oktatás;érettségi;Oktatási Hivatal;Nemzeti Alaptanterv;Magyartanárok Egyesülete;

Több mint 112 ezren jelentkeztek érettségire, idén kizárólag az új Nemzeti alaptanterv követelményei szerint lehet vizsgázni

Emiatt egyes vizsgatárgyak új elemeket tartalmaznak, amelyek érintik a vizsgák szerkezetét vagy az elvárásokat.

Az idei májusi-júniusi érettségi vizsgákra összesen 112 731-en jelentkeztek – közölte a Népszava megkeresésére az Oktatási Hivatal (OH). Hozzátették: a jelentkezők közül azoknak a diákoknak a száma, akik érettségire felkészítő középfokú iskolában tanulnak és rendes érettségire jelentkeztek, 42 222 fő.

Az OH nemrég egy tájékoztatót is kiadott az idei érettségiről, amelyben felhívták a figyelmet, hogy 2024. január 1-je óta kizárólag az új Nemzeti alaptantervnek megfelelő követelmények szerint lehet vizsgát tenni, emiatt egyes vizsgatárgyak új elemeket tartalmaznak, amelyek érintik a vizsgák szerkezetét vagy az elvárásokat. Új vizsgatárgyak is megjelentek,

mint az állampolgári, közigazgatási ismeretek, a digitális kultúra (informatika helyett), vagy a bibliaismeret-baptista hittan.

Emellett az idei évtől nem lehet már vizsgát tenni például társadalomismeretből, művészettörténetből.

A matematika írásbeli érettségiben a feladatok az eddigieknél jobban fókuszálnak majd a gyakorlati problémákra, a történelem írásbeli pedig a témakörökben változott némiképp. A legtöbb változás a középszintű magyar írásbeli feladatokban lesz, a témakörök mellett a vizsga szerkezete is módosult:

nem lesz érvelés és gyakorlati szövegalkotás, sem összehasonlító elemzés. 

Lesz viszont egy irodalmi feladatlap,

amelyben írókra, műcímekre, kötelezően megtanult memoriterekre, kötelező olvasmányokra is rákérdezhetnek, valamint egy műértelmező vagy témakifejtő esszé közül választhatnak majd a diákok.

A Magyartanárok Egyesülete korábban jelentős visszalépésként értékelte a változásokat, véleményük szerint a tanárok arra kényszerülnek, hogy mindent megtanítsanak, a diákok pedig arra, hogy mindent „bemagoljanak”, amit a Nemzeti alaptanterv előír, miközben kevesebb idő jut a szövegértésre, a műértés gyakorlására, az olvasás megszerettetésére.

- A szerzőkön és műveken való átrohanás nem ápolja a nemzeti hagyományt, a nevek és műcímek ismerete pedig még nem műveltség

– írták.