Ahhoz, hogy megértsük, mi a jelentősége a kínai elnök szerdán kezdődő magyarországi vizitjének, a látogatást geopolitikai kontextusba kell helyezni. Franciaország és Németország között viták forrása a Kínához fűződő kapcsolat. Berlin gazdasági tekintetben Kínára van utalva, s a függőségi viszony az elmúlt években tovább nőtt. A németek 2021 és 2023 között többet fektettek be Kínában, mint a 2015 és 2020 közötti ötéves időszakban - derül ki egy német kutatásból.
Nem csak Párizsban, Brüsszelben is erős fenntartásokkal figyelték, hogy Olaf Scholz kancellár fontosabbnak tartotta a gazdasági kapcsolatok elmélyítését, mint az emberi jogok drámai kínai helyzetét. Az EU-t különösen az aggasztja, hogy olcsóbb kínai elektromos autók árasztják el az európai piacot, s a pekingi kormányzat jelentős állami szubvencióval támogatja a kulcsfontosságú iparágakat, a szélturbinagyártóktól az autógyárakig. Brüsszel ezért már a nyár folyamán vámok kivetését fontolgatja a kínai termékekre, amit Emmanuel Macron támogatna is. A francia elnök múlt héten felszólította Európát, védje meg stratégiai és nemzetbiztonsági érdekeit Kínával szemben. Szűk két hete pedig a Sorbonne-on elmondott beszédében rámutatott Pekingnek tartania kell magát a nemzetközi játékszabályokhoz.
Miközben azonban a német autóipar nyomás alá került az olcsó kínai termékek miatt, a Mercedeshez és a BMW-hez hasonló vállalatok nem szívesen támogatják Kína megbüntetését, mert attól tartanak, saját üzleti érdekeik sérülnének, ha Peking - ahogyan az valószínűsíthető - megtorló intézkedéseket hozna. Ez a kérdés ellentétekhez is vezetett Berlin és Párizs viszonyában.
Hszi Csin-ping épp azért választhatta európai körútja első állomásának Párizst, hogy elérje: Macron megengedőbb álláspontot foglaljon el az olcsó kínai import kérdésében. Scholzcal szemben azonban a francia elnök közös európai Kína-stratégiát szorgalmaz. Ezt jelzi, hogy csütörtökön este közös vacsorán vett részt Olaf Scholzcal, amin erről egyeztettek, s az is, hogy Macron és Hszi elnök hétfői párizsi tárgyalásain Ursula von der Leyen bizottsági elnök is részt vett.
Itt jön a képbe Magyarország. Kína számára egyfajta összeszerelő üzemmé váltunk, s a kormány nem csak önként és dalolva vállalja ezt a szerepet, hanem talán sosem megtérülő, kínai hitelből finanszírozott beruházásokat is befogad (a kínai rendőrökről nem is beszélve) csak amiatt, hogy ezzel is borsot törjön Brüsszel orra alá. Hszi elnök felismerte, Magyarországot felhasználhatja arra, hogy megakadályozza: Macron elképzeléseinek megfelelően egységes európai politika alakuljon ki Kínával szemben. Ez Hszinek mindenképpen jó, de hogy ebből a magyar lakosságnak milyen előnye származik, az megint más kérdés.
Nem azzal van a gond, hogy a kínai elnök Budapesten tárgyal, hiszen Peking az EU számára is megkerülhetetlen partner. Magyarország azonban nem csak gazdasági szempontból közeledik a kínai rezsimhez, hanem politikailag is mintának tekinti azt az országot, amely Moszkvát segíti az Ukrajna elleni háborújában, ezzel közvetve Európa biztonságát veszélyezteti.