Banksy nevét még azok is ismerhetik, akik nincsenek otthon a kortárs képzőművészetben: a titokzatos alkotó nem fedi fel személyét, az utcák falaira fújt képei viszont már világhírűek, egy-egy alkotásának megvásárlásáért, megőrzéséért vagy éppen megsemmisítéséért szinte harcolnak az emberek. A 2013-as Ghetto 4 Life című műve például ma is látható plexiüveg mögött New York Bronx negyedében – egy graffitiző kisfiút ábrázol, mellette pedig egy komornyikot, aki ezüsttálcán tartja a festékszóró dobozokat. Ez viszont csak egy példa a sok közül, hisz Banksy folyamatosan reflektál a világ történéseire, az életművét pedig most a magyarországi közönség is megismerheti a budapesti Komplex Kiállítótérben, melyben több termen keresztül idézik fel a munkáit.
A tárlat megnyitóján a kurátor, Manu De Ros elmondta, azóta hogy 2019-ben először rendezték meg a kiállítást Párizsban, annak a szellemisége megmaradt. – Minket nem érdekel, kicsoda Banksy, nem is ez a kiállítás célja. Törődünk-e azokkal az üzenetekkel, témákkal, melyeket Banksy bemutat? Természetesen, pontosan erre törekszünk – mondta a kurátor, hozzátéve, a művész mindig iróniával és nagy humorérzékkel kritizálja a világ társadalmi, politikai és gazdasági problémáit, illetve aggódik a szegénység, a menekültválság és a háborúk miatt. Kiemelte azt is, hogy Banksy a világon számos helyen alkotott, művei feltűntek az Egyesült Királyságban, Franciaországban, Afrikában, Ausztráliában, Kanadában és újabban Ukrajnában és Palesztinában. A jelen kiállításon felidézik ezeket az alkotásokat, így a látogató képzeletben egyik városból és országból a másikba utazhat. A kurátor elmondta, hogy bár számos eredeti falfestmény már nem látható, mert megsemmisült, a kiállításon ők „második életet” adnak nekik.
– Banksy azért népszerű, mert képes az új művészeti alkotásait jó időben, jó helyen és kontextusban létrehozni – mondta lapunknak a megnyitó előtt Manu De Ros. Példának hozta fel Banksy-nak azt a 2008-ban, New Orleans-ban készített művét, melyen egy lány ernyőt tart a kezében, mely ahelyett, hogy megvédené az esőtől, a belsejében rá zúdítja azt. A Nola című munka a 2005-ös Katrina hurrikánra utal, amikor nem sikerült az árvíztől megóvni a várost.
A kurátor elmondta azt is, hogy Banksy sosem lépett közbe, hogy megakadályozza a róla szóló kiállításokat. A jelen tárlaton látható falfestményeket pedig egy nemzetközi festőcsapat stencilek segítségével reprodukálta, hogy visszaadja a titokzatos festő világát. A termekben pedig installációkat is láthatunk, lemásolták például Banksy híres, 2017-ben, a betlehemi fal közelében nyílt The Walled Off Hotel nevű szállodájának egy szobáját, ahol a vendégek akár műtárgyakat is vásárolhatnak – az épület tavaly október 23-a óta zárva tart.
A tárlaton Banksy leghíresebb munkái is feltűnnek mint a 2006-os Sweep it under the carpet (Söpörd a szőnyeg alá), melyen egy szobalány egy téglafalat takaró lepel mögé söpri koszt, amivel a művész arra utal, hogy a modern társadalmak hogyan hagyják figyelmen kívül a problémáikat. Ennél konkrétabb alkotás a 2015-ös The Raft of Medusa (Medúza tutaja), melyet az alkotó a francia kikötővárosban, Calais-ban fújt fel: a képpel Theodore Gericault romantikus festőművész 1818-19-ben festett, azonos című olajképére utal, mely a mai Mauritánia partjainál 1816. július 2-án zátonyra futott Méduse fregatt hajótörése utáni pillanatot ábrázolja. Banksy változatán egy menekültekkel teli tutaj látható, a háttérben pedig egy luxusjacht. Ugyancsak a migráció a témája a 2019-es, Velencében festett Migrant Child (Migráns gyermek) című művének, amelyen egy gyerek egy eldobott mentőövből készült vészjelzőt tart a kezében. Banksy talán legismertebb műve a 2002-es The Girl with Balloon (Lány léggömbbel) egy kislányt ábrázol, aki egy piros, szív alakú léggömbért nyúl vagy elengedi azt. A mű először a londoni Southbankban tűnt fel, 2018-ban pedig egy kisebb, keretezett változata a Sotheby’s árverésen került kalapács alá, és miután megvették, az alkotás keretébe épített gép félig ledarálta azt – a művet Banksy átnevezte Love is in the Bin (A szerelem a kukában van) címűre. Az aukciósház szerint a történelemben ez az első mű, amelyet élő árverés során készítettek el.
A brit művész saját országára is előszeretettel reflektál. A tárlaton ilyen alkotásokat is láthatunk, például a Kissing Coppers (Csókolózó rendőrök) címűt, melyen két, egymást ölelő brit rendőr látható – a brightoni The Prince Albert pub oldalára festett alkotást anno többször is megrongálták. De Banksy az uralkodókat sem kíméli: a Monkey Queen (Majomkirálynő) II. Erzsébetet ábrázolja mint majmot, mely a királyi ékszereket viseli piros-fehér-kék háttér előtt – a képet a művész a királynő uralkodásának hatvanadik évfordulójára, a gyémántjubileumra festette. A Queen Vic című képen a XIX. századi uralkodó, Viktória királynő jelenik meg, de ezúttal nem a szigorú erkölcsök hirdetőjeként, hanem dominaként, aki egy másik hölgy arcán helyezkedik el. A teljes képhez hozzátartozik, hogy az uralkodó azt állította, a nők nem lehetnek melegek, amit melegellenes törvényekkel is alátámasztott.
Az utolsó teremben pedig Winston Churchill tűnik fel zöld színű, punk hajjal: a 2003-as Turf War alkotás az azonos nevű, 2000. májusi londoni zavargásokra utal. A brit államférfi fején zöld fűcsomók láthatók láthatók, melyek a Parlament Square tüntetőinek felfordulását szimbolizálják.
Infó: The World of Banksy – „Az utca a festővásznam” Kurátor: Manu De Ros, Emre Ezelli. Komplex Kiállítóterem. Budapest, 6. kerület, Király utca 26. Megtekinthető szeptember 22-ig