– Ha az utat is megcsinálják végre, akkor tőlem bármi épülhet, de szerintem ez megint csak egy pénzlenyúlás – mondja Törő Marianna, aki éppen leszállt Obornakon a helyközi buszról, mely aztán az erdészház előtti fordulót követően visszaindult a főút felé.
A néhány tucat házban jó, ha két tucat állandó lakos akad, a többi épületet nyaralónak használják a Nagykanizsa melletti Eszteregnyéhez tartozó, a dombok közötti erdő sűrűjében megbújó településrészen. Három kilométeres út vezet a sűrűbe, az első szakasz szinte kifogástalan, a második már kihívásokkal küzd, az utolsó kilométeren viszont majd szétesik alattunk a kocsi, így érthető az obornaki asszony óhaja. Elvileg lenne is rá esély, hogy ne kátyúról kátyúra kelljen bevergődni a falurészbe, hiszen – ahogyan a 444 az uniós közbeszerzési értesítő alapján megírta – jelentős, összesen nettó 7,7 milliárd forintos fejlesztés valósulhat meg a településen. A március végén napvilágot látott pályázati elbírálás szerint a Misztikus erdő, illetve Smart Forest fantázianevű projektek keretében épülhet lombkoronasétány kilátókkal, többszintes fogadóépület – VR-univerzummal, a tetején 360 fokos kupolával, vetítő rendszerrel, projektorokkal, amely egyedi térélményt tud nyújtani és alkalmas hologramos vetítésre is –, 120 fős rendezvényhelyszín, konferenciaközpont, étterem, „okoserdő” sok virtuális valósággal, valamint erdei apartmanokkal, parkolóval. Előbbire a NER-közeli, többek között a Tiborcz István egykori üzlettársával, Paár Attilával is együtt dolgozó Build It Mérnökiroda tett 3,9 milliárdos érvényes ajánlatot, utóbbin 100 millióval olcsóbb, közös pályázatával a Mermaid Kft. és Flash-FM Kft. nyert.
– Majd az átadóünnepségen elhiszem, hogy megépült – állt meg egy pillanatra fűkaszálás közben egy obornaki férfi, további faggatózásunkra csak legyintett, a mozdulatában benne volt a véleménye a beruházás valóságáról.
– Itt tényleg lehetne lombkoronasétány, hiszen látják, erdő akad – mutatott körbe Törő Marianna –, ám ezen kívül nagyjából minden feltétel hiányzik. Nincs csatorna, pedig egy ilyen csodapark esetében nyáron naponta több ezer vendéggel lehet számolni. Hát hová fognak vizelni? Az erdőbe?
Az anyafaluban, a bő 650 fős Eszteregnyén is meglehetősen tamáskodók a helyiek a beruházással kapcsolatban. Akikkel beszéltünk a Nagykanizsától alig 10 kilométerre fekvő, az M7-es sztrádáról saját lehajtóval rendelkező településen, senki sem hitte el igazából, hogy a faluban valóban megvalósulhat egy csaknem 8 milliárd forintos fejlesztés. Akadtak, akik helyben nem is hallottak a tervezett építkezésekről, csak az interneten olvasták az ezzel kapcsolatos cikkeket, mások valamivel tájékozottabbnak, egyúttal pesszimistábbnak bizonyultak.
– Persze, hogy jó lenne egy ilyen fejlesztés – mondta az egyik boltban egy asszony. – Igaz, ahogy olvastam, minden Obornakon lenne, de a vendégforgalomból valami biztos itt is lecsapódna, azaz fellendülne a turizmus. Annak idején nem sok hiányzott hozzá, hogy Eszteregnye is turistaparadicsom legyen, hiszen itt is találtak termálvizet, mint Zalakaroson, csak aztán az illetékesek utóbbi felfuttatása mellett döntöttek. „A mi csapunk pedig azóta is le van fojtva”.
– Jöjjenek csak minél többen, a turisták pénzt hoznak a falunak, abból pedig lehet fejleszteni – vélekedett a községháza előtt egy másik nő.
– Hely van, ott a nagy tisztás az erdészház mellett Obornakon, ott elfér minden. – Meg a polgármester által felvásárolt telkeken – jegyezte meg egy férfi a település másik boltjában. – Nem véletlen, hogy nagyon hallgat az ügyben.
A faluvezetőt mi is kerestük, ám Kele Lajos Attila arra hivatkozott, hogy nemcsak nekünk, de semelyik sajtónak nem nyilatkozik a beruházásokról, így arról sem tudtuk megkérdezni, igaz-e, hogy ingatlanjai révén érintett lehet a fejlesztésekben?
– Azért ekkora a csend helyben ezekről a projektekről, mert több szempontból is bűzlik a történet – mondta egy zalai forrásunk. – Egyfelől a pályázatokat úgy írták ki, hogy tudták, nem lesz pénz a beruházásokra, hiszen már tavaly nyáron lehúzták őket a listáról. Az egész pályázati kiírás csak arról szólt, hogy el lehessen költeni az előzetes papírmunkákra megítélt pénzt.
A projektek lebonyolítója a Zalai Területfejlesztési Ügynökség (ZTÜ), mely mezőgazdasági és turisztikai fejlesztésre kapott pályázatonként 118,9 millió, azaz összesen 237,8 millió forintot a Kisfaludy-programban, s ebből kétszer 88 milliót, azaz 176 milliót el is költöttek megvalósíthatósági és műszaki tanulmányokra, valamint piackutatásra. Az ügyben megkerestük a ZTÜ-t, többek között arra voltunk kíváncsiak, honnan lesz forrás a projektekre, mikorra várható a beruházások kezdete, illetve miért írták ki egyáltalán a pályázatokat, ha már tudni lehetett, hogy nincsen pénz a fejlesztésekre? A csaknem két hete feltett kérdéseinkre lapzártánkig nem kaptunk választ.
– Ráadásul eredendően nem is Eszteregnyére, hanem Nagykanizsára, a Csónakázó-tó mellé szánták ezt az egész projektet – folytatta forrásunk. – Úgy gondolták, hogy Zalakarosból épülne egy közvetlen út, s az idehozná az ottani vendégeket. Csakhogy
a helyi közgyűlésben kisebbségben lévő Fidesz megijedt, hogy egy ilyen projektből a többségi, ellenzéki Éljen VárosuNk! Egyesület profitálna a választáson, így elvetették az ötletet. Így került Eszteregnyére,
ahol a polgármester jóban van Cseresnyés Péterrel, a térség kormánypárti képviselőjével.
Természetesen megkerestük Balogh Lászlót, a nagykanizsai Fidesz-KDNP-s polgármestert a fenti állítással kapcsolatban, ám a városvezető nem válaszolt kérdéseinkre. Neki címzett e-mailünk azonban valahogyan Cseresnyéshez is eljutott, ám a honatya sem nekünk, hanem a kormánypárti Mediaworks helyi lapjának reagált. Azt állította, hogy a Népszavához is eljutott már – s lapunk meg is kereste a polgármestert ez ügyben –, hogy az ellenzék azt terjeszti, a kanizsai Fidesz az ő utasítására döntött úgy, hogy ne Nagykanizsán valósuljon meg a beruházás. Ilyet amúgy nem állítottunk és nem is kérdeztünk Balogh polgármestertől. Cseresnyés szerint a fejlesztések eredendően is Eszteregnye-Obornakra szóltak, szakemberek döntöttek a helyszínről, s többek között azért oda tervezték, mert ott található a Zalaerdő erdei iskolája. A kormánypárti honatya állította, „az előkészítő munkához, az engedélyek beszerzéséhez a kormány biztosította a forrásokat, sőt a beruházás a feltételes közbeszerzés fázisába is eljutott, aztán a Covid és a háború miatt átütemezték a megvalósítást. Jelenleg tehát nincs arról szó, hogy a kormány forrást biztosítana erre a két turisztikai beruházásra”.
Vagyis azt elismerte, hogy régóta tudni lehet, nincs pénz a fejlesztésekre. Arra viszont továbbra sincs válasz, akkor miért költöttek el közel 180 millió forintot és írták ki a pályázatokat.