elfoglalni eddig nem tudták. A hadsereg felső vezetésében meg vannak győződve róla, hogy képesek bevenni a nagyvárost, de mélységben tovább haladni már nehézségekbe ütközne – vélik.
A Meduza hírportál beszélgető partnerei a belpolitikai helyzetről is szóltak. Egyikük, aki politikai konzulensként az elnöki adminisztrációnak és a régióknak egyaránt dolgozik, megjegyezte, hogy Oroszországban már kirajzolódtak az egypártrendszer kontúrjai. Alig van különbség a pártok között, a legfontosabb pedig, hogy mindannyian az elnököt támogatják. Formálisan megmaradnak ugyan, de inkább már csak mint a kormány vagy az elnöki adminisztráció osztályai: a nyugdíjasokat a kommunisták gondjaira bízzák, a kis- és középvállalkozásokkal az Új Emberek foglalkoznak majd, és így tovább.
Amúgy ez sem okozhat meglepetést: már az elnökválasztás másnapján győztes és „kihívói” a legnagyobb egyetértésben ünnepeltek.
