A magyar kormány az Eurostatnak megküldött túlzott deficit jelentésben (EDP) első ízben ismerte el hivatalos dokumentumban, hogy immár sorban az ötödik éves költségvetést vagyis az ideit sem tudja végrehajtani úgy, ahogy azt eredetileg tervezte. A költségvetési törvény szerint az államháztartás hiánya 2,9 százalék lehetne – ezt 4,5 százalékra emelték. Az elemzők viszont nem látják azokat az intézkedéseket, amelyek a megemelt hiánycél eléréshez szükségesek.
Az OTP elemzői - Tardos Gergely elemzési igazgató és Rezessy Gergely elemző – szerint a kormány által megemelt 4,5 százalékos, GDP arányos hiánycél nem tartható, ennél lényegesen magasabb 5,6 százalékot várnak idénre, sőt, úgy vélik, a 2025-ös 3,7 százalékos cél elérése is kiigazításokat igényel. Az idei költségvetés tavaly csúszott el, amikor is a deficit a tervezett 3,9 százalékkal szemben végül a GDP 6,7 százalékára rúgott. Ennek számos oka volt ezek közül az elemzők a mintegy 1000 milliárd forintos áfa-bevételkiesést, a magasabb kamatkiadásokat, a terven felüli infláció miatt keletkezett nyugdíjkifizetéseket és a magasabb állami béremeléseket említik.
Már februárban összeomlott a költségvetés, az Orbán-kormány az egész éves hiánycél kétharmadánál tartAz OTP elemzői szerint idén néhány nagyobb tétel befolyásolja az idei költségvetét: az energia-támogatásokon jelentős megtakarítás keltezhet a tervekhez képest az alacsonyabb energiaáraknak köszönhetően, ami önmagában GDP 1,6 százalékával csökkenti a hiányt. Ugyancsak hiánycsökkentő tétel a beruházások visszafogása, illetve az év eleji jövedéki adóemelés - a két tétel egyenlegjavító hatása 0,4-0,5 százalék lesz. Ugyanakkor a kamatkiadások jóval magasabbak lesznek a tervezettnél, kormány közel 4000 milliárd forinttal számol, ami terven felül 1,2 százalékkal növeli a hiányt.
Az OTP elemzői emlékeztetnek rá, hogy február végén 1704 milliárd forintra rúgott a kéthavi deficit a költségvetésben, ami az egész évre tervezett összeg 68 százaléka. Ez is rámutat a 4,5 százalékos hiánycél tarthatatlanságára. Érzékelve ezeket a folyamatokat, az OTP arra számít, hogy a júniusi önkormányzati és parlamenti választások után sor kerül a költségvetési kiigazításra, ami a beruházási kiadások csökkenést és a már betervezett rendkívüli, átmenetinek szánt ágazati (extraprofit) adók már bejelentett csökkentésnek halasztását, illetve további extraprofitadók kivetését jelenheti. Ugyanakkor az OTP-nél nem számolnak a lakosságot érintő megszorításokkal. Az elemzők szerint kiigazítások nélkül a 2025-ös 3,7 százalékos kormányzati hiánycél sem tartható, s ebben a környezetben kockázatot jelent, ha a kormány a 2026-os választások előtt választási osztogatásba kezd.
A GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói sem látják biztosítottnak az idei megemelt hiánycél elérését, a cég 5 százalék körüli deficitet vár. A deficit 6,5 százalékról, 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel. A júniusi választásokig ennek közvetlen kárvallottja aligha a lakosság lesz, s gazdaság-élénkítésre, a közszolgáltatások színvonalának megóvására is alig jut pénz. Ezért valószínű, hogy a második félévben a költségvetésben jelentős kiadáscsökkentő, és főleg adóemelő lépésekre kényszerül a kormány.
A GKI kutatói szerint a költségvetés forráshiányát nem oldják meg az EU-támogatások sem, mivel ezek összege érdemben várhatóan nem lesz nagyobb a tavalyinál, vagyis ebből a forrásból sem érkezik plusz pénz. Bár Magyarország ellen szinte biztosra vehetően elindul a túlzottdeficit-eljárás az idén újra hatályba léptetett, a költségvetési hiányt és az államadósságot érintő európai korlátozó szabályok áthágása miatt, szankcióktól egyelőre nem kell tartani. Az új szabályok ugyanis több évet adnak az azoknak való megfelelésre – olvasható a GKI elemzésében.
Mindenki vegyen egy nagy levegőt, az önkormányzati és az EP-választás után jönnek a megszorításokA GKI Gazdaságkutató Zrt. kutatói sem látják biztosítottnak az idei megemelt hiánycél elérését, a cég 5 százalék körüli deficitet vár. A deficit 6,5 százalékról, 4,5 százalékra csökkentése mellett a kamatkiadások GDP arányában mintegy 0,5 százalékpontos emelkedését is ki kell gazdálkodni. Ez az elsődleges egyenleg legalább 2,5 százalékos csökkentését, vagyis megszorító lépéseket igényel. A júniusi választásokig ennek közvetlen kárvallottja aligha a lakosság lesz, s gazdaság-élénkítésre, a közszolgáltatások színvonalának megóvására is alig jut pénz. Ezért valószínű, hogy a második félévben a költségvetésben jelentős kiadáscsökkentő, és főleg adóemelő lépésekre kényszerül a kormány.
A GKI kutatói szerint a költségvetés forráshiányát nem oldják meg az EU-támogatások sem, mivel ezek összege érdemben várhatóan nem lesz nagyobb a tavalyinál, vagyis ebből a forrásból sem érkezik plusz pénz. Bár Magyarország ellen szinte biztosra vehetően elindul a túlzottdeficit-eljárás az idén újra hatályba léptetett, a költségvetési hiányt és az államadósságot érintő európai korlátozó szabályok áthágása miatt, szankcióktól egyelőre nem kell tartani. Az új szabályok ugyanis több évet adnak az azoknak való megfelelésre – olvasható a GKI elemzésében.
Már dolgoznak a költségvetés átírásán
Varga Mihály, pénzügyminiszter az elmúlt hetekben több fórumon is elmondta, hogy a szaktárca dolgozik a 2024-es költségvetés módosításán, azt viszont csak a 2025-ös büdzsé tervezetével együtt terjesztik be a parlament elé. A kormány tavaszi törvényalkotási programja szerint ez utóbbi benyújtása már ebben a hónapban esedékes, a korábbi évek gyakorlata szerint április utolsó munkanapján adták azt át a parlamentnek. Az, hogy ez idén is így lesz vagy a választásokra tekintettel csak egy későbbi időpontban kerítenek sort rá, nem lehet tudni. Pláne, hogy a jogalkotási tervben nem is szerepel az idei büdzsé módosítása. Így azt sem lehet tudni, hogy Pénzügyminisztérium milyen megoldásokkal tünetné el azt az 1600 milliárd forintot, ami a tavalyi 6,7 százalékos és az idei tervezett 4,5 százalékos deficit között tátong.