;

lehallgatás;Központi Nyomozó Főügyészség;Gulyás Gergely;kormányinfó;Magyar Péter;

„Kiváló püspöknek tartom” – mondta a Miniszterelnökséget vezető miniszter Balog Zoltánról

- Visszautasítja Gulyás Gergely bírálatait a Központi Nyomozó Főügyészség, szerinte törvényesen kezelték a Schadl–Völner-ügy lehallgatási anyagait

Bár az ügyészség szerint szakmailag helyes a Miniszterelnökséget vezető miniszter megállapítása, azt leszögezte, hogy személyiségi jogsértést az követett el, aki az így hozzá került adatokat a nyilvánosság elé tárta.

Az ügyészség törvényesen jár el a lehallgatási anyagok kezelése során - szögezte le pénteki közleményében a Központi Nyomozó Főügyészség.

Ezzel az ügyészség arra reagált, hogy – mint arról lapunk is beszámolt – Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón közölte, az ügyészség részéről rossz, téves, személyiségi jogot sértő szakmai gyakorlat, hogy lehallgatáskor nyilvánosságra kerülhet és a nyomozati anyag részévé válhat olyasmi, ami egyébként nem támasztja alá a vádat.

A Központi Nyomozó Főügyészség közleményében kiemelte, szakmailag helyes Gulyás arról szóló kijelentése, hogy a nyomozati anyag részévé csak olyan lehallgatási anyag tehető, amely a vádat alátámasztja.

A tárcavezető a sajtótájékoztatón példaként megjegyezte, hogy a Schadl György és az OBH elnöke közötti beszélgetés nem tárgya a vádnak, de mégis széles körben ismertté vált, súlyosan sértve a szereplők személyiségi jogait. „A Kormányinfón említett eset alkalmas annak bemutatására, hogy hogyan történik az adatok törvényes kezelése, mikor és milyen módon törölhetők adatok, összhangban a nyomozás érdekeivel és a személyhez fűződő jogok tiszteletben tartásával” – jegyezte meg az ügyészség. A közlemény szerint az ügyben indítványozott letartóztatás során a nyomozati iratok az említett beszélgetést is tartalmazva kerültek a nyomozási bíró elé, abból a célból, hogy dönteni tudjon a megalapozott gyanú és a letartóztatás feltételeinek meglétéről. Ezen iratok másolatát a törvény alapján – a bíróság mellett – a gyanúsított és a védő is megismerte.

„Személyiségi jogsértést az követett el, aki az így hozzá került adatokat a nyilvánosság elé tárta”

– állapította meg az ügyészség, hozzátéve, a nyomozás későbbi szakaszában egyértelművé vált, hogy ezek a lehallgatási anyagok bűncselekmény alapjául nem szolgálnak, bizonyítékot nem képeznek. Ezért nem szerepelnek ezen anyagok a vádemeléskor a bíróságnak – illetve másolatban a terheltnek és a védőjének – átadott nyomozati iratok között.

A közlemény kiemeli, hogy az ügyészség törvényesen – a büntetőeljárás és az adatvédelem szabályait betartva – járt el a lehallgatási anyagok kezelése során.

A kormánypárti influenszerközpont elmúlt 30 napos számlája 143 645 512 forint volt, ami 206 szponzorált posztra ment el. Úgy tűnik, a hazai ellenzék és „Brüsszel” támadását a CÖF vette át.