Liz Truss a Nyugat megmentéséről szóló elmélete mögé rejti memoárját, de abban a Downing Street 10. bolháiról több szó esik

Megírta visszaemlékezéseit Nagy-Britannia legrövidebb ideig szolgáló miniszterelnöke.

Ahogy erre előre fogadást lehetett volna kötni, a brit sajtó fanyalogva fogadta Liz Truss visszaemlékezésének megjelenését, amelynek siettetése mögött mentegetőzést és kapzsiságot sejt. A 48 éves, a parlamentben Délnyugat-Norfolkot képviselő politikus történelmi rekorddal felérő rövid időt, mindössze 49 napot töltött a Downing Street 10.-ben - 2022. szeptember 6-tól október 25-ig -, de a Konzervatív Párt vezetéséről már öt nappal korábban lemondani kényszerült. A rendelkezésére állt rövid kormányzási idő csak az egyik ok lehet, amiért elődjét, Boris Johnsont lekörözve tudta nyilvánosságra hozni elszámolását. Sebtében napvilágra került, részleteiben az erősen jobboldali Daily Mailben közölt visszaemlékezése ugyan a Tíz év a Nyugat megmentésére (Ten Years to Save the West) címet viseli, de leginkább a bizonyítványát magyarázza, elmozdítása mögött sötét erők, nem-kormányzati hivatalok és testületek összeesküvését véli felfedezni.

Truss memoárjának, ahogy rövid kormányfői ténykedésének is legérdekesebb eleme 2022. szeptember 6-i beiktatása Balmoralban, ami II. Erzsébet több mint hetvenéves uralma záróakkordjának bizonyult.

A 96 éves királynő, aki a szó legszorosabb értelmében halálos ágyából kikelve mentette fel Boris Johnson személyében a tizenharmadik kormányfőjét és "szentelte fel" a tizennegyediket, állítólag türelemre intette Liz Trusst: majd "jövő héten ismét találkozunk" felkiáltással búcsúzott el tőle. Erre természetesen soha nem került sor Erzsébet két nappal később bekövetkezett halála miatt, amit Truss utólag bizonyos kényelmetlenségként állít be, hozzátéve, más kormányfők "alkalmasabbak" lettek volna ennek a történelmi eseménynek a levezénylésére.

Az Amazon online portálon keresztül kemény kötésben 17 fontért, nem egészen 8000 forintért megrendelhető könyvben jelentős terjedelmet kap a Downing Street 10., pontosabban a kormányfői rezidenciának helyet adó 11-es szám.

Könnyed részlet, hogy az Ocado online szupermarket rendszere nem ismerte fel a Downing Street 10.-et, ezért férje, Hugh nem tudta a rendelését leadni. Saját bútorukat ugyan meg tudták rendelni, de mire az megérkezett volna, ki lettek ebrudalva a világ egyik leghíresebb címét viselő lakásból. Hugh Richard O'Leary, a férj és a házaspár két tinédzser lánya nehezen viselték azt a részletet is, hogy nem indulhattak el "spontán", biztonsági kíséret nélkül a Downing Street rácsos kapuján túlra. Ugyanakkor "magára volt utalva" - panaszolja Truss -, amikor fodrászt és kozmetikust kellett berendelni hivatali funkciói teljesítése előtt.

Vicces apróság, hogy a szerző nem restelli bevallani, hogy az ENSZ 2022-es közgyűlése kapcsán összekeverte az amerikai First Ladyt, Jill Bident és a francia elnök hitvesét, Brigitte Macront. Nem vet rá jó fényt az az intim részlet sem, miszerint férje előre megjósolta, hogy "mindez könnyekben fog végződni". Az önkritika fogalmát kevéssé ismerő vezető nem ismeri be a brit pénzpiacok összeomlását, a jelzáloghitelek égbe szökését eredményező, látványos, de megalapozatlan kamatcsökkentéseket tartalmazó mini-költségvetés összeállításában játszott szerepét. Pedig köztudott, hogy nem hallgatott sem tory vezetőválasztási riválisára, Rishi Sunak volt pénzügyminiszterre, sem a befolyásos gazdasági elemzőkre, sem a Bank of England jegybank elnökére, Andrew Bailey-re, akik előre átlátták a gyorsan be is következő pénzügyi válságot. Pedig elég lett volna, ha csak arra reflektál, hogy amint szemétbe hajította a büdzsét, leváltotta pénzügyminiszterét, Kwasi Kwartenget és helyére a most is szolgálatban lévő Jeremy Huntot nevezte ki, a piacok gyorsan megélénkültek.

A The Times napilap "rejtélyesnek" nevezi, hogy sem a sorozatos közlés, sem a megjelenés kapcsán adott interjúk nem mélyednek el igazán a Nyugat megmentését szolgáló kezdeményezésekben. Annyit azért lehet tudni, hogy tízéves miniszteriális tevékenysége idején Liz Truss a korlátozott kormányzás és az egyéni szabadság bajnokának tekintette magát, akit a kormányon kívül álló autoriter, technokrata, egyben divatos baloldali eszméket hangoztató erők akadályoztak a kibontakozásban. Nézete szerint legfeljebb egy évtized áll rendelkezésre a gazdasági és kulturális szabadság és a Nyugat számára oly kedves intézmények megmentésére.