Egy ukrán győzelem esélyéről most senki sem beszél Kijevben. Egyre nyilvánvalóbb, hogy az orosz hadsereg fölénybe került a tavaly ősz óta fegyver- és emberhiánnyal küzdő ukrán erőkkel szemben. Az orosz védelmi minisztérium bejelentette tegnap, hogy csapatai elfoglalták az Avgyijivkától észak-nyugatra fekvő Ocseretine falut. Közben 40 kilométerrel északabbra Csasziv Jar város ostromára készülnek. A lassú, de folyamatos előrenyomulással Moszkva biztosan halad kitűzött célja, Donyeck megye nyugati részének megszállása felé, s elemzők szerint május-júniusra újabb offenzívát indíthat. Mindezek fényében érthető, hogy Kijev és a nyugati szövetségesek is az új esélyeket mérlegelik, s azt, hogy mire lesz elég az Ukrajnának szánt amerikai támogatások több mint fél évi kongresszusi huzavona után elfogadott új csomagja.
Vadim Szkibickij, az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Economist szerint nem lát módot arra, hogy Ukrajna csak a harctéren megnyerje a háborút. Ukrajnának egy bizonyos ponton tárgyalásokat kell kezdenie Oroszországgal, hogy véget vessenek a több mint két éve tartó háborúnak - mondta az ukrán katonai hírszerzés helyettes vezetője az Economistban csütörtökön közölt interjújában. Vadim Szkibickij tábornok azt mondja, nem lát módot arra, hogy Ukrajna csak a harctéren megnyerje a háborút. Még ha sikerülne is visszaszorítani az orosz erőket a határokig – ami egyre távolabbi kilátás –, az sem vetne véget a háborúnak" – foglalta össze Vadim Szkibickij szavait a brit világpolitikai magazin. Az ilyen háborúk csak szerződésekkel érhetnek véget – mondta, hozzátéve, hogy most mindkét fél azon igyekszik, hogy a legkedvezőbb pozíciót foglalja el az esetleges tárgyalások előtt. Érdemi tárgyalások azonban legkorábban 2025 második felében kezdődhetnek – találgatta –, amikorra Oroszország komoly „ellenszéllel” szembesül majd, s kifogy a háború folytatásához szükséges fegyverekből.
A Foreign Affairs elemzője, Jack Watling aznap, hasonló hangvételben azt írta: az Ukrajnának megszavazott új amerikai segélycsomag nem fogja megoldani az Oroszországgal vívott háború fő problémáit, de lehetőséget ad az ukrán vezetésnek stratégiai erőforrás-tervezésére, a mozgósítás beindítására, új dandárok felszerelésére és a fronton lévő alakulatok rotálására. A washingtoni folyóirat szerzője megállapítja, hogy a megkésett segítség miatt Ukrajnának hosszú időbe telik majd katonai potenciáljának újjáépítése, addig újabb területeket fog veszíteni, s a helyzet vélhetően 2024 végére lesz a legveszélyesebb, mivel az orosz offenzíva nyomán az ukrán erők megfogyatkoznak majd és légvédelmük is meggyengül. Megjegyzi ugyanakkor, hogy az orosz képességek sem korlátlanok.
Jack Watling szerint a nyugati szövetségeseknek változtatniuk kellene Ukrajna megsegítésén, s arra kellene összpontosítaniuk, hogy Kijevnek erős alkupozíciót biztosítsanak a Moszkvával folytatott tárgyalásokon. Ehhez pedig Moszkvát olyan helyzetbe kell hozni, ahol egy bővülő konfliktus fenyegetést jelentene számára. Elsőként azt javasolja: Ukrajnát úgy kell felfegyverezni, hogy a harctéren képes legyen megsemmisíteni a kulcsfontosságú orosz eszközöket. Másodszor, arra kell ösztönözni, írja, hogy rombolja tovább az orosz olajinfrastruktúrát, mert ez nagyobb kárt okoz a Putyin-rezsimnek, mint a szankciók.
Ennél csak csak látszólag volt optimistább Jake Sullivan, a Fehér Ház nemzetbiztonsági tanácsának szóvivője, aki szombaton a Financial Times washingtoni fesztiválján úgy vélekedett, hogy az új, 61 milliárd dolláros amerikai segély birtokában Ukrajna újabb ellentámadást készülhet végrehajtani 2025-ben, hogy megállítsa Oroszország további térnyerését.
