Bulgária;kormányválság;Bojko Boriszov;előre hozott választás;Rumen Radev;

Újabb kormányválság Bulgáriában, három éven belül jöhet a hatodik parlamenti választás

A balkáni EU-tagországnak ebben sikerült világelsőséget szereznie.

Lassan két hete tart az ex-lex állapot a bolgár közéletben. A nagyobb koalíciós partner Bojko Boriszov pártja a jobbközép Polgárok az európai Bulgáriáért )GERB)  felmondta a közös kormányzást a reformista Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária) (PP-DB pártszövetséggel. Ezzel véget ért a rövid politikai kompromisszum időszaka a bolgár belpolitikában, amelyet a kormányzó pártok nyilvánvaló külső nyomásra kötöttek meg. Ezt a kiegyezést az amerikai kormány és az európai tényezők kényszerítették ki, mivel félő volt, hogy Bulgáriában is felülkerekednek az orosz politikai célokat szolgáló populista, nacionalista irányzatok. A ruszofil vonal lehetséges vezéralakjaként Rumen Radev államfő jelent meg. A kiegyezést tizennyolc hónapra kötötte meg a két jobbközép párt azzal, hogy kilenc hónap után A PP-DB miniszterelnökét felváltja Maria Gabriel, a GERB jelöltje. Ő az európai biztosi állásáról lemondva tért vissza Szófiába, hogy előbb külügyminiszter, majd kormányfő legyen.

A rotációban működő kabinetnek szoros programot tűztek ki. El kellett érnie Bulgária belépését a Schengen-övezetbe és az eurozónába, végre kellett hajtania az igazságszolgáltatási rendszer és a titkosszolgálatok reformját, valódi korrupcióellenes nyomozó hatóságot kellett létrehozni. A Schengen-övezetnek a bolgárok annyiban részesei lettek, hogy a nemzetközi repülőtereken és tengeri kikötőkön már útlevél-ellenőrzés nélkül lehet áthaladni. Ezt a szárazföldi határoknál legkorábban az év végén érik el. A bolgár euro is legkorábban jövőre lehet valóság.

A PP-DB kifejezetten a rendszer megreformálásának jelszójával lépett a kormányzásba. Számukra alapkövetelmény volt, hogy az ügyészséget, bíróságokat valóban független – pártpolitikai, üzleti befolyástól mentes – intézményrendszerré alakítsák. Ugyanez érvényes a titkosszolgálatokra – Bulgáriában sok információ kering arról, hogy ezek az intézmények különös viszonyban vannak az orosz társszervekkel a nemzetközi és a hazai félvilággal. Arról nem is beszélve, hogy a GERB hatalmának hosszú évei alatt milyen intim függési viszony keletkezett a szolgálatok és Bojko Boriszov a párt vezére között. Az 1990-es rendszerváltás utáni státusz quo egyik alapelve volt, hogy a változó kormányok kiépítették a maguk kapcsolatait az államhatalomnak ezekben névleg független, szakmai szervezeteiben miközben azok alapvető működését, belső és titkos kapcsolatrendszerét nem bolygatták meg.

A PP-DB kifejezetten a rendszer megreformálásának jelszójával lépett a kormányzásba. Számukra alapkövetelmény volt, hogy az ügyészséget, bíróságokat valóban független – pártpolitikai, üzleti befolyástól mentes – intézményrendszerré alakítsák. Ugyanez érvényes a titkosszolgálatokra – Bulgáriában sok információ kering arról, hogy ezek az intézmények különös viszonyban vannak az orosz társszervekkel a nemzetközi és a hazai félvilággal. Arról nem is beszélve, hogy a GERB hatalmának hosszú évei alatt milyen intim függési viszony keletkezett a szolgálatok és Bojko Boriszov a párt vezére között. Az 1990-es rendszerváltás utáni status quo egyik alapelve volt, hogy a változó kormányok kiépítették a maguk kapcsolatait az államhatalomnak ezekben névleg független, szakmai szervezeteiben miközben azok alapvető működését, belső és titkos kapcsolatrendszerét nem bolygatták meg.

Az új reformerő meg akarta változtatni ezt az állapotot. A független bolgár elemzők többsége egyetért, hogy az óhatatlanul napirendre kerülő intézményi reformok okoztak pánikreakciót Bojko Boriszovnál és fő szövetségeseinél. Jelenleg ő, vagyis a GERB politikai holdudvara van döntési pozícióban az átalakításra váró szervezeteknél. Jogos félelem, hogy a szervezeti átalakításokkal nyilvánosságra juthatnak olyan ügyek, amelyek végleg kompromittálják a ma még vezető helyen lévő Boriszov-pártot. Egy ilyen történet a Közjegyző becenéven ismert bűnöző kivégzése. A Martin Bozsanov nevű férfit Szófiában lőtték agyon – a tettest azóta is keresik. Kiderült, hogy Bozsanov, aki egy szórakozóhely tulajdonosaként szerepelt azzal üzletelt, hogy kedvező ügyészségi és bírósági döntéseket járt ki, intézett el a felső tízezerhez tartozó személyeknek. Halála után bukkantak fel a történetek arról, milyen zsarolási ügyleteknek volt részese a férfi , aki több politikus szerint csak közvetítette az üzlethálózat valódi tulajdonosainak üzeneteit. Nemrég a Mediapool portál megírta, hogy a kivégzett bűnöző 2005 óta volt a bolgár belügyminisztérium titkos munkatársa. Elég nyilvánvaló, hogy sokan ellenérdekeltek az átfogó szervezeti reformban.

A bolgár politikai instabilitás egyik oka a pártrendszer töredezettsége. A listás  választási rendszerben a  parlamenti pártok koalíciókötésre kényszerülnek. A választási kódexet nem módosította a rotációban működő kormány, de megváltoztatta az un. hivatalnok-kormány megalakításának rendszerét. Addig a sikertelen kormányalakítási kísérleteket követően az államfő hivatalnok kormányt nevezett ki és feloszlatta a parlamentet. Az elnöki szakértői kormány feladata a választás két hónapon belüli megrendezése volt. Egy tavalyi alkotmánymódosítás értelmében hasonló esetekben a nemzetgyűlés tovább működik az új parlament hivatalba lépéséig. Az elnök a hivatalnok kormány fejét egy szűk listából választhatja ki, amelyen a parlament elnöke, az alkotmánybíróság, a számvevőszék, a nemzeti bank vezetői és az ombudsman szerepel. Rumen Radevnek nem volt könnyű dolga.

A listán szereplők többnyire a GERB által hivatalba helyezett főtisztviselők, akiknek többsége elutasította a megbízást. Végül az államfő választása Dimitar Glavcsev számvevőszéki elnökre esett. A hatvanéves közgazdász Bojko Boriszov régi embere, hatszor választották meg képviselőnek a GERB színeiben, egy rövid ideig parlamenti elnök is volt. Tavaly júniusban lett hét évre számvevőszéki elnök. Most ebből a munkából két hónapra szabadságot kap, amíg a hivatalnok kormányt vezeti. Azt ígérte, hogy pártonkívüli minisztereket javasol Rumen Radev államfőnek. Ha sikeres lesz és gyorsan összeállítja a kormányát, akkor a parlamenti választást és az EP-választást egy napon rendezhetik június hetedikén. Sokak szerint viszont ez nem kedvezne a GERB-nek, mert a reformpártok erősebb európai üzenete több választót szólíthat meg.