A digitális technológiák előtérbe helyezése számos olyan előnyt kínál, amely javíthatja az egészségügyi ellátórendszerek működését, a betegek gyógyulási esélyeit és a terápiák hatékonyságát. A mesterséges intelligencia (MI) és a gépi tanulás (GT) fejlesztései egyre több területen lépnek be az egészségügybe, többek között a képalkotás, a betegségdiagnosztika vagy akár a gyógyszerek fejlesztése területén is. Az MI rendszerek képesek jelentős mennyiségű adatot feldolgozni és azonosítani a mintákat, ezáltal nagyban segítik az orvosokat a pontosabb diagnózis és a testre szabottabb kezelések kialakításában.
Éppen ezért ennek a jövőben kulcsfontosságú szerepe lesz a költségcsökkentés lehetővé tételében az egészségügy szereplői számára. Az innovatív megközelítések nem csak számukra, hanem a betegek eredményeinek javítása terén is számos kellemes meglepetést tartogatnak – vallja Rami Riman MD, az InterSystems EMEA (Európa, Közel-Kelet és Afrika) régiójáért felelős vezetője, aki a való életből vett példákkal vett megközelítésekkel támasztja majd alá mindezt a május végén megrendezésre kerülő 3. Digital Health Essential konferencián. A rendezvényen e témakört külön kerekasztal-beszélgetés keretében Dr. Rami Riman mellett dr. Bidló Judit, a Belügyminisztérium és Isabel Gruber MD PhD, az MSD Pharma Hungary, valamint, Szolnoki Szabolcs, a Nemzetgazdasági Minisztérium részéről járja körül.
A különböző forrásokból megfelelő mennyiségben és minőségben összegyűjtött digitális egészségügyi adatok az egészségügyi innovációt és kutatást is elősegíthetik. A nagy mintákon alapuló adatelemzések és a mesterséges intelligencia alapú technikák értékes betekintést nyújthatnak a betegségek kialakulásának mintázataiba, az aktuális közegészségügyi trendekbe, mindez pedig új terápiák és beavatkozások kifejlesztéséhez vezethet. A valós idejű adatgyűjtés és elemzés lehetővé teszi a felmerülő veszélyek gyorsabb felismerését és az erőforrások hatékonyabb elosztását a kockázatok mérséklése érdekében.
Ezek számos súlyos betegség esetében segítik az orvostudományt. Az előrehaladott tüdőrák túlélésében az elmúlt évtizedben Magyarországon is jelentős előrelepések történtek, erről a mindennapi gyakorlat alapján Dr. Gálffy Gabriella PhD, a Református Pulmonológiai Centrum képviseletében ad majd elő. A tüdőrák az egyik leggyakoribb daganattípus Magyarországon, évente több mint 8.000 ember halálát okozza. A betegség 5 éves túlélése a késői stádiumban felfedezett, de még szisztémás kezelésre alkalmas esetekben 20 százalék alatt volt az elmúlt évtized elején.
A kardiológia területén igazolt, hogy a különböző szívritmuszavarok, szívelégtelenség miatt kezelt betegek távoli monitorozása akár 50 százalékkal csökkentheti a halálozást. Ez jelentősen meghaladja számos gyógyszeres kezelés vagy műtéti beavatkozás eredményességét. A távoli betegmonitorozás és ezzel kiegészített gondozás alkalmazása ma Magyarországon csak szórványosan, kísérleti, vagy tudományos projekt kereteiben zajlik, és nem jut tovább a mindennapi gyakorlatba az ígéretes magyar eredmények ellenére sem – ezt témát Prof. Dr. Duray Gábor PhD kardiológus, szívritmuszavar specialista szakorvos, az Észak-Pesti Centrumkórház – Honvédkórház osztályvezető főorvosa mutatja be.
Az innovatív digitális megoldások számos aspektusáról is szó esik majd a május 24-én megrendezésre kerülő 3. Digital Health Essential konferencián, Magyarország vezető digitális egészségügyi eseményén.
