Kósa Lajos;Alaptörvény-módosítás;Vejkey Imre;Tessely Zoltán;kegyelmi botrány;

Tizenharmadszorra módosítják a gránitszilárdságú alaptörvényt

A továbbiakban miniszteri ellenjegyzés sem lesz szükséges az elnöki kegyelemhez.

Az Orbán Viktor által egykor még gránitszilárdságúnak kikiáltott alaptörvény tizenharmadik módosítássára készül kedden az Országgyűlés.

Az első, T/7105/2-es számú, a Magyar Honvédséget érintő módosítót Kósa Lajos nyújtotta be. Ennek értelmében sarkalatos törvényben határoznák meg a Magyarország területén zajló csapatmozgások és a katonai műveletek szabályozását. Ehhez indoklásul azt fűzte, hogy az Orbán-kormány békepárti, azonban a veszélyek korát éljük és alkalmazkodni kell a háborús helyzethez.

A második, T/7105/3-as számú módosítót a szintén fideszes Tessely Zoltán nyújtotta be. Ez arról szól, hogy az Európai Unió nevében történő hitelfelvételhez, és az ahhoz kapcsolódó garanciavállaláshoz csak kétharmados többséggel járulhatna hozzá a mindenkori kormány.

A harmadik, T/7105/4-es számú módosítást pedig a KDNP-s Vejkey Imre nyújtotta be. Ez tartalmazza a kegyelmi botrány nyomán korábban már beharangozott rendelkezést, amelynek értelmében a köztársasági elnök sem adhat kegyelmet a továbbiakban olyan személyeknek, akiket kiskorú sérelmére elkövetett bűncselekmények miatt ítéltek el. Ugyanez a módosításban az Orbán-kormány kiiktatja az elnöki kegyelem igazságügyi miniszteri ellenjegyzésének a szükségességét. Ezt azzal indokolták, hogy az elmúlt több, mint három évtizedben csak egy alkalommal történt olyan, hogy az igazságügyért felelős miniszter nem írta alá az elnöki kegyelmet. (Ezt 1998-ban Dávid Ibolya tagadta meg Göncz Árpádtól a kétéves fegyházbüntetés ügyében, amelyre Kunos Péter bankárt ítélték.) Ugyanezzel indokolt Gulyás Gergely kancelláriaminiszter is a legutóbbi kormányinfón.