- Abszurddal a múltba, bizakodva a jövőbe

Örkény Istvánhoz egy nap beállítanak kitalált karakterei, Tóték, akikről kiderül, nem is egészen kitaláltak, emiatt számonkérik a szerzőt, hogy miért állított róluk valótlanságokat ország-világ előtt. Később betoppan a Damjanich utca harminckilencbe maga az Őrnagy is, aki felháborodottan tagadja, hogy mániákusan igazgatná a civilek szabadidejét, majd mindenkit ágyba parancsol – nemrég jelent meg Sári Edina Sorstörés című könyve a Könyvmentorok program kiadásában.

A kötetbemutatót az Írók Boltjában tartották, szerdán – épp Sári Edina születésnapján – nagyszámú közönség előtt, ahol Epres Attila színművész – az Örkény István Színház tizenegy éve futó Tóték előadásának Őrnagya – olvasott föl a műből. A Sorstörés műfajilag abszurd dráma, de a szerkezete alapján folyószövegként olvasható, nem dialógusokba rendezett, ahogy azt a dráma műneme megkövetelné. Ez a csavar jól működik a Tótékat megidéző mű esetén, hiszen magába foglalja az eredeti Örkény-írás kettősségét: a drámát és a kisregényt. Nem mellesleg Sári Edina könyve kísértetiesen emlékeztet a Tóték kisregényre, hiszen szinte pont olyan hosszú és pont akkora alakban adták ki, mint amekkorában az Örkény-kisregényt szokás.

Sári Edina állandó szerzője lapunk hétvégi, Visszhang-mellékletének, a szóban forgó könyv már a tizedik kötete, és eltér eddigi, kiadott műveitől. – A Sorstörés előtt mindig külső történések hatottak rám úgy, hogy azt éreztem, valamit tennem kell, és mivel én írni tudok, ezért ezzel az eszközzel nyilvánítottam ki a véleményemet. Hajdu Szabolcs mondta pár éve, hogy sorra olyan prózai, illetve drámai művek jelennek meg, melyek az aktuálpolitikai nyomasztásra reflektálnak. Ekkor mélyen magamba néztem, és azt éreztem, hogy én ezt csináltam eddig, és úgy döntöttem, hogy ezzel szakítok, most azt írom, ami belőlem jön – szögezte le Sári Edina kiemelve, hogy a következő regénye hasonló módon valósul meg.

„Én Tóttal érzek, de az Őrnagy is én vagyok.” – az idézet Örkénytől származik, és ez a mondat képes megteremteni a Sorstörés drámaiságát, hiszen a szerzőnek felelősséget kell vállalnia az általa létrehozott karakterekért, akik valahol az ő énjének is részesei. Az íróval beszélgető Koch Mária, a Könyvmentorok-program társalapítója rámutatott, a mű legnagyobb kérdése, hogy miként törnek meg a sorsok. – Egyszer elkezdtem gondolkodni azon, hogy mi lenne, ha valamelyik karakterem számonkérne engem, hogy miért teremtettem őt olyannak, amilyen, miért sodortam bajba. Ekkor jutott eszembe Örkény és a Tóték – mondta a szerző. A Sorstörésben fontos kérdés, hogy van-e szabad akarat vagy minden eleve elrendeltetett. A kérdésről rövid szavazást tartottak a közönséget bevonva, a többség a szabad akarat mellett voksolt, az író számonkérhetőségét már kevesebb kézfeltartás igazolta. A kötetbemutatón egyszercsak megcsörrent Koch Mária mobiltelefonja, Örkény István köszöntötte születésnapján a szerzőt, ez az abszurd vicc tetézte az eseményt. A magyar irodalom egyik legnépszerűbb szerzőjének épp április 5-én van a születésnapja.