Miskolci Nemzeti Színház;Leonce és Léna;

Bodoky Márk Leonce szerepében, elhunyt édesanyja fotójával a kezében

- Leonce és Léna a sírkertben

Szőcs Artur rendező egy sírkertben játszatja Georg Büchner Leonce és Lénáját Miskolcon. 

Elsőre bizarr ötlet, de hamar kiderül, hogy nagyon is működik a koncepció. A Miskolci Nemzeti Színház Játékszínjének színpadán sok a sírkő és a virág. (Díszlet- és látványtervező: Kovács Dániel Ambrus.) Ebben a térben zajlik a költői játék az egymásnak szánt herceg és hercegnő véletlenszerű találkozása és szerelme.

Egy sírkertben gyászolni szoktak. Bodoky Márk félárván maradt Leonce hercege édesanyja mellett elsősorban önmagát gyászolja, a hercegi terheit, a szabadságát. Nem királyi leszármazott akar lenni, hanem egy szuverén egyén. Ezért menekül, ebben az előadásban épp egy temetőben lel menedéket. A társául szegődött Valerio (Farkas Sándor) egy a szintén a sírkövek között meghúzódott hajléktalan alkoholista, aki barátot lel a kezelhetetlennek tartott hercegben. Együtt akcióznak, lázadnak, sok humorral fűszerezett szituációban. Egészen addig, amíg meg nem jelenik Léna (Baranyi Emma) és a nevelőnője (Rusznák Adrienn). Az előadás Thurzó Gábor fordítását használja, de a dramaturgnak Sándor Júliának és Szőcs Arturnak is nagy szerepe van a szöveg végső változatában. Annál is inkább, mert vendégszövegek, illetve megzenésített versek is bekerültek az előadásba. A zeneszerző Cser Ádám, sokszor úgy érezzük, mintha egy vígoperába csöppennénk. De még a mulatós zene paródiája is bekerülhetett a produkcióba, nem beszélve új kórusdarabokról. (Rákai András élőben kíséri a színészeket zongorán.) A sokféleség a végére mégis képes egységet alkotni. Mikita Dorka Júlia, Tegyi Kornél, Kokics Péter, Molnár Anna, Tóth Dominik, Cselepák Balázs, Márton B. András és Demeter Sándor nagyszerűen beszéli az alkotók által képviselt színpadi nyelvet. Keszég László rendező, a miskolci teátrum művészeti tanácsának tagja nagy kedvvel játssza Péter királyt, aki önmagának és az alattvalóinak is grimaszt vág, de a végén nagyon örül, hogy a sors elrendezte azt, amire ő egyedül nem volt képes. A végén megszólal a Mamy blue című sláger átdolgozása, és Leonce odamegy az édesanyja sírjához. A költőiség összeér a valósággal.

Infó

Georg Büchner: Leonce és Léna

Miskolci Nemzeti Színház

Rendező: Szőcs Artur

Negyedszázados születésnapot ünnepel új albummal és koncerttel a Besh o droM. Pettik Ádám Bristolban, a többiek Budapesten, Barcza Gergő Jeruzsálemben dolgozott a lemezen. Utóbbi a közös távmunka mellett az október 7. utáni izraeli mindennapokról és az elengedésről is beszélt a Népszavának.