A kormány november 5. utánra halasztja a 2025-ös költségvetési törvénytervezet benyújtását - derült ki a Kormányinfón. A dátum meglehetősen szokatlan, hisz az államháztartási törvény szerint ennek legkésőbb október 15-éig meg kellene történnie. Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a hónapokkal későbbi büdzsét háborús retorikával és a november 4.-én esedékes amerikai elnökválasztással magyarázta. Ugyan mindenki arra számított, hogy a kormány döntött az idei költségvetés módosításáról, ehhez képest mindössze 675 milliárd forintot zárolnak a beruházási kiadásokból.
Végre felkel a nap - így kommentálta lapunk kérdésre Palócz Éva a Kopint-Tárki vezérigazgatója a kabinet megvilágosodását vagyis azon döntését, hogy az Orbán-kormány szakít saját újításával, hogy már tavasszal beterjeszti a következő évi költségvetés tervezetét.
Egészen 2014-ig az volt a gyakorlat, hogy az új büdzsét szeptemberben vagy választási évben októberben terjesztik a parlament elé. Ekkor ugyanis már látható tárgyév lefutása és nagyobb biztonsággal prognosztizálható a következő.
Az Orbán-kormány először 2015 tavaszán jött elő a korai költségvetés ötletével, s ezt gyakorlatot kilenc évig folytatta. Az indoklás szerint ez azért jó, mert a vállalkozások az elfogadott költségvetés ismeretében tervezhetik meg a következő évüket. Bár soha nem derült ki, hogy egy cégnek mitől jó, hogy tudja, mennyi pénzt költenek a következő évben kegyelmi tanácsadókra az igazságügyi tárcánál vagy mennyi pénz jut wc-papírra a Pénzügyminisztériumban. Ezzel szemben az cégeket sújtó adókat a kormány akár az év utolsó napján, visszamenőleges hatállyal, rendeleti úton is képes megemelni, holott épp ennek elkerülését, a kiszámíthatóságot szolgálná a pontos költségvetés.
A korai büdzsék 2020 előtt sem teljesültek, a kormány az állam pénzügyeit teljesen ad hoc módon, terv nélkül intézte, de igazán nagy, több ezer milliárdos elcsúszások 2020 után keletkeztek.
A 2023-es költségvetés például már 2022 decemberében módosításra szorult, az idei pedig két hónap után omlott össze, amikor is a kéthavi hiány 1704 milliárd forintra ugrott, ami az éves terv 67 százaléka. Márciusban tovább nőtt a deficit: a háromhavi hiány 2321 milliárd forintra emelkedett, ami az elfogadott költségvetési hiánycél 92 százaléka. Ilyen példátlanul magas deficitre soha korábban nem volt példa az első negyedév végén. Az ok a hibás a tervezés, az ezer milliárd forintos adóbevétel-kiesés és sok esetben az értelmetlen költekezés.
A lakossági fogyasztás húzhatja a gazdaságot
Az idén 2,5 százalékkal nőhet a magyar gazdaság a tavalyi 0,9 százalékos visszaesés után – ismertette a Kopint-Tárki Zrt. idei első gazdasági előjelzését Palócz Éva, a cég vezérigazgatója. A Kopint ezzel némileg csökkentette az idénre várható növekedési előrejelzést, hisz a 2023 decemberi prognózisban 2,7 százalékot várt. A tavalyi év utolsó negyedében a magyar gazdaság ugyanis stagnált, és az idei év első három hónapját is ellentmondásos adatok kísérték. Ha lesz idén érdemi gazdasági növekedés, azt csak a lakossági fogyasztás húzhatja, hisz a beruházások a gyenge külső kereslet és a költségvetés magas hiánya miatt érdemben nem nőhetnek, sőt a nettó export sem tudja a növekedést hajtani az európai és főleg a német gazdaság gyengélkedése miatt.
Ugyanakkor 2024 első hónapjaiban nem indult be a lakossági fogyasztás. Erőteljes az óvatosság a háztartások részéről, ami a tavalyi jelentős inflációs sokk után érthető. Az elemzők meglepetésre a bérek januárban 14,6 százalékkal voltak magasabbak, mint egy évvel korábban, vagyis a béremelések jóval erőteljesebbek voltak vártnál. A lakosság a plusz jövedelmet tartalékai feltöltésre használta fel.
A kutatócég idén a fogyasztói árak 4,3 százalékos emelkedésre számít, ám a bázishatások miatt decemberre 5 százalék körüli árindexet várnak. Ugyanakkor, ha a kormány olyan költségvetési kiigazításokról dönt majd a június választások után, amelyek hatásai begyűrűznek a fogyasztói árakba, akkor az éves átlagos infláció is 5 százalék körül alakulhat. A bruttó bérek idén 13,5 százalékkal emelkedhetnek, így a nettó reálkeresetek 8,8 százalékkal bővülhetnek, a foglalkoztatottak számának enyhe növekedése mellett - mondta Palócz Éva.
A kormány időközben az idei eredményszemléletű hiánycélját a GDP 2,9 százalékáról a GDP 4,5 százalékára emelte, de március végére már ez alapján is teljesült az éves hiánycél 58 százaléka. Elképzelhetetlen olyan költségvetési lefutás, hogy az év hátralévő részét meg lehetne úszni a maradék 42 százalékból – mondta Palócz Éva. Emiatt a Kopint-Tárki kutatói azt valószínűsítik, hogy az idei hiány elérheti akár a GDP 5,5-6 százalékát is. Továbbra is óriási az elmaradás az áfa-bevételekben, ezért nem kizárható, hogy az év második felében sor kerülhet adóemelésre, legyen szó akár a kiskereskedelmi adó vagy a dohány és alkoholos termékeket terhelő jövedéki adó emeléséről. Palócz Éva szerint lenne tér kiadáscsökkentésre is, hisz számos költségvetési tétel a kormány gazdasági holdudvarának támogatásra szolgál, példaként a turisztikát említette.
A kormány egyelőre a kiadások csökkentésével próbálja kordában tartani az idei hiányt: Varga Mihály pénzügyminiszter a csütörtöki kormányinfón bejelentette, hogy az idei beruházási kiadásokat 675 milliárd forinttal csökkentik. Ezen túl semmilyen más intézkedésről nem született döntés. A kormány 4 százalékról, 2,5 százalékra csökkentette idei növekedési prognózisát épp ezért nehezen hihető, hogy a büdzsét a tervezettnél lassabb növekedés húzná ki a csávából. A 4,5 százalékos hiánycél 4000 milliárd forintos deficitet feltételez, ami önmagában 1500 milliárdos hiánynövekedés az eredeti tervhez képest. Az első negyedéves elcsúszást is látva, a 675 milliárdos kiadáscsökkentés még nem elegendő kiigazítás. Varga azt is elmondta, hogy bár az állami beruházásokat visszafogják, ez nem érinti a ferihegyi repülőteret üzemeltető Budapest Airport Zrt. részvényeinek visszavásárlást, amely 80 százalékos állami önrésszel számolva is 1300-1400 milliárd forintba kerülhet. A reptér megvásárlása a kormány számára „stratégiai döntés” – kerülte meg a kérdést Varga, hogy mi értelme van az egész ügyletnek, pláne a jelenlegi költségvetési helyzeteben.
Az infláció továbbra is aggodalomra ad okot
Márciusban csekély mértékben tovább lassult az infláció. A KSH mérése szerint a fogyasztói árak 12 havi emelkedése a februári 3,7 százalékról, 3,6 százalékra lassult, ami megfelelt az elemzői várakozásoknak Eközben egy hónap alatt átlagosan 0,8 százalékkal emelkedtek az árak, ez viszont aggodalomra ad okot – írta elemzésben Virovácz Péter. Az ING Bank elemzője szerint ez utóbbi adat is arra utal, hogy továbbra is jelentős inflációs nyomás uralkodik a magyar gazdaságban, hiszen ahhoz, hogy fenntarthatóan elérhető legyen a 3 százalékos inflációs cél, az egyhavi inflációnak 0,2-0,3 százalék körül kellene alakulnia.
Az élelmiszerek ára egy hónap alatt átlagosan 0,1 százalékkal emelkedett, a háztartási energia 2,4 százalékkal, a szolgáltatások díjai pedig 1,8 százalékkal drágultak. Ez utóbbin belül a tv-előfizetések 11,4, a telefon- és internetszolgáltatások 10,8 százalékkal, s ezek húzták fel a márciusi drágulást. Az üzemanyagok ára egyetlen hónap alatt 2,1 százalékkal nőtt, vagyis túlzás lenne készpénznek venni azt a kormányzati szlogent miszerint az inflációt a kormány legyőzte.
Az ING bank elemzője szerint áprilisban a havi infláció kissé gyengébb lesz az elmúlt három hónapban látott mutatónál. Ez elsősorban az élelmiszerek és ruházkodási cikkek szezonális árváltozásával hozható összefüggésbe. Valamint arra számít az elemző, hogy az üzemanyagok áremelkedése is megtorpan, elsősorban a kormányzat és a MOL között lezajlott tárgyalás hatására. Ezzel szemben a szolgáltatások áremelkedése tovább folytatódhat. Ennek hatására az éves bázisú fogyasztóiár-index a jelenlegi szint körül maradhat majd. Ezt követően azonban ismét emelkedésnek indulhat, vagyis a most kedvezőbbnek tűnő kép fokozatosan romlik. Az ING előrejelzése szerint 2024. decemberére 5,5-6 százalék közé emelkedhet a jelenleg 3,6 még százalékos infláció.
Donald Trump, az álindok
Gulyás Gergely miniszterelnökséget vezető miniszter a tegnapi kormányinfón bejelentette, hogy a kormány – az eddig bevett tavaszi-nyári menetrend helyett – az idén esedékes amerikai elnökválasztás után nyújtja be a 2025. évi költségvetést. „Ebben az évben a jövőre vonatkozó legfontosabb döntést november 5-én az amerikaiak hozzák meg, és egészen más forgatókönyv fog érvényesülni a háború és a béke szempontjából, hogyha Donald Trump az Egyesült Államok elnöke, mintha a jelenlegi adminisztráció marad” – fogalmazott. Az indoklás nem helytálló ugyanis bár egyrészt jelenleg nem lehet tudni, hogy milyen Ukrajna-politikát folytat majd a republikánus elnökjelölt győzelme esetén, de Gulyás érvelését cáfolja az is, hogy a megválasztott új elnök csak 2025. január 20-i beiktatása után költözhet be a Fehér Házba. Ekkora pedig Magyarországnak már a tárgyévre vonatkozó hatályos költségvetéssel kell rendelkeznie. M.M.