Egy kicsit jobban megértjük a világot, ha megnézzük Kovács Gábor Attila elsőfilmes alkotását, A Herner Ferike faterját

Sorskérdések az árokparton.

Egy kicsit jobban megértjük a világot, ha megnézzük Kovács Gábor Attila elsőfilmes alkotását, A Herner Ferike faterját. A Háy János színdarabjából készült film iróniájával, az embert és gondolatait, félelmeit bemutató jeleneteivel maradandó élmény.

Úgyis az lesz, ami meg van írva. De lehet-e ezt biztosan tudni? Azért, mert egyszer megjósoltam gyerekkoromban, hogy kivel mi fog történni, ez tényleg mindig így van? Tudja-e a disznó a disznóölés napján, hogy meg fog halni? És ha igen, mikor? Ezekről a sorskérdésekről filozofálgat három közmunkás az árokparton, valahol Magyarországon. Elvileg árkot tisztítanak, ám a szerszámok a földön hevernek, s csak akkor kezdenek szorgalmasan dolgozni, ha a távolból meghallják a motorzümmögést. Kicsi falu ez, már messziről tudják, épp ki érkezik a mopeden, ha mondjuk a polgármester beosztottja és bizalmasa, akinek finom kölniillata van, azonnal elkezdik a földet túrni.

Aztán hamarosan kiderül, hogy bár a jármű hangjáról tudják, kié, egymásról azért az igazán lényeges dolgokat mégsem tudják. Mi történt Herner Ferikével az iskolában, mit szólt mindehhez apukája, a körzeti megbízott, milyen volt a házassága, miért került be a híradóba H. F. – azt azért persze mindenki tudja a faluban, kit takar ez a monogram.

A Herner Ferike faterja Háy János színdarabja, Börcsök Enikő rendezte 2018-ban a Pinceszínházban. A színésznő halála után az alkotók, a Pinceszínház, a Film Background és a Riot Pictures filmet készítettek belőle Börcsök Enikő emlékére, rendezője Kovács Gábor Attila (ő a vágó is), amely több fesztiválon is rangos díjakat nyert: Olaszországban a Padula Certosa Soulplace Film Festivalon a legjobb elsőfilmesnek járó díjat kapta, de nyert különböző díjakat Kaliforniában, Brnóban, Máltán is. Kiemelkedőek a színészi alakítások, a szerepeket ugyanazok játsszák, mint a Pinceszínházban. Kaszás Gergő, Borbiczki Ferenc és Lázár Balázs három közmunkása nagyon erős alakítás, Hibsch Sándor zenéje sokat ad ahhoz, hogy a lényeget meglássuk.

Itthon sajnos egyelőre nem forgalmazzák a filmet, pedig ott lenne a helye az art mozi hálózatban, de sok művelődési házban, moziban (Budapesten és vidéken is) vetítik, általában közönségtalálkozóval egybekötve. Nekem a Bem moziban sikerült megnéznem, de itt hivatalos közönségtalálkozó nem volt. Ám a film rendezője jelen volt, s a spontán nézői kérdésekre szívesen válaszolt a vetítés után. A többi közt azt is megtudhattuk tőle, hogy a film rendkívül alacsony összegből készült, állami támogatásként tízmillió forintot kaptak hozzá korábban az Emberi Erőforrások Minisztériumától; ez valójában egy nagyon rövid dokumentumfilm büdzséje, nem egy nagyjátékfilmé. Érdemes hát a film FB-oldalát böngészni, hogy valahol „elcsípjük” a vetítést: https://www.facebook.com/ahernerferikefaterja/