Az önkormányzati választáson főpolgármesterként induló közlekedési szakember, a BKK-rendészet megerősítése után új szórakoztató központot ígér a budapestieknek.
„A fővárosiakban erős a vágy egy ilyen családi szórakoztató létesítmény iránt. Az állatkert mellett ugyanis nincs túl sok gyerekes program Budapesten. Ráadásul sok szülő őriz még szép emlékeket a régi városligeti vidámparkról”
– magyarázza Vitézy, aki körbekérdezett vidámpark-ügyben a néhány európai városban. A kapott információk szerint egy ilyen méretű város bőven eltartana egy szórakoztatóparkot. Koppenhágától Barcelonán át a bécsi Práterig sorolhatóak a példák. A profitorientált üzemeltetést azonban a korábbiaktól eltérően nem önkormányzati cégre, hanem egy megfelelő tapasztalatokkal bíró külföldi üzemeltetőre kellene bízni, akit egy célzott hasznosítási pályázat keretében választhatna ki a főváros.
„A hazai önkormányzatok eszköztárából teljességgel kikopott az a külföldön bevett gyakorlat, miszerint a településeknél lévő építésszabályozási jogon keresztül csatornázzanak be magántőkét közösségi célú fejlesztésekre. Az általam javasolt észak-csepeli terület közparkként szerepel a szabályozási tervekben. A város építési jogkörénél fogva lehetőséget biztosíthatna egy gondosan kiválasztott beruházónak arra, hogy jelentős zöldfelület kialakítása mellett egy vidámparkot építsen ezen a majd 82 hektáros területen. Összehasonlításul:
az állatkertnek helyet adó, múzeumokkal teletűzdelt Városliget 90 hektáros.
A területen a korábbi ígéretekhez híven létrehozható lenne egy hatalmas közpark, a soroksári-ráckevei Duna-ágban vízibiciklizhetnének, csónakázhatnának a fővárosiak, lehetne játszótér és szabadtéri sportpályák is a szórakoztató park mellett. A parkba a bécsi Práterhez hasonlatosan nem lenne belépőjegy, csak az attrakciókért kellene fizetni” – ismerteti az elképzelés részleteit Vitézy Dávid, aki azért is tartja jó helyszínnek ezt az észak-csepeli területet, mert az új Atlétikai Stadion beruházás részeként a Kvassay-híd másik oldalán épült egy gyalogos, biciklis híd, amin keresztül 5 perc alatt ide lehetne érni a MÜPÁ-tól, ha elkészül a pesti Duna-parti sétány, akkor a belvárostól se lesz távolabb 20 percnél.
A négy telekből álló ingatlant a pénzszűkében lévő csepeli önkormányzattól 11,3 milliárd forintért vásárolta meg – meglehetősen nagy botrányt kavarva – a spanyol Fadesa ingatlanfejlesztő cég 2005-ben, hogy kis-Manhattant építsen ide felhőkarcolókkal. Csakhogy megfelelő szabályozási tervek hiányában a terület beépíthetetlen volt. A fővárosi önkormányzat már akkor közparkot és hidat álmodott ide. A spanyol cég azonban 2008-ban csődöt jelentett és a terület az egyik hitelező bank tulajdonába került. A főpolgármester-jelölt bízik abban, hogy meg tudna velük állapodni, főként úgy, hogy a tervekben közparkként szereplő ingatlan jelenleg nem beépíthető. Ezzel együtt nem ragaszkodik Észak-Csepelhez,
ugyanilyen jó lenne erre a célra Rákosrendező, vagy a Diákvárosnak kijelölt hatalmas terület egy darabja is.
Vitézy a régi vidámparkból megmaradt favázas hullámvasutat nem mozdítaná el jelenlegi helyéről, azt szerinte ott kellene felújítani. Mint mondja: ez benne volt a biodómra kapott állami támogatásban, így nehezen érthető, hogy miért nem valósult meg ez idáig.
Vitézy Dávid: Csak az arab befektetők magánérdekeit veszi figyelembe a rákosrendezői mini-Dubajról szóló törvénytervezetHullámvasút parkolópályán
Az 1922-ben épült, műemléki oltalom alatt álló hullámvasutat azzal az ígérettel zárták le a 2015 végén, hogy három év múlva újranyitják. 2020-ban 1,1 milliárdra becsülték a felújítás költségét, ami ma már a duplája is lehet. A hullámvasutat utoljára 1971-ben újították fel a Hungária körút építésekor, azóta csak az elkopott részeket cserélték, illetve a karbantartást végezték el. 2013-ig a Vidámparkban működött, amikor azt bezárták két szezonon át a Hol nem volt park részeként üzemelt tovább. Nagyon népszerű volt. A hullámvasút alatt még a két világháború között épült, szintén műemléki védettséget kapott mesecsónak hasonló sorsra jutott: 2015-ben ezt is bezárták, igaz itt már azt ígérték, hogy a Pannon Park megnyitásakor adják át a fénykorát idéző világszínvonalú diorámákkal. A beruházás azonban évek óta áll.
„A Biodóm-projekt csak döntés előkészítési szinten tartalmazta a Hullámvasút és a Mesecsónak felújítását, ám ez csak egy elvi állásfoglalás volt. Tervek, költségvetés, ütemezés nem szerepelt benne. A kérdést stratégiai, szabályozási szinten a főváros kezeli” – válaszolta az Állatkert a Népszava kérdésére. Mint írták: az egykori vidámpark területének jelentősebb részét a biodóm és hozzá tartozó szabadtéri területek foglalják le. Az ott kialakított „igen magas készültségi fokú állattartó terek nem használhatóak másra, mivel kifejezetten az állattartás speciális igényeit szem előtt tartva épültek meg, de nem is szeretnénk hosszú távon másra használni” – tették hozzá az esetleges funkcióváltást firtató kérdésünkre. Az átmeneti hasznosítás mindenesetre egész jól jövedelmez: „az első negyedévben a Biodóm három rendezvénye 67 ezres látogatószámot ért el, ami nagyjából megfelel egy kisebb vidéki állatkert éves forgalmának”. Bősz Anett főpolgármester-helyettes nem válaszolt a biodóm befejezésére vonatkozó kérdéseinkre.
A megszűnt Vidámpark utolsó időkben működő játéküzemei közül az Állatkert csak a műemléki védettség alatt állókat kapta meg, amelyek közül ma már csak az 1997-ben felújított Schäftner-féle körhinta üzemel. A többi játékot és mutatványos eszközt, elvitték tulajdonosai – ezek egy részét ugyanis csak lízingelte a vidámpark- elbontották, illetve értékesítették meglehetősen nyomott áron. Megőrizték viszont a viharvasút egyik kiszuperált kocsiját, amelyben Bástya elvtárs utazott Bacsó Péter A tanú című filmjében. A „szocialista szellem vasútjának” megmaradt darabját egy relikviákat bemutató tárlaton tervezték bemutatni.
