A korábban Izraelben szolgáló katonai attasét, Magyar Tudományos Akadémia (MTA) doktorát azzal kapcsolatban kérdeztük, mit jelez és milyen következményei lehetnek, hogy az iszlám diktatúra több száz drónt, illetve több ballisztikus rakétát lőtt ki a zsidó államra, majd válaszul Izrael pár nappal később támadást mért az iszfaháni atomerőmű melletti területre. Elmondta, mindenképpen szükséges volt reagálni, mivel erőt kellett demonstrálni.
Kis-Benedek József úgy véli, hogy bár nem zárható ki a két ország közti közvetlen összeütközés, de vélhetően visszatérnek a helyettesítőkkel folytatott összecsapásokhoz. Hiszen például a libanoni Hezbollah sokkal több rakétával rendelkezik, mint Irán. Azonban hangsúlyozta, mindenképpen eszkalációról beszélhetünk, hiszen még sosem fordult elő a történelem során, hogy a két ország egymás területét vegye célba.
Kis-Benedek József kitért arra is, hogy Izrael nukleáris elrettentő képessége is fékezi Iránt egy nagyobb horderejű támadásban. Nem akarják nagyon zavarni az ország életét, sem veszélyeztetni a zsidó állam létét – állította a szakértő, aki egyetért azzal az értékeléssel, hogy egy patikamérlegen kimért adok-kapok erőfelmérés történt, amelyben mindegyik fél megmutatta a másiknak, hogy meg tudják egymás sebezni. Mindennek ellenére egy regionális, közel-keleti háború sem kizárt – holott egyik fél sem kíván ilyen összecsapást megvívni a másikkal. A III. világháború kirobbanásával kapcsolatos félelmekről szólva Kis-Benedek József elmondta, bár a politika előszeretettel használja ki propaganda célokból a félelmeket, de nem nagyobb a veszélye egy globális konfliktus kitörésének, mint az ukrajnai invázió megindulása előtt bármikor.
