Oroszország;terrorizmus;robbanószer;

2024-04-02 13:45:00

Magyarország érintésével érkeztek kegytárgyakba rejtett pokolgépek Oroszországba

Szerencsére még időben sikerült lefoglalni a szerkezeteket. 

Ortodox ikonokba és kegytárgyakba rejtett robbanószerkezeteket és robbanóanyagot próbáltak meg Ukrajnából az Európai Unió több országán keresztül Oroszországba csempészni - közölte kedden az orosz Szövetségi Biztonsági Szolgálat (FSZB) Közkapcsolati Központja az MTI híre szerint.

Az FSZB határőrei és az orosz vámőrök a lett-orosz határon, a Pszkov megyei ubilinkai közúti átkelőhelyen tartóztattak fel egy járművet, amely az Ukrajna-Románia-Magyarország-Szlovákia-Lengyelország-Litvánia-Lettország útvonalon érkezett Oroszországba. Az autóban ikonnak álcázott, bevetésre kész, 27 házi készítésű robbanószerkezetet, 70 kilogrammnyi nagy erejű, iparilag előállított műanyag robbanóanyagot, 91 elektromos detonátort és egy RPG-7-es rakétagránát alkatrészeit foglalták le.

Az orosz belügyminisztérium által kiadott tájékoztatás szerint az ikonokban a TNT-nél másfélszer nagyobb erejű hexogén volt, olyan mennyiségben, amennyivel fel lehetett volna robbantani egy négyemeletes épületet. A tárca szerint gyárilag előállított és késleltetővel ellátott, olyan gyújtószerkezeteket is lefoglaltak, amilyeneket a fegyveres erők különleges egységei szabotázsakciókhoz szoktak használni.

A jármű vezetőjét őrizetbe vették. Személyazonosságát és azt, hogy gyanú szerint milyen szerepet játszott az incidensben, az FSZB nem közölte. A gyanúsított ellen robbanóanyagok és robbanószerkezetek csempészése címén indult büntetőeljárás, ez pedig 10 évig terjedő szabadságvesztéssel büntethető.

Nyikolaj Patrusev, az orosz biztonsági tanács titkára az Argument i Fakti című lapban kedden megjelent interjújában azzal vádolta meg az Észak-atlanti Szerződés Szervezetét (NATO) , hogy nem riad vissza terrorszervezetek felhasználásától sem a saját érdekében. Azt is állította, hogy a szövetség Washington eszköze a hibrid háborúk lefolytatásában, tagországai pedig engedelmesen követik a gazdasági szankciók bevezetésére, a pénzügyi források befagyasztására, hírszerzési tevékenységre, pszichológiai műveletekre és kibertámadásokra vonatkozó utasításokat, továbbá részt vállalnak az angolszászok politikájával szembe szegülő országok államigazgatási rendszerének aláásásában és belső rendjük megbontásában.

Ez az eset is vélhetően hozzájárul annak a narratívának a kialakításához, amely Ukrajnát igyekszik felelőssé tenni a krasznogorszki terrortámadásért. Bár a több mint 140 halálos áldozatot követelő tömegmészárlást az Iszlám Állam vállalta a felelősséget, az orosz vezetést mindez nem zavarja különösebben, mindenáron Kijevre mutogat a merénylet miatt.