vizsga;Nemzeti Közszolgálati Egyetem;Schadl György;Schadl-Völner-ügy;

Utódjának, a Magyar Bírósági Végrehajtói Kar jelenlegi elnökének egyetemi vizsgájáért is közbenjárhatott Schadl György

A testület bukott elnöke felhívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatójának figyelmét arra, hogy Lupkovics Beáta „nagyon fél” a vizsgától. Az oktató azt mondta neki, nyugtassa meg.

Egy lehallgatott telefonbeszélgetés azt sejteti, Schadl György közbenjárt vagy megpróbált közbenjárni annak érdekében, hogy a kedves ismerősének, az akkor még megyei jegyzőként dolgozó Lupkovics Beátának jól sikerüljön a vizsgája a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen – írja a Telex.

A portál beszámolója szerint 2021. június 6-án, nem sokkal dél előtt Schadl Györgyöt telefonon hívta a Nemzeti Közszolgálati Egyetem egyik oktatója. Előbb közel négy percig magánjellegű dolgokról folyt a beszélgetés, majd a végrehajtói kar akkori elnöke témát váltott. Arról kezdett beszélni, hogy

másnap vizsgája lesz egy „kedves ismerősének”, a Borsod Megyei Önkormányzat jegyzőjének, Lupkovics Beátának, aki viszont „nagyon fél” ettől a vizsgától.

Schadl elmesélte azt is, hogy jelezte Lupkovicsnak, az oktató nagyon jó barátja. Az oktató nyugtázta, hogy a vizsgán jó bizottság lesz, figyelnek, nem lesz gond, nyugtassa meg ezt a jó ismerőst.

Lupkovics a jegyzősége után csak 2022 májusában lett önálló bírósági végrehajtó Miskolcon, egy évvel később, 2023 tavaszán viszont az éppen az akkor már másfél éve letartóztatásban ülő Schadl Györgyöt váltotta a végrehajtói kar élén. Azóta is ő a kar elnöke.

Schadlról egyébként már korábban kiderült, hogy szakmányban intézhette ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákat, így például Rogán Antal kabinetfőnökének és Völner Pál rokonának is.

A Telex megkereste Schadlt, hogy megtudja, valóban Lupkovics vizsgáját akarta-e így elintézni, és ha igen, miért járt közben az érdekében. Schadl mindössze annyit válaszolt, hogy a portál a korábbi üzenetét tekintse irányadónak, amely szerint nyilatkozni akkor fog, ha lesz valamilyen aktualitása

A Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója közölte, Schadl Györgyöt még az egyetemről ismeri, tanítani is egyszerre kezdtek, és aztán időnként telefonon is keresték egymást, „udvariassági beszélgetések erejéig”. De állította, sosem segített Schadlnak, még Lupkovics szakdolgozati védésének ügyében sem. Szerinte a lehallgatási jegyzőkönyvből éppen azt látható, hogy

„röviden, de tényszerűen magam zárkóztam el minden további felvetéstől. Ráadásul akkori szavaimat az is indokolta, hogy ismerve a hallgatók szakdolgozatait, és a szakdolgozatokról már hetekkel korábban elkészült – szakdolgozatonként 2-2, személyemtől teljesen független – írásos szakvéleményt, mindegyik jó szerkezetű, alapos munka volt, ezért is intettem nyugalomra beszélgetőtársamat”.

Az oktató szerint a szakdolgozatvédés eredményéről egyébként sem ő dönt, hanem egy bírálóbizottság, amit meg már hetekkel korábban összeállítottak – az említett beszélgetés közte és Schadl között pedig közvetlenül a védés előtti napon volt. „Az említett védés napján is egy ilyen – jóval az egyébként az egyetemeken szokásos 3 fős záróvizsga-bizottsági létszámon felüli – 6 főből álló független bizottság döntött, ezáltal is biztosítva az értékelés során született eredmények objektivitását, tisztaságát és szabályszerűségét” – írta. Az oktató szerint egyébként már csak azért sincs semmi köze a Schadl–Völner-ügyhöz, mert nem része egyetlen büntetőeljárásnak sem.

A portál a Nemzeti Közszolgálati Egyetemet is megkereste azzal kapcsolatban, az intézményben tudnak-e erről az esetről, és ha igen, kivizsgálták-e vagy tervezik-e kivizsgálni az ügyet. Az egyetem rektora előbb azt írta, „nem tudott a dologról, utánanéz”. Végül a sajtóosztályon keresztül közölte, hogy „a rendelkezésre álló információk alapján az egyetemen etikai vizsgálat nem indult”, és nem is keresték meg őket nyomozók vagy más hatóság az ügyben.

Lupkovics Beáta nem válaszolt a Telex megkeresésére.

Érdekesség, hogy ahogy a „Tóni, Barbara és Ádám”-ügyet, úgy ez a Lupkovics-féle részletet is kihúzták a Schadl–Völner-ügy nyomozati anyagából.

Ennek ugyanis kétféle változata van: az első verzió nagyjából 1700 oldalas volt, ezt 2021. december 14-re datálják, vagyis nem sokkal azután állították össze, hogy Schadl Györgyöt elkapták és Völnert Pált meggyanúsították. 2023 elején aztán több szerkesztőséghez, köztük a Telexhez is eljutott a nyomozati anyag egy későbbi, sokkal részletesebb verziója. Ez egy 11 ezer oldalas dokumentum, amit 2022. szeptember 9-re datáltak. Az ominózus beszélgetés Schadl György és a Nemzeti Közszolgálati Egyetem oktatója között pedig a nyomozati anyag első verziójából nyilvánosságra került lehallgatási jegyzőkönyvben van benne, a későbbi, bővebb verzióban nem szerepel.

A Központi Nyomozó Főügyészség ezzel kapcsolatban a portállal közölte, hogy a hangfelvételt a nyomozásban vizsgálták és értékelték, de „további olyan adat az eljárás során nem merült fel, amely bármilyen bűncselekmény (például hivatali visszaélés, korrupciós bűncselekmény) akárcsak egyszerű gyanújának a megállapítására alkalmas lett volna”. Az ügyészség hozzátette, „jogállami keretek között a büntetőeljárás során – például egy felsőoktatási intézmény vizsgáztatását, működését érintően – olyan magatartás miatt nem járhat el, amely nem minősül bűncselekménynek, függetlenül annak erkölcsi, etikai megítélésétől”.

A rendőrség azonban nyomoz azzal kapcsolatban, hogy Schadl György segíthetett-e ismerősöknek a sikeres egyetemi vizsgákban. Az Országos Rendőr-főkapitányság most a Telex megkeresésére tudatta, még senkit sem hallgattak ki gyanúsítottként, és folyamatban lévő ügyről bővebb tájékoztatást nem adnak.