NATO-főtitkár: Biztos vagyok benne, hogy megoldást találunk a magyar aggodalmakra és konszenzusra fogunk jutni

A szerdai ülésen először vett részt a svéd külügyminiszter teljes jogú tagként.

Az asztalra tett javaslat szerint az észak-atlanti szövetségnek a jövőben nagyobb szerepet kell vállalnia a fegyver- és lőszerszállítások, valamint a kiképzések koordinálásában, és egy öt évre szóló, nagyjából 100 milliárd eurós alapból kell segítenie a kelet-európai ország haderejét.

- mondta Stoltenberg az ülést megelőző sajtótájékoztatóján. A főtitkár nem árult el részleteket az előterjesztésről, amely egyes vélemények szerint arra szolgálna, hogy megvédje Ukrajnát “a változás szelétől”, azaz egy második Trump-elnökség kiszámíthatatlanságától. A tárcavezetők most nem döntöttek a javaslatról, de megkezdték a tervező munkát, amely a NATO júliusi, washingtoni csúcstalálkozóján érhet révbe.

Szijjártó Péter a Facebook-oldalán közvetített sajtótájékoztatóján világossá tette, hogy Magyarország nem ért egyet azzal, hogy a szövetség “közelebb kerüljön a háborúhoz”. Szerinte ugyanis ez történne, ha a NATO koordináló szerepet vállalna halálos fegyverek Ukrajnába szállításában, katonák kiképzésében és az ukrán haderő finanszírozásában. 

- közölte a külügyminiszter.

- A NATO védelmi szövetség volt és marad. A NATO nem vállalt részt és nem fog részt vállalni az ukrajnai katonai konfliktusban. Nekünk, Ukrajna barátainak, jogunk van hozzá, hogy segítsük önvédelmi harcát.

- mondta a NATO-főtitkár, amikor a nap végén a magyar álláspontról kérdezték. Jens Stoltenberg megjegyezte, hogy nem csak Szijjártó Péterrel, hanem a múlt héten Orbán Viktorral is kétszer egyeztetett a friss tervekről.

- tette hozzá.

Csütörtökön a miniszterek a NATO-Ukrajna Tanács ülésén foglalkoznak Ukrajna jelenlegi és jövőbeli katonai szükségleteivel, valamint találkoznak az indo-csendes-óceáni partnerekkel és az Európai Unió képviselőivel.