Szekeres Imre: Bebizonyosodott, hogy Orbán rendszere nem konszolidálódik, hanem inkább a radikalizáció irányába tart

A Szociális Demokráciáért Alapítvány és a Politikatörténeti Alapítvány a 35 évvel ezelőtti „Reformműhely” kecskeméti összejövetelének évfordulóján rendezett konferenciát, amelyen politikusok mellett a tudományos élet képviselői is felszólaltak.

„Gazdasági, szociális, demokratikus és morális válság van hazánkban, a nemzetközi szövetségeseink részéről pedig egy bizalmi válság alakult ki, ezért újra rendszerváltoztatásra van szükség”- jelentette ki a tanácskozáson dr. Tóth Bertalan, a Szociális Demokráciáért Alapítvány elnöke, az MSZP frakcióvezetője.

Az egykori „Reformműhelyt” a szocialista világrendszer közelgő szétesése, valamint a rendszerváltás lehetősége hívta életre. Ez a közösség volt az akkori baloldali gondolkodók útkereső mozgalma, amely először Kecskeméten és Szegeden, majd később az egész országban létrejött.

A találkozó 35. évfordulóján szervezett konferenciát, „Van remény! Baloldal a változó világban” – címmel tartották szombaton, az esemény egykori helyszínén, Kecskeméten.

A konferenciát a reformmozgalom egykori szervezői, dr. Brúszel László és Hajdú Miklós vezették.

Első előadóként Tóth Bertalan, a Szociális Demokráciáért Alapítvány elnöke, az MSZP frakcióvezetője szólalt fel. A politikus elmondta, hogy békeidőben egy ilyen esemény a múlt felidézését, a jelen vizsgálatát és a jövőbetekintést szolgálná, hiszen a 35 évvel ezelőtti események ma már a történelemkönyvek részét képezik. Az akkori reformértelmiség teremtette meg „a rendszerváltás szellemi hátországát”. Az akkori reformerek fogalmazták meg, hogy nem elegendők a gazdasági reformok, politikai rendszerváltásra is szükség van.

Az elmúlt évtizedben azonban súlyos visszarendeződés volt tapasztalható. Gazdasági, szociális, demokratikus és morális válság van hazánkban, a nemzetközi szövetségeseink részéről pedig egy bizalmi válság alakult ki, ezért újra rendszerváltoztatásra van szükség. Hazánkban súlyos problémák vannak, a gazdaság megragadt, a közszolgáltatások leépülnek, a társadalmon belüli különbségek elmélyülnek, a szegénység pedig növekedik.

„Magyarország egy alaki köztársaság, megvannak a demokratikus intézmények, de azok nem töltik be a szerepüket” – érvelt a Szociális Demokráciáért Alapítvány elnöke. Az országot külső bizalmi válság is sújtja, a jelenlegi rendszer pedig elnyomja a másként gondolkozókat, valamint leépíti a közszolgáltatásokat, ezért a baloldal történelmi feladata a demokratikus értékek visszaállítása.

„A baloldalon megvan az a szellemi muníció, amely kivezetheti az országot a Fidesz csapdájából”– fogalmazott az MSZP frakcióvezetője.

A baloldalnak megoldást kell találnia a változó világból eredő kilátástalanságra, a jövő nemzedékei számára pedig valós alternatívát kell kínálni. „A baloldal jövője az értékeinkben van” – zárta gondolatait Tóth Bertalan.

„Napjainkban a biztonság iránti vágy minden más értéket felülír” – fogalmazott Földes György történész a baloldaliságról tartott előadásban. Hozzátette: a biztonság is egy baloldali érték, amelyet a baloldali diskurzus részévé kell tenni! Mind mondta, a baloldalnak helyre kell állítania a hitelességet, és rá kellene bírnia a fiatal baloldali értelmiséget arra, hogy politizáljanak.

Elmondta, a baloldali értékek megújulásához szükség van önkritikus elemzésekre és értékelésekre is. Hazánknak pedig egyfajta „szociális köztársasággá” kellene válnia.

Az európai baloldal útkereséséről tartott előadást Andor László, az európai szocialisták pártalapítványának főtitkára, korábbi uniós biztos. Andor László felidézte, hogy Spanyolország regnáló kormányfője, Pedro Sánchez foglalta programpontokba az európai szocialisták jelenlegi legfontosabb céljait. A kormányfő a klímavészhelyzet elleni küzdelmet, a nemek közötti egyenlőség biztosítását, a méltányos gazdaság fontosságát, a tisztességes munkakörülmények biztosítását, továbbá a munkavállalói jogok érvényesítését, valamint a demokrácia védelmét jelölte meg a progresszív oldal fő céljainak. Hozzátette: a Pedro Sánchez által felállított programpontoknak pedig az európai államokban is érvényesülnie kell, az adott térségbeli sajátosságnak megfelelő hangsúllyal.

„Baloldal a válságok korában” címmel tartott előadást Antal Attila politológus, aki felhívta a figyelmet a baloldali értelmiség felelősségvállalásának fontosságára. Elmondta, a reformértelmiség sorsdöntő pillanatban megmutatta, hogy a politizáló baloldali értelmiség képes nagy változások véghezvitelére. Véleménye szerint ezt a hagyományt kellene folytatni napjainkban is. "Nem szabad mindig a liberális értelmiségre hagyatkozni, a baloldalnak a saját értelmiségére kell támaszkodnia, hiszen például nehéz szociális piacgazdaságot építeni, ha nincs az eszmeiség mögött valódi szempontrendszer. A baloldalnak – a reálpolitikai kompromisszumok mellett – nem szabadna szégyellnie az általa képviselt ideológiákat" - fejtette ki gondolatait.

Csepeli György professzor a baloldali nézőpontokról beszélt az előadásában, elmondta, hogy a baloldaliság politikai gondolkodásának centrumában az egyenlőség, a szabadság és a szolidaritás áll. "A magyar baloldaliság újragondolása előtt szembe kell nézni a múlt hibáival, és ápolni kell az egykori baloldali értékeket valló példaképek emlékét, a munkásságukból pedig erőt kell meríteni" - mondta.

Meglátása szerint a klímaválság, az egyenlőtlenségek, a túlnépesedés, a válságok azt mutatják, hogy világunk megbetegedett. „A baloldal pedig hitelesen kínálhatja fel a gyógyulás ígéretét” – fogalmazott. Csepeli György szerint a keresztényszocializmus eszmeiségéből is erőt lehetne meríteni.

A mai baloldalról és a baloldaliságról tartott előadást Éber Márk Áron, a Politikatörténeti Intézet Társadalomelméleti Műhelyének tagja. "Elindult egy olyan új kezdeményezés, amely vonzó lehet széles társadalmi csoportok számára, hiszen sok baloldali értékeket fontosnak tartó személy ma nem vesz részt a pártpolitikában, de a válságokra választ keresnek személyes életterükben, főként a lakhatás, a gondoskodás és a szakszervezetek területén felbukkanó problémákra. Vannak olyanok, akik a pártpolitika széléig, a politika holdudvaráig elmerészkednek, de a direkt pártpolitikában nem vesznek részt. A világ felépítésének nem a tőkefelhalmozás kell, hogy legyen a célpontja, hanem azt kell alapvetésnek tekintetni, hogy a dolgozó emberek építik fel a világot. A reproduktív munkát is értéknek kell tekinteni, hiszen egyfajta munkának tekinthető a gyermekek nevelése, a szeretteink ápolása és olyan egyéb munkák végzése, amely a társadalom számára hasznos" - mondta.

Szekeres Imre, a Politikatörténeti Alapítvány elnöke, korábbi honvédelmi miniszter a konferenciát lezáró beszédében úgy fogalmazott, hogy az összejövetelen az eszmei, valamint a politikai baloldal és a társadalomszemlélet szinte összes kérdése felvetődött. A reformértelmiségiek a többpárti demokrácia és szociális piacgazdaság létrehozatalára törekedtek, valamint egy olyan párt létrehozására, amely ezeket az értékeket képviseli.

„Ma olyan hatalmi központtal állunk szemben, amely pénzre, ideológiára és szavazatokra támaszkodva, a forrásoknak az uralására törekszik” – érvelt a Politikatörténeti Alapítvány elnöke. Mint mondta, bebizonyosodott, hogy Orbán rendszere nem konszolidálódik, hanem inkább a radikalizáció irányába tart.

"A mai baloldalnak a társadalmi igazságtalanságok felszámolására kellene stratégiát alkotni! A mai konferenciának pedig folytatást kell szervezni, hogy ez a stratégia kialakulhasson" - fejtette ki Szekeres Imre.

Hozzátette: Magyarországon az önkényuralmi rendszer olyan masszív és mélyen beágyazódott, hogy nem lehet „egy rohammal” megváltoztatni, csak lépésről-lépésre lehet felőrölni. "Az MSZP évek óta az építkezésen dolgozik és a rendszerváltást tűzi ki célul" - emelte ki a Politikatörténeti Alapítvány elnöke.

„Bármilyenek is a körülmények, a politikai küzdelmet folytatni kell!” – idézte Kéthly Anna gondolatait zárszavában Szekeres Imre.