Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat költségvetési felügyelőket

Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat költségvetési felügyelőket – értesülhettek a friss pénzügyminiszteri döntésről az érintett kórházi vezetők Mátraházán, a Magyar Kórházszövetség kongresszusán. Felügyelő érkezik például Révész János, az Országos Kórházi Főigazgatóság vezetője által a közelmúltig irányított Borsod-Abaúj Vármegyei kórházba, Miskolcra, a kecskeméti, a soproni, a komáromi és a dunaújvárosi intézményekbe. Az újabb helyek kijelölésével már összesen 44 kórházban, az államiak csaknem felében segítik majd a gazdálkodást egyelőre szeptemberig a költségvetési felügyelők. Két feladatuk van: vizsgálják, hogy az adósság törlesztésre szánt állami forrásokat mire, milyen sorrendben költik az intézmények, illetve adatokat gyűjtenek arról, hogy milyen hatással van az infláció az egészségügyben felhasznált eszközök, anyagok árára. Olyan számokra is kíváncsiak, amelyekből kiderül, hogy a júniusig rendszerbe érkező 100 milliárd forint hogyan javítja a működést.

Egy felügyelő egyidejűleg több intézményben is dolgozik, s akikre ezeket a feladatokat bízzák ismerik a rendszert, az egészségügyi intézmények gazdálkodási sajátosságait. Munkájukkal kapcsolatban az a belügyminiszteri elvárás, hogy segítsék az adósságok mérséklését, vizsgálják bérkifizetéseket, a konszolidációs összegek felhasználását. Külön feladatuk a költségvetési felügyelőknek – a Belügyminisztérium és a Pénzügyminisztérium együttes utasítására – a szakdolgozói bérek vizsgálata.

Azaz ha például az illetménye 1,5 millió volt, akkor 3 millió forintot vitt haza, csak ez az elmúlt két 2 évben 6 milliárd forintos többletkiadást okozott. Gárdos Csaba, a költségvetési felügyelet igazgatója nem vitatta, hogy az ilyen dupla fizetések mögött lehet többletmunka, megfelelő szerződés.

Gárdos Csaba megjegyezte: óriási a kreativitás, ha arról van szó, hogy egy-egy intézményben még milyen pozíciókat lehet létrehozni. Példaként említette, a kórházak menedzsmentjét, amelyekben olykor a tudományos, műszaki, minőségügyi, oktatási, jogi, humánpolitikai, ellátásszervezési kommunikációs, kreatív igazgatói igazgatói posztot is találtak egyetlen intézményben.

Ennek sokféle oka lehet, például találtak 60 milliárd forintnyi illetményen felüli juttatást, miközben a kifizetésükre gyakran nincs is forrás. „Rengeteg olyan tapasztalatunk volt, miszerint, ha valaki egy helyen keresett 1,3 millió forintot egy pótlékrendszeren, egy másik helyen ezt az összeget már 3,8 millióig sikerült feltornáznia.” Ebből az is következik – mondta – hogy az intézmények gyakran azért fizetnek  „forrás nélküli” jövedelmeket a dolgozóiknak, hogy azok ne álljanak odébb.

A költségvetési felügyelő szerint vannak olyan jogszabály által előírt kötelezettségek is, amelyekre szintén nincs pénz  a kórházi kasszákban, ilyennek például a jubileumi jutalmak, amelynek összege éppen a béremelések hatására a korábbi évi 8 milliárd forintról a béremelések következményeként 18 milliárdra nőtt.

Pintér Sándor belügyminiszter tavaly áprilisban a Nemzeti Közszolgálati Egyetemen egy vitaindító előadásával kérte, hogy kerüljön a beteg a középpontba az egészségügyben, s mi ennek az kérésnek próbálunk érvényt szerezni – kezdte előadását Urbán Zoltán rendőr tábornok. Az ő ellátást ellenőrzésében aktív csapatát a BM egészségügyért felelős államtitkársága hozta létre és feladataikat is innen kapják. A rendőrtábornok kissé rosszallóan jegyezte meg, hogy a munkájukat élénk, ám nem a tényeket leíró sajtóvisszhang, kíséri. „Bírjuk mi ezt, semmitől nem fájdul meg a fejünk, türelmesen végig hallgattuk, hogy a média szerint hogyan zajlanak az ellenőrzéseink.” Ám szerinte annak, ami erről megjelenik, kevés köze van a valósághoz. Határozottan kijelentette: nem éjszaka és váratlanul, hanem jövetelüket előre jelezve érkeznek, sőt az adott területeken előre tájékoztatják az érintetteket, hogy mikor, mi várható. Sehol nem zavarnak meg szakrendelést. S amint belépnek egy-egy ellátóhelyre, jelzik az intézetvezetőnek, hogy itt vannak. Tehát szó sincs titkos rajtaütésről és nem vetetik le orvossal a névtábláját sem. Ellenben egyebek mellett vizsgálják a szakrendelések, szakambulanciák regisztrációs rendszerét, a betegtájékoztatást, azt, hogy sérülnek-e betegjogok, milyen hosszan várakoztatják a betegeket, milyen gyógyszerelési szabályokat alkalmaznak. Hozzátette: Bács-Kiskun vármegyében végeztek az ellenőrzésekkel, jelenleg Heves vármegyében járnak, az még kérdés, hogy Fejér, Vas és Tolna vármegye idén mikor kerülhet sorra.

Megjegyezte: a magyar orvosok és a szakdolgozók a világ legjobb szakemberei, ha már a betegnek sikerült velük találkoznia. Csakhogy amíg a beteg odajut, az nagyon rögös, olykor járhatatlan út is. És csapatának éppen azon kell munkálkodnia, hogyan könnyíthető ez az út, föltárni miért akad el a folyamat, miért nem lehet bejelentkezni egy szakrendelésre, miért nincsenek meg azok a felületek, amelyek megkönnyítik az ellátás elérhetőségét a pácienseknek. Illetve ha már eljutott valaki az orvosig, megkapja -e azt az ellátást, amit neki elvileg biztosítani kéne az intézménynek. Miért van az, ha valaki reggel nyolcra érkezik, akkor egy órakor még mindig csak várakozik az ajtó előtt? Urbán Zoltán szerint monitorozzák a folyamatokat és megállapításaikat közlik a szakmai és az intézményvezetővel is. Ez történik akkor is, amikor a munka időbetartását vizsgáljuk – mondta.

Ezen biztos, hogy javítani kell – közölte – ahogy az sincs rendjén, ha hat napig még egy elhalt embernek rendelnek ebédet.

A rendőr dandártábornok szerint ha egy szombati napon az ügyeletes orvos folyosóján tíz várakozó kismamát találnak, akkor ennek több olvasata is lehet számukra. Vagy az, hogy valami havária folytán sürgős ellátásra van szüksége hirtelen ennyi várakozónak, de juthatnak arra is, hogy az ügyeletes orvos odahívta a saját betegeit.