- Matematikával folytatódik az idei érettségi, új témakörökkel találkozhatnak a diákok

A matematikával folytatódik kedd reggel az idei érettségi, a tantárgyból idén 69 047-en-en vizsgáznak középszinten, 6616-an pedig emelt szinten.

Az Eduline kiemeli, a diákok már az új, 2020-as nemzeti alaptanterv alapján írják meg a vizsgát, ami elviekben csökkenti az elvárt ismereteket és jobban előtérbe helyezi az egyéni kreativitást, az aktív problémamegoldást. A matekérettségi szerkezetében ugyanaz maradt, ám egyes témaköröket erősen megcsonkítottak (például a függvényeket, koordinátageometriát), míg mások (többek között a pénzügyi ismeretek bizonyos részei) emelt szintről lekerültek középszintre.

A vizsga rövidebb lesz, mint a tegnapi magyar volt, összesen három óra áll majd a diákok rendelkezésére. A feladatlapot itt is két részre bontják,

• középszinten az elsőre 45 perc lesz, ebben rövid (többségében egyszerű, alapfogalmakat számon kérő, ellenőrző) feladatok lesznek, összesen tizenkét darab.

• a második feladatlapra 135 perc áll majd rendelkezésre, ez két részből áll: a II. A rész három, egyenként 9-14 pontos feladatot, míg a II. B részben három, egyenként 17 pontos feladatot tartalmaz. Utóbbiak közül csak kettőt kell megoldani.

• emelt szinten ugyanez a helyzet, ott a II. részben öt feladatot kapnak a vizsgázók, amik közül négyet kötelezően meg kell oldani, és szintén fel kell tüntetni, hogy melyiket nem szeretnék, ha a javító tanár figyelembe venné.

Az Eduline szerint a témakörök középszinten az alábbi, hozzávetőleges arányokkal fordulnak elő:

• gondolkodási módszerek, halmazok, logika, kombinatorika, gráfok: 20 százalék,

• számelmélet, algebra: 25 százalék,

• függvények, az analízis elemei: 15 százalék,

• geometria, koordinátageometria, trigonometria: 25 százalék,

• valószínűség-számítás, statisztika: 15 százalék.

Hétfőn magyar nyelv és irodalomból érettségiztek a diákok, középszinten 73 472, emelt szinten pedig 2066 tanuló adott számot tudásáról. Itt is voltak változások, eltűnt ugyanis az érvelés/gyakorlati szövegalkotás feladat a vizsgából, helyette egy húsz pontot érő irodalmi kérdéssor szerepelt benne. Emellett a diákoknak nem kellett összehasonlító elemzést írniuk, hanem választhattak témakifejtő esszét.

Arató László, a Magyartanárok Egyesületének elnöke lapunknak arról beszélt, ő rendkívül szerencsétlennek tartja a változást. Többek között kiemelte, az nem műveltség, hogy az ember mechanikusan kvízkérdésekre válaszol, és ez nem egyszerűen a jelen pillanatban baj, hanem távlatilag. „Nem lenne jó, hogyha az irodalomtanítás a műértő olvasás tanítása helyett tesztcentrikussá válna” – hangsúlyozta.