Orbán-kormány;elemzés;ellenzék;tüntetés;kihívás;Magyar Péter;

„Magyar Péter bizonyította, hogy tömeg áll mögötte, és sokkal több embert tud utcára vinni, mint az ellenzéki pártok együttvéve”

Érdemi kihívást jelent az Orbán-kormánynak és ellenzéknek is, ráadásul úgy, hogy a szombati tüntetésen sem jelölte ki, milyen ideológia vagy program mentén akar politizálni. Elemzés.

Ez az Orbán-rendszer eddigi 14 évének egyik legnagyobb ellenzéki tüntetése volt. Magyar Péter érdemi kihívást jelent mind az ellenzéki pártokra, mind pedig a kormányoldalra nézve. Bizonyította, hogy tömegek állnak mögötte, és sokkal több embert tud utcára vinni, mint az ellenzéki pártok együttvéve – értékelte a szombati eseményeket a Népszavának Nagy Attila Tibor politikai elemző, aki személyesen is ott volt a tüntetésen. Úgy gondolja mindehhez fontos hozzátenni, hogy kíváncsiskodók is bőven akadtak a tömegben, vagyis nem biztos, hogy mindenki a szavazatával is Magyar Péter mellé állna egy választáson.

A rendkívül hosszú beszéd, amelyet Magyar Péter előadott, a politikai elemző szerint lehetett volna sokkal feszesebb is. – Nem hordozott olyan üzenetet, amire az ember igazán felkapta volna a fejét, nem volt túl jó. Ugyanakkor ezzel kapcsolatban a tömegben nem volt csalódottság, nagyjából ilyesmit vártak az emberek – mondja Nagy Attila Tibor, aki szerint Magyar Péter tulajdonképpen kijelölte a feladatot a híveinek, miszerint most kell helyi szinten szervezkedni.

– Tisztában van vele, hogy ahhoz, hogy a lájkokból szavazat legyen, még rengeteg munkára van szükség. Az, hogy a Facebookon van 300 ezer követője, nem jelent automatikusan ennyi szavazatot, ahhoz még nagyon sok erőfeszítést kell tenni – teszi hozzá a politikai elemző, aki az országjárás bejelentését tartja az esemény egyik legfontosabb mondanivalójának. Mindemellett úgy gondolja,

Magyar Péter arra nagyon vigyázott, hogy ne idegenítsen el ideológiai okból senkit, 

– Ügyelt rá, hogy minél többféle szavazó otthon érezze magát, és így nem kötelezte el egyértelműen ideológiailag magát, viszont kijelölte a Gyurcsány Ferencet, mint az egyik fő riválisát. A közvélemény-kutatások eddig alapvetően azt támasztják alá, hogy Magyar Péter nagyrészt ellenzéki pártoktól vehet el szavazókat, illetve a bizonytalanok közül nyerhet meg sokakat. Bár a leginkább a Momentum és a Magyar Kétfarkú Kutya Párt lehet kárvallottja ennek, nem lehet nyugodt a DK sem, amelynek az volt a célja, hogy ő legyen az ellenzék egyértelmű vezető ereje. Most azt látjuk, hogy június 9-én Magyar Péter őrájuk is veszélyes lehet – mondja Nagy Attila Tibor.

A baloldali szavazókat akár el is idegenítheti az a sok zászló és nemzeti jelkép, ami a szombati demonstráción megjelent. A politikai elemző szerint számukra fontosabb például a szociális-, munkavállalói-, szakszervezeti jogok erősítése, amelyekről gyakorlatilag egyetlen szó sem esett. Úgy látja, Magyar Péter egyelőre mindenféle szavazó felé egyszerre szeretne nyitni, ami nem teljesen lehetetlen vállalkozás, ugyanakkor egy néppárt létrehozásához nagyon ügyesnek kell lenni, hogy például egy szociáldemokrata és egy nemzeti érzelmű ember is otthon érezze magát benne.

Erről az eseményről annyi mondható el biztosan, hogy megtörtént, és nagyon megtörtént.

 – értékeli a szombati eseményt Böcskei Balázs, az IDEA Intézet stratégiai igazgatója, aki szerint azonban a politikai cselekvés irányába mutató további lépések nem születtek, és olyan új tartalmi mondanivaló sem hangzott el, ami Magyar Péter eddigi működéshez képest szintlépést jelentett volna. – Ha tehát a politikai cselekvés jelen állása felől nézzük, akkor a tegnapi esemény az eddigi Magyar-út összegzése volt. Ha az esemény dramaturgiája felől nézzük, vagyis, hogy mennyien voltak és milyen volt a hangulat, akkor Magyar Péter kétségkívül az utóbbi évekhez képest jelentős köztéri mobilizációt hajtott végre – jelentette ki az elemző, hozzátéve, két dolgot hajlamosak vagyunk elfelejteni. Egyrészt azt, hogy a tüntetők preferenciájáról nem tudunk semmit, és az értelmezők is csak saját feltételezéseiket osztják meg azt illetően, hogy „kik lehettek a tüntetők”,  bizonyosságuk nincs. Másrészt mielőtt a számok hipnotizőrként kezdenének el viselkedni, emlékezhetünk arra is, hogy a kormánykritikus oldal korábban is összehozott nagy demonstrációkat olyan témákban is, amelyek eleve nem kifejezetten össztársadalmiak. A 2022. október 23-i diáktüntetést 80 ezresre becsülték, akárcsak a 2017. áprilisi CEU-tüntetést.

– Sokan hajlamosak azt gondolni, hogy a politikai cselekvés ismérve az, hogy ki mennyi embert tud mobilizálni a köztérre. Az a helyzet, hogy a tüntetés pillanatában még így van, de másnap már kevéssé. A politikai cselekvésnek a mércéje egy ponton túl a támogatottság, amelyet a szereplő intézményesült formában maga mögött tudhat. Arról, hogy ez Magyar Péter esetében hogyan fog megszerveződni, arról a szombati esemény még nem adott számot.

Böcskei Balázs arra is figyelmeztet: a Magyar Péterrel kapcsolatos kutatásokat és méréseket érdemes óvatosan kezelni, mivel egyelőre az események sodrásában vagyunk. Úgy gondolja, az, hogy valójában ki a célcsoportja Magyar Péter üzeneteinek, szintén eléggé képlékeny. – Ő a politikai és közpolitikai problémákat és kihívásokat technológiai alapon kezelő, tehát érdek- és értékmentes víziót fogalmazott meg – kifejezetten kevés szó esett a szociális krízis kérdéséről, bár az ő jobboldali identitása alapján az ellenkezője is sajátos lenne. Szerintem kissé félre is visz ezt centrista pozíciónak nevezni. A centrista politikatudományi, így politikai szociológiai értelemben vagy politikai kommunikáció felől nézve is jóval többet és mást jelent, mint ahogyan azt használják. Amire is az első elemzői megnyilvánulások utalhatnak, az az a pozíció lehet, ami mögé majd felállítható lehet az embertömeg, amely egyenlő távolságot tart jobboldaltól, baloldaltól, konzervativizmustól, liberalizmustól, munkaadótól, munkavállalótól és így tovább. Ez a vélt tömeg azonban nem létezik olyan sokaságnyi arányban, hogy az egy maga olyan tömbbé szerveződhetne, ami egyedüli kormányváltó pólust jelenthetne. Ez egy polarizált ország a nyilvánosságától kezdve a választói magatartáson át a pártrendszeréig – vélekedett Böcskei Balázs –, ezért

bár lehet újra kísérletezni azzal, hogy egy olyan politikai erő emelkedjen ki, amelyik se nem igazán jobb, se nem igazán bal, ez a végén ismét a strukturális korlátokba fog ütközni. 

Aki kormányt akar váltani, annak előbb-utóbb pozícionálnia kell magát, még akkor is, ha azok az üzenetek, amelyeket most Magyar Péter megfogalmaz „muzikálisak” a nyilvánosság és a választópolgárok egy jelentős része számára. Ugyanakkor emögé egyedüli és kizárólagos módon választási többséget – hangsúlyozottan – a mai ismereteink alapján nem lehet tenni” – mondja Böcskei Balázs, aki szerint ezt igazolja például a Jobbik korábbi néppártosodási kísérleteinek kudarcai is. Ugyanakkor úgy véli, ez csak középtávon, egy-két éven belül jelent problémát Magyar Péter számára, az EP-választásokig nem kell szükségszerűen megtennie ezt az értékválasztást. Viszont a politikában értékek nélkül emelkedni egy ponton túl nem lehet – teszi hozzá.

„Nem könnyű átvenni egy létező pártot”

Sokan várták, hogy Magyar Péter szombaton bejelenti, melyik párt színeiben indul el csapata az európai uniós választáson, ez azonban nem történt meg. Ez azt jelenti, hogy valószínűleg még nem hárult el minden technikai vagy jogi akadály ennek útjából, s valamilyen konkrét, kézzel fogható oka van, hogy ezt a demonstráción még nem tudta megtenni.

- Nem olyan könnyű „átvenni” egy létező pártot, legfőképp bizalmi okokból. Egy alvó pártra van szükség, amelynek még a neve is jó, tehát nem kell azt megváltoztatni, s annak jelenlegi vezetésével, törvényes képviselőjével kialakítani egy bizalmi viszonyt. Jó pár ilyen „alvó” párt van, Magyar Péter annyit már elárult, hogy többel is tárgyaltak, aztán, hogy melyik mellett fognak megállapodni, majd kiderül. Ám az szinte biztos, hogy kemény tárgyalások folynak, hogy elindulhassanak az európai parlamenti választásokon – mondta lapunknak László Róbert a Political Capital elemzője, választási szakértő.. Hozzátette: még egyébként van idő a szervezésre, hiszen május 3-áig kell leadni az EP-listához az aláírásgyűjtő íveket, amihez 20 ezer aláírást összegyűjteni. Szerinte Magyar Péteréknek erre pár nap is elegendő lesz, így nem muszáj április 20-ra ott állnia a kész pártnak, hogy minél hamarabb átvegyék az íveket. - Természetesen az nem egy szerencsés helyzet, hogy még nem tudták bejelenteni a párt nevét, de vélhetően teljesítik majd ezt a kihívást – fogalmazott.

Kérdésünkre, hogy előzetesen ekkora tömegre számított, vagy meglepte a demonstrálók létszáma, azt felelte: Magyar Péter eddig is óriási tömegeket tudott megmozgatni úgy a mindennapokban az online térben, mint a fizikai valóságban, ezért lehetett ilyen magas részvétellel kalkulálni. Ez jól jelzi azt, hogy van egyfajta csodavárás, amire nagyon sok ember nyitott. Az pedig, hogy újabb demonstrációt hirdetett anyák napjára, nem meglepő, hiszen ezzel ébren tarja az érdeklődést. Ezt a Fidesz is mindig így csinálta: mikrocélokat kell meghatározni, ami belátható időn belül van. Ilyen erődemonstrációkat még a választásig biztosan látunk majd – mondta László Róbert.