Lassan két hete tart az ex-lex állapot a bolgár közéletben. A nagyobb koalíciós partner Bojko Boriszov pártja a jobbközép Polgárok az európai Bulgáriáért )GERB) felmondta a közös kormányzást a reformista Folytatjuk a változást – Demokratikus Bulgária) (PP-DB pártszövetséggel. Ezzel véget ért a rövid politikai kompromisszum időszaka a bolgár belpolitikában, amelyet a kormányzó pártok nyilvánvaló külső nyomásra kötöttek meg. Ezt a kiegyezést az amerikai kormány és az európai tényezők kényszerítették ki, mivel félő volt, hogy Bulgáriában is felülkerekednek az orosz politikai célokat szolgáló populista, nacionalista irányzatok. A ruszofil vonal lehetséges vezéralakjaként Rumen Radev államfő jelent meg. A kiegyezést tizennyolc hónapra kötötte meg a két jobbközép párt azzal, hogy kilenc hónap után A PP-DB miniszterelnökét felváltja Maria Gabriel, a GERB jelöltje. Ő az európai biztosi állásáról lemondva tért vissza Szófiába, hogy előbb külügyminiszter, majd kormányfő legyen.
A rotációban működő kabinetnek szoros programot tűztek ki. El kellett érnie Bulgária belépését a Schengen-övezetbe és az eurozónába, végre kellett hajtania az igazságszolgáltatási rendszer és a titkosszolgálatok reformját, valódi korrupcióellenes nyomozó hatóságot kellett létrehozni. A Schengen-övezetnek a bolgárok annyiban részesei lettek, hogy a nemzetközi repülőtereken és tengeri kikötőkön már útlevél-ellenőrzés nélkül lehet áthaladni. Ezt a szárazföldi határoknál legkorábban az év végén érik el. A bolgár euro is legkorábban jövőre lehet valóság.
A PP-DB kifejezetten a rendszer megreformálásának jelszójával lépett a kormányzásba. Számukra alapkövetelmény volt, hogy az ügyészséget, bíróságokat valóban független – pártpolitikai, üzleti befolyástól mentes – intézményrendszerré alakítsák. Ugyanez érvényes a titkosszolgálatokra – Bulgáriában sok információ kering arról, hogy ezek az intézmények különös viszonyban vannak az orosz társszervekkel a nemzetközi és a hazai félvilággal. Arról nem is beszélve, hogy a GERB hatalmának hosszú évei alatt milyen intim függési viszony keletkezett a szolgálatok és Bojko Boriszov a párt vezére között. Az 1990-es rendszerváltás utáni státusz quo egyik alapelve volt, hogy a változó kormányok kiépítették a maguk kapcsolatait az államhatalomnak ezekben névleg független, szakmai szervezeteiben miközben azok alapvető működését, belső és titkos kapcsolatrendszerét nem bolygatták meg.
Vasárnap éjféltől részlegesen Románia és Bulgária is tagja a schengeni övezetnekA PP-DB kifejezetten a rendszer megreformálásának jelszójával lépett a kormányzásba. Számukra alapkövetelmény volt, hogy az ügyészséget, bíróságokat valóban független – pártpolitikai, üzleti befolyástól mentes – intézményrendszerré alakítsák. Ugyanez érvényes a titkosszolgálatokra – Bulgáriában sok információ kering arról, hogy ezek az intézmények különös viszonyban vannak az orosz társszervekkel a nemzetközi és a hazai félvilággal. Arról nem is beszélve, hogy a GERB hatalmának hosszú évei alatt milyen intim függési viszony keletkezett a szolgálatok és Bojko Boriszov a párt vezére között. Az 1990-es rendszerváltás utáni status quo egyik alapelve volt, hogy a változó kormányok kiépítették a maguk kapcsolatait az államhatalomnak ezekben névleg független, szakmai szervezeteiben miközben azok alapvető működését, belső és titkos kapcsolatrendszerét nem bolygatták meg.
Már Bulgária is előz, az egyre szegényedő magyaroknál kevesebbet senki nem költ az Európai UnióbanAz új reformerő meg akarta változtatni ezt az állapotot. A független bolgár elemzők többsége egyetért, hogy az óhatatlanul napirendre kerülő intézményi reformok okoztak pánikreakciót Bojko Boriszovnál és fő szövetségeseinél. Jelenleg ő, vagyis a GERB politikai holdudvara van döntési pozícióban az átalakításra váró szervezeteknél. Jogos félelem, hogy a szervezeti átalakításokkal nyilvánosságra juthatnak olyan ügyek, amelyek végleg kompromittálják a ma még vezető helyen lévő Boriszov-pártot. Egy ilyen történet a Közjegyző becenéven ismert bűnöző kivégzése. A Martin Bozsanov nevű férfit Szófiában lőtték agyon – a tettest azóta is keresik. Kiderült, hogy Bozsanov, aki egy szórakozóhely tulajdonosaként szerepelt azzal üzletelt, hogy kedvező ügyészségi és bírósági döntéseket járt ki, intézett el a felső tízezerhez tartozó személyeknek. Halála után bukkantak fel a történetek arról, milyen zsarolási ügyleteknek volt részese a férfi , aki több politikus szerint csak közvetítette az üzlethálózat valódi tulajdonosainak üzeneteit. Nemrég a Mediapool portál megírta, hogy a kivégzett bűnöző 2005 óta volt a bolgár belügyminisztérium titkos munkatársa. Elég nyilvánvaló, hogy sokan ellenérdekeltek az átfogó szervezeti reformban.
A bolgár politikai instabilitás egyik oka a pártrendszer töredezettsége. A listás választási rendszerben a parlamenti pártok koalíciókötésre kényszerülnek. A választási kódexet nem módosította a rotációban működő kormány, de megváltoztatta az un. hivatalnok-kormány megalakításának rendszerét. Addig a sikertelen kormányalakítási kísérleteket követően az államfő hivatalnok kormányt nevezett ki és feloszlatta a parlamentet. Az elnöki szakértői kormány feladata a választás két hónapon belüli megrendezése volt. Egy tavalyi alkotmánymódosítás értelmében hasonló esetekben a nemzetgyűlés tovább működik az új parlament hivatalba lépéséig. Az elnök a hivatalnok kormány fejét egy szűk listából választhatja ki, amelyen a parlament elnöke, az alkotmánybíróság, a számvevőszék, a nemzeti bank vezetői és az ombudsman szerepel. Rumen Radevnek nem volt könnyű dolga.
A listán szereplők többnyire a GERB által hivatalba helyezett főtisztviselők, akiknek többsége elutasította a megbízást. Végül az államfő választása Dimitar Glavcsev számvevőszéki elnökre esett. A hatvanéves közgazdász Bojko Boriszov régi embere, hatszor választották meg képviselőnek a GERB színeiben, egy rövid ideig parlamenti elnök is volt. Tavaly júniusban lett hét évre számvevőszéki elnök. Most ebből a munkából két hónapra szabadságot kap, amíg a hivatalnok kormányt vezeti. Azt ígérte, hogy pártonkívüli minisztereket javasol Rumen Radev államfőnek. Ha sikeres lesz és gyorsan összeállítja a kormányát, akkor a parlamenti választást és az EP-választást egy napon rendezhetik június hetedikén. Sokak szerint viszont ez nem kedvezne a GERB-nek, mert a reformpártok erősebb európai üzenete több választót szólíthat meg.