Igazán szépen egymásra talált Orbán Viktor és Rákay Philip. Nyilván nem volt rossz közöttük a kapcsolat korábban sem, de hogy ennyire odafigyeljenek egymásra, nos az mindenképpen új volt számomra. Rákay, mint Fidesz hívő akkor lett ismert, amikor milliósra taksálta a párt tüntetésén jelenlévők tömegét; egyéb politikai szerepvállalásáról nagyon nem tudni. És persze arról sem, hogy a miniszterelnök mennyire tartotta őt közel magához, a belső körökhöz tartozott, vagy csak a periférián lévőkhöz.
Már az olyan periférián lévőkhöz, akikre azért számítanak Kötcsétől a kihelyezett frakcióülésekig, az évértékelőktől Tusványosig. Most viszont kölcsönösen szolgálatot teljesítettek egymásnak; azt hiszem Orbán kezdte. A Rákay menedzselte filmről beszélt, emígyen: „Végre a magyarok nemcsak akkor voltak bátrak, amikor meg kellett csinálni március 15-én a forradalmat, hanem voltak most újra bátor magyarok, akik megcsinálták róla a filmet. Épp ideje volt, nehéz dolog egy ilyen ikonikus témához hozzányúlni. Eddig hiányzott is a bátorság, de most végre kész a film. Most vagy soha! Mindenkinek ajánlom!”
Az idézetből nem derült ki, hogy a kormányfő látta-e a filmet, vagy csak a pénzt adta hozzá – hatmilliárd, azta' - , mint ahogy az sem derül ki szavaiból, hogy a mű elkészítéséhez kellett bátorság, vagy a pénz elköltéséhez.
De, ha látta is Orbán, nyilván nem a Bencsik-fivérekkel, ők ugyanis, váratlanul és szokatlanul kiszálltak a kórusból, szidták az alkotást.
Igaz rájuk nem pazarolt figyelmet, így aztán egy szót sem Rákay, viszont beszélt a miniszterelnökről. Idézem: „Első kézből tudom, hogy Orbán Viktor az első cikk megjelenése után egy sajtószemléből szerzett tudomást az elnöki kegyelemről, a sopronbánfalvai kormányülés szünetében” . Aztán még azt is hozzátette a telexnek adott interjúban, hogy „végig lehet vinni egy ilyen ügyet úgy, hogy arról a miniszterelnöknek semmiféle tudomása sincs. Szerintem ez valahol dermesztő, mert ilyen politikai hibákat nem lehet véteni”.
Azt most tegyük félre, hogy mit keres a producer egy kihelyezett kormányülésen, és fogadjuk el hogy így történt: a szünetben Orbán – lehet, hogy mások mellett – Rákaynak panaszolta fel elsőként, hogy milyen szörnyűség történt egy évvel korábban a Sándor Palotában. Persze fordulhatott volna a Fidesz feje azonnal Varga Judithoz is, hiszen nyilván ott volt a közelében, de nem tette. Mint ahogy a felháborodásának is csak jó néhány nap elteltével adott hangot – tudják, amikor miszlikre akart vágni minden pedofilt –; a kormány egyetlen tagja sem szólalt meg az ügyben. Még maga Rákay sem, pedig már akkor Novák Katalin lemondását várta volna, legalábbis ez derül ki a fentebb idézett interjújából. Azt mondta, hogy ő bizony, Novák helyében már az első cikkek megjelenése után feladta volna hivatalát.
De nem tette. Mint ahogy Varga Judit sem. Sőt: az egész kormány, a Fidesz hallgatott. Nem tudom, hogy Rákay akkor, és ott, amikor első kézből értesülhetett a miniszterelnök csodálkozásáról, mondott-e, javasolt-e valamit. Annyit például, hogy most vagy soha...