BKV;pénz;per;3-as metró;követelés;

40 milliárd forintot követel a BKV az oroszoktól

 Kamatokkal együtt már 40 milliárd forintnál is többet követel az öt évvel ezelőtt indult metróperben a BKV az orosz gyártótól – tudta meg a Népszava. Csakhogy a per vége egy kicsit sem közeledik.

Több mint öt éve indították, de még mindig csak az iratváltásoknál tart a 3-as metró szerelvényeinek gyártója, az orosz Metrowagonmash ellen indított per. Holott közben a lassabb nemzetközi választott bíróság előtt zajló, két és fél évvel később indult e-jegy pernek is sikerült pontot tenni a végére.

A 3-as metróvonal járműállományának korszerűsítéssel egybekötött felújítására 219,2 millió euróért, akkori áron mintegy 69 milliárd forintért vállalkozott az orosz gyártó, de Bolla Tibor BKV elnök-vezérigazgató már 2017-ben arra figyelmeztette Bogatirjev Borisz Jurjevicset, az MWM vezérigazgatóját, hogy addigra 11 alkalommal csúszott ki a szállítói szerződésben rögzített határidőkből. A késések között már akkor akadt egyéves, miközben a kontraktust alig két évvel korábban írták alá. Bolla Tibor egyúttal felkérte az orosz cég vezetőjét, tegyen valamit annak érdekében, hogy a leszállított szerelvények műszaki állapota, rendelkezésre állási szintje „radikálisan” javuljon.

A BKV vezérigazgatója az akkor még Tarlós István vezette Fővárosi Közgyűlés ellenzéki tagjait közben azzal nyugtatgatta, hogy a társaság minden, szerződésben biztosított jogával „él, élni fog” és minden kötbérigényt érvényesít. Ez további két évig abban merült ki, hogy tárgyaltak az orosz gyártóval, amely semmit nem ismert el és semmilyen kártérítési összeget nem tartott elfogadhatónak. A vita közben sorra jöttek elő a hibák, néhány szerelvényt ki is kellett vonni a forgalomból.

A BKV végül 2019 februárjában perelte be az orosz céget akkor még csak 6,8 milliárd forint kötbér és kamatainak megfizetését kérve, mivel a „Metrowagonmash a szállítói szerződésben vállalt feladatok jelentős részét késedelmesen vagy egyáltalán nem teljesítette”. A pert évekig azzal blokkolta az orosz cég, hogy egyszerűen nem vette át a periratokat. Tavaly taktikát váltottak, a dokumentumokat végre sikerült kézbesíteni. Igaz, postafordultával ellenkérelmet nyújtottak be.

A Népszava most rákérdezett, hogy hol tart az eljárás, összeállította és átadta-e a BKV az ellenkérelemre adott választ az orosz cégnek, és ha igen, akkor mivel érvelt. Arra is kíváncsiak lettünk volna, hogy a BKV mégis mikorra várja a per befejezését. Mindezekre a főváros közlekedési cége mindössze annyit válaszolt, hogy „a Metrowagonmash elleni per folyamatban van első fokon a Fővárosi Törvényszék előtt, a felek között iratváltások történtek”. Azt viszont kérésünkre elárultak, hogy a BKV „jelenlegi követelése nagyjából 100 millió euró (39 milliárd forint) és 243 millió forint, továbbá ezen összegek kamatai”. Minden bizonnyal ez utóbbi tétel is több milliárd forintra rúg, így a követelés meghaladja a 40 milliárd forintot.

A BKV nem sok jóra számíthat

Mindez szép summának hangzik, de az e-jegy per példáján okulva nagy kérdés, hogy mennyi váltható be ebből az esetleges pernyertesség esetén. A megbukott e-jegy projekt miatt indított választott bíróság előtt zajló perben a Budapesti Közlekedési Központ több tételben összesen 45,5 millió euró plusz kamatok (összesen több mint 25 milliárd forint) megfizetését kérte a beruházás megvalósításra vállalkozó német Scheidt & Bachmann GmbH (S&B) cégtől. A pert záró egyezség azonban csak a német cég által az előlegbe kapott 3,8 millió euró és kamatainak, összesen 5,95 millió eurónak (2,3 milliárd forintnak) a megfizetéséről rendelkezett. A főváros így több mint 10 milliárdot bukott a projekten.

A per eddigi történései alapján nem sok jóra számíthat a BKV. Bár a látszat szerint sem a fővárosi cég, sem a városvezetés, sem a kormány nem töri magát különösebben az ügyben. A Népszava korábbi információi szerint nem sokkal a 2019-es választások után ugyan volt arról egyeztetés, hogy a BKV az akkor még a csúcson lévő Palkovics László vezette Innovációs és Technológiai Minisztériumra (ITM) engedményezze a követelést, amely azután szép csendben kiszállt volna a perből. A követelés összegét közlekedésfejlesztésre fordítható forrásként kapta volna meg Budapest. Forrásaink szerint ez azonban inkább a Kocsis Istvánnal – a hírek szerint az orosz cég érdekében lobbizó volt BKV vezérizgatóval - jóban lévő tárcavezető ügye volt, mintsem az ellenzéki vezetésű fővárossal gyorsan összetűzésbe keveredő Orbán-kormányé, amely soha nem állt bele teljesen az ügybe. Az erről szóló egyeztetések így elhaltak. Nem mintha a magyar kormány számára közömbös lenne az orosz kormány fontos partnereként számon tartott – a metrókocsik mellett harci járműveket is gyártó – cég, hiszen Orbán-kormánynak éppen a periratok sikeres kézbesítése előtt sikerült kiharcolnia, hogy az orosz vállalat mentesüljön az uniós szankciók alól, így továbbra is elláthatja az 3-as vonal szerelvényeinek karbantartását. A két érintett állam által nem igen forszírozott per a BKV nyakán maradt.