A megyei jogú városok helyi iparűzési adó bevétele 2022 és 2023 között átlagosan 42 százalékkal emelkedett, sőt, voltak olyan települések ahol 60-70 százalékkal. Ennek egyik oka, a koronavírus-járvány időszakában bevezetett intézkedéseket eltörlő jogszabályi változás - mondta lapunknak Kozma Gábor geográfus, a Debreceni Egyetem (DE) egyetemi tanára.
Egyrészt 2023-ban megszűnt az úgynevezett HIPA-felezés: míg 2021-ben és 2022-ben elsősorban a kis- és középvállalkozások esetében a helyi iparűzési adó maximális adómértéke a helyi adókról szóló törvényben szereplő 2 százalék helyett csak 1 százalék lehetett, addig 2023-ban a helyi adókról szóló törvény keretei között ismét a helyi önkormányzatok határozhatták meg a maximális adókulcsot. Másrészt 2023-ban a helyi önkormányzatok újra dönthettek az adómérték emelése mellett, amely szintén adóbevétel-növekedést eredményezett – magyarázta a Debreceni Egyetem Földtudományi Intézet, Társadalomföldrajzi és Területfejlesztési Tanszékének vezetője. Igaz, ez utóbbival megyei jogú városok közül csak Kecskemét élt. A növekedésbe a fentiek mellett a magyar gazdaság 2022-ben megfigyelhető emelkedése is belejátszott. Abban az évben a GDP 4,6 százalékkal növekedett. A gazdasági élet szereplői pedig 2023-ban alapvetően a 2022-es pénzügyi eredményeik alapján fizettek helyi iparűzési adót, és a gazdasági teljesítményük javulása a befizetett adó összegében is tükröződött - tette hozzá.
Kozma Gábor véleménye szerint csak bizonyos korlátozásokkal lehet azt mondani, hogy ezen adótípus mértékének a megállapításával versenyeznek egymással a hazai önkormányzatok az új befektetőkért és a helyben működő cégek megtartásáért. A hazai települések nagyjából 60 százaléka ugyanis a maximális 2 százalékban állapította meg a helyi iparűzési adó mértékét, amelytől lefele eltérhetnek, így teremtve elvben és gyakorlatban versenyhelyzetet. Az önkormányzatok által szedett adók közül (építmény-, telek-, kommunális, és idegenforgalmi) kiemelkedően az iparűzési a legfontosabb, mert ebből folyik be kimagaslóan a legtöbb pénz az iparral, kereskedelemmel és szolgáltatásokkal rendelkező városokban és községekben.
A többi megyei jogú várostól eltérően kizárólag Győrben állapították meg alacsonyabban, 1,6 százalékban a HIPA mértékét, ám ennek ellenére az észak-nyugat dunántúli ipari centrumnak a második legnagyobb az ebből származó adóbevétele Budapest után. Ez tavaly 29,8 milliárd forint volt, ami 136 százalékos emelkedés 2022 után. Némileg meglepő, hogy a második legnagyobb HIPA bevétellel rendelkező vidéki város Debrecen, amely olyan a hazai összevetésben rendkívül erős ipari centrumot utasított maga mögé tavaly, mint a több mint 26,6 milliárd forint bevételű Székesfehérvár. Az eredmény a kívülálló számra azért meglepő, mert olyan ottani nagy beruházások, amilyen az akkumulátorgyártó CATL, vagy a német autógyár, a BMW még folyamatban vannak, termelés ezekben még nem folyik. Ami egyben azt is jelenti, hogy a közeljövőben is jelentős összeggel emelkedhet a cívis város helyi iparűzési adóból származó jelenlegi 28,7 milliárd forintos bevétele.
Kozma Gábor szerint a debreceni érték jelentős emelkedésében minden bizonnyal fontos szerepet játszott az a tény, hogy 2022-ben már mind az Északnyugati Gazdasági Övezetben, mind pedig a Déli Ipari Parkban jelentős infrastrukturális fejlesztések, illetve gyárépítések (mások mellett SEMCORP, BMW) zajlottak.
Talány miért viszonylag alacsony Esztergom éves HIPA-ból származó bevétele – itt is a maximális 2 százalékban állapították meg a mértékét –, ami alig valamivel több, mint 5,5 milliárd forint, és az összeg nem emelkedett 2022-höz mérten. Itt termel a 2022-ben 858,5 milliárd forint árbevételt elérő Suzuki, amely az ország 19. legnagyobb árbevétellel rendelkező cégek, mégis olyan városok előzik meg a HIPA-bevételben, mint Sopron, Békéscsaba és Eger.
A HIPA növekedése 2024-ben lényegesen kisebb lesz, mint az elmúlt évben – mondta Kozma Gábor. Egyrészt már nem érvényesül a „HIPA-felezés” megszüntetésének pozitív hatása – ahogy erről korábban volt szó. Másrészt, mivel a 2024-es befizetések mögött alapvetően a 2023-as gazdasági teljesítmény áll, a múlt évben tapasztalt gazdasági visszaesés a helyi iparűzési adóra is hatással lesz. Ezt jól tükrözi az a tény, hogy költségvetésében a nagyobb városok döntő része 2023-ról 2024-re maximum 5 százalékos bevétel-növekedést tervezett be a helyi iparűzési adóból. Az egyedüli kivételt Debrecen jelenti a maga hozzávetőleg 20 százalékos értékével.
Tízszeresére nőtt az önkormányzatokat sújtó adó
Idén már 307,6 milliárd forintot von el az állam a tehetősebb helyhatóságoktól önkormányzati szolidaritási hozzájárulás, azaz szolidaritási adó címén. A terhet a kormány 2017-ben vezette be, s abban az évben összesen 26,5 milliárd forintot vont el néhány tucat, valóban tehetős önkormányzattól. Mára az elvonás mértéke a kezdő összeg több mint tízszeresére emelkedett. Az ötlet eredetileg az volt, hogy az iparosodott és/vagy jelentős szolgáltatási szektorral, és emiatt jelentős iparűzési adatbevétellel rendelkező önkormányzatok a bevételeik egy kis részét fizessék be a költségvetésbe. A befolyó pénzt a kormány más, szegényebb önkormányzatok támogatásra fordította volna. Míg az adó bevezetésekor a főváros mellett néhány tucat település (Százhalombatta, Székesfehérvár, Paks, Veresegyház Budaörs és a nagyobb vidéki városok, megyeszékhelyek) esett az adó hatálya alá, mára egyes becslések szerint a befizetés akár az helyhatóságok negyedét is érintheti.
Nem csak az adóval sújtottak száma, de az elvont adó mértéke is drasztikusan emelkedett, ugyanis a kormány gyorsan rákapott az ingyen pénzre. Ráadásul a 2019-es önkormányzati választás pont azon nagyvárosokban hozott ellenzéki előretörést, amelyek egy része jelentős befizető volt. A kormány a Covid-járvány alatt a nagyobb önkormányzatok iparűzési adóbevételeit megnyirbálta a cégeknek nyújtott kedvezményekkel, és 2021-től inkább a szolidaritási adó drasztikus növelésével igyekezett ellehetetleníteni az ellenzéki vezetésű településeket. A szolidaritási adót ugyanis egységesen kivetik az önkormányzatokra, ám a támogatások szétosztásánál ugyanez az egyenlőség már nem érvényesül. Jó avagy rossz példa erre a fideszes vezetésű Debrecen, amely elvileg nagy adóerejű város, így szolidaritási adó fizetésére kötelezett, de közben az elvonás többszörösét kapja vissza.
A teher a legnagyobb adófizetők között kiverte a biztosítékot. Előbb az ellenzéki vezetésű Budapest indított közigazgatási pert a kormány ellen, majd később hasonlóképen cselekedett a szintén ellenzéki vezetésű Budaörs. A két városok az Alaptörvényre hivatkoznak, amely kimondja, hogy egyetlen önkormányzat sem válhat nettó befizetővé. A két település szerint esetükben mégis ez a helyzet, ugyanis a kötelezően ellátandó feladataikra kapott támogatás ma már kevesebb, mint az elvont adó – mégpedig kötelező feladatot előírni az önkormányzatoknak akkor lehet, ha ahhoz pénzt is ad az állam. A perekben eddig nem született végleges ítélet, ami miatt az Államkincstár több alkalommal is inkasszózta a fővárosi önkormányzatot. Mindenesetre beszédes az adó büntető jellege: a bevezetéskor 2017-ben 5 milliárd forint szolidaritás adót kellett a Tarlós István főpolgármester által vezetett fővárosnak befizetnie a költségvetésbe, ez az összeg az idén már 58 milliárd forint, a Fővárosi Önkormányzat adatai szerint.
A szolidaritási adó folyamatos srófolása a kormány terheit jelentősen csökkentette, ugyanis míg 2017-2024 között a beszedett adó a tízszeresére nőtt, az önkormányzatoknak a költségvetésből nyújtott támogatások „csak” 48 százalékkal emelkedtek. - PAPP ZSOLT
Kormánypártiak sem szeretik
A szolidaritási adó mint intézmény, nem csak az ellenzéki oldalról, de a Fidesz berkeiből is rendszeresen kap bírálatot. Ennek legnyíltabban és leggyakrabban Cser-Palkovics András ad hangot. Székesfehérvár fideszes polgármestere legutóbb tavaly az újabb adóemeléskor fogalmazta meg, hogy „sokszor elmondtam már mind a nyilvánosság előtt, mind a kormányzati egyeztetéseken: a szolidaritás elvével egyetértek, a hozzájárulás mértékét azonban túlzónak tartom, az elköltésének logikáját pedig nem hatékonynak” – írta akkor egy Facebook- bejegyzésében. Hozzátette: A magam részéről - csökkentve a hozzájárulás mértékét - a magas gazdasági teljesítményű település agglomerációjában teríteném szét a szolidaritási adó összegét, agglomerációs feladatokra költeném.
