Brutális, 1704 milliárd forintos hiányt hozott össze az Orbán-kormány a költségvetésben az első két hónapban. Ez az egész évre eredetileg tervezett 2514 milliárd forintos deficitcél 67,8 százaléka.
Varga Mihály pénzügyminiszter épp a héten ismerte be az iparkamara rendezvényén, hogy a kormány képtelen lesz betartani az idei költségvetést, ezért az uniós számvitel szerinti hiányt a GDP 3,1 százalékáról 4,5 százalékára emelték. Becslésünk szerint ez egy 1300 milliárd forintos hiánycél emelést jelent a pénzügyi mérlegben. A pontos számokkal a Pénzügyminisztériumnak (PM) kellene előállnia, ám a 2024-es költségvetés módosításáról egyelőre semmi hír sincs. Ellenben a kabinet jogalkotási tervéből kiderült, hogy áprilisban már a 2025-ös költségvetés benyújtását tervezi.
Semmit nem tudott mondani a magyar gazdaságpolitika várható folyamatairól Orbán ViktorJanuárban még szolid, 54 milliárdos többlete volt a büdzsének, ami javarészt az uniós átutalásoknak volt köszönhető. Vagyis februárban valójában 1758 milliárd forint egyhavi hiányt hoztak össze, amelyik minden idők második legnagyobb egyhavi deficitje. A pénzügyi tárca a rövid közleményéből kiderül, hogy ennek egyik oka, az alacsony áfa-bevétel. Ezt a PM technikai okokkal magyarázza, mondván februárban rendszerint több százmilliárd forinttal alacsonyabb bevétel képződik, mint egy átlagos hónapban. Ugyanis az előző év negyedik negyedéves bevallásához kapcsolódó áfa-kiutalásokat a költségvetés legnagyobb részben ilyenkor téríti vissza – írták. Csakhogy tavaly is ez volt a helyzet, és minden februárban, vagyis ez nem lehet ok. Ugyanakkor már a januári számok is azt tükrözték, hogy még 2023 januárjához képest is csökkentek az áfa-bevételek. Vagyis komoly gondok vannak a költségvetés bevételeivel.
2023 a vártnál is rosszabbul sikerült, az Orbán-kormány a saját emelt hiánycélját sem tartotta beEzzel szemben a kiadási oldalon jelentős tételek voltak februárban: ekkor fizették ki a 13. havi nyugdíjat, ami az alapnyugdíjjal együtt 1041 milliárd forintos kiadással járt. Jelentős lakossági állampapír lejáratok is voltak februárban, a kamatfizetések 855 milliárd forintba, a GDP egy százalékába kerültek. Ezek egyszeri hatások, elvileg nem ismétlődnek meg, ennek ellenére a hiány már elszállt, és látva a gazdasági folyamatokat (gyenge növekedés, pangó lakossági fogyasztás) esélytelen, hogy a következő hónapokban a növekedését a kormány meg tudná állítani. Az első két hónapban a hiánycél kétharmadát összehozta a kabinet. Nem túlzást az mondani erre, hogy összeomlott a költségvetés. A kormánynak új büdzsét kellene készítenie annak érdekében, hogy megelőzze a befektetői bizalom, így a forint árfolyamának összeomlását. Ha erre nem lenne hajlandó, az elvileg független Állami Számvevőszéknek és a Költségvetési Tanácsnak kellene kikényszerítene az újratervezését. A két szervezet az elmúlt években nem a költségvetési fegyelem betartásával volt elfoglalva.
