Nem nagyon sikerült megnyugtatni az egészségügyi ágazatot a Magyar Kórházszövetség háromnapos kongresszusán. Hiba vett részt a fórumon három államtitkár, valamint a terület irányításában, ellenőrzésében érintett valamennyi hivatal vezetője, továbbra sem ismert, hogy az egyes intézményeknek milyen sorsot szánnak. És bár az egészségügyért felelős államtitkár, Takács Péter rendre hangsúlyozta: kórházat nem zárnak be, a hallgatóság kérdéseiből egyértelművé vált, hogy nemcsak a sajtó, maguk a szolgáltatók sem tudják, pontosan mi fog történni a júniusi választások utáni várhatóan lendületet kapó szerkezet-átalakítás nyomán.
Takács Péter mindössze annyit osztott meg e témában a hallgatóságával, hogy érdemes átgondolni, milyen legyen az aktív és a tartós ápolást szolgáló ágyak aránya. Közölte: arra is folyamatosan törekednek, hogy finanszírozási okból senki ne tartson benn a kórházban beteget. A mozgásszervi és egyéb népbetegségek szerinte javarészt kezelhetők szakrendeléseken, a kizárólag kórházi ellátással kezelhetőket pedig a megyei egészségügyi intézményekbe szervezik. A sebészeti ellátások 60-80 százalékát egynapos sebészeteken is megtörténhet – mondta az államtitkár. Városi kórházban akkor maradhatnak bizonyos műtétek, ha az út és közlekedési körülmények miatt nehezebb elérni a megyei centrumot.
Javítottak az ellenőrzések a kórházi ellátáson, de adósságrendezés nélkül egyre nehezebb a gyógyításA kórházigazgatók, gazdasági vezetők maguk sem nagyon szorgalmazták a nyílt beszédet. A hallgatóság egykedvűen vette tudomásul a kórházakat érintő ellenőrzésekkel kapcsolatos beszámolókat, és hiába tudta minden szereplő, az eladósodás már rég nem kezelhető költségvetési felügyelők nyakukra ültetésével, nem tiltakoztak a friss bejelentés ellen, miszerint újabb 14 intézményt vesz pénzügyi gyámság alá a kormányzat. E bejelentés után két nappal a kórházak gazdálkodását érintő kérdésekre Takács Péter is csak annyit mondott: még legalább egy évig biztosan nem igazítják hozzá a gyógyításért járó közfinanszírozást a költségekhez. Utoljára 2018-ban igazítottak az egy-egy esetért járó finanszírozás összegén, azóta pedig az egészségügyet az inflációs hatások sokszorosan sújtják. Azaz a 2018 előtti árak többszöröséért lehet hozzájutni gyógyszerekhez, eszközökhöz, gyógyításhoz szükséges anyagokhoz és az energiához.
Májustól újabb 14 kórházba rendelt ki a kormányzat költségvetési felügyelőketTakács Péter beszélt arról, hogy a Pénzügyminisztériummal már egy éve próbál megegyezni arról, hogy amíg a finanszírozás kiigazítása meg nem történik, évente ne egy egyszeri, hanem több kisebb adósságrendezés legyen. A rendszer átalakításával kapcsolatban elmondta: megerősítik a járóbeteg, a tervezhető, egynapos ellátásokat. Ha ez megtörténik, akkor jöhet a többlet, a finanszírozás kiigazítása. Reméli – tette hozzá –, hogy így tartósan, akár több évtizedig működőképes rendszert tudnak kialakítani.
Kitért arra is, hogy mi okozta a néhány nappal ezelőtt kirobbant vitát, ami abból fakadt, hogy a konferencián előadó Pálosi Mihály, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főosztályvezetője a kongresszus várólistákkal foglalkozó szekciójában azt mondta, hogy 47 071 beteg várakozik valamilyen beavatkozásra az állami kórházakban. Ezzel szemben aznap a csütörtöki Kormányinfón Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter 26 ezer várakozóról beszélt.
Jelenleg 47 ezren várnak valamilyen tervezett műtétre MagyarországonAz államtitkár szerint a NEAK főosztályvezetője nem olvasta azt a jogszabályt, ami alapján a munkáját kellene végezni, aszerint ugyanis a várólisták nagyságával kapcsolatban
csak azt érdemes nézni, hogy ki várakozik 60 napon túl, és ők „mindössze” 26 ezren vannak.
Hozzátette: a Covid-járvány után a kórházak nagyon jó teljesítményt nyújtottak a várólisták csökkentésében. A betegek is egyre rugalmasabbak, felismerték, ha hamarabb akarnak sorra kerülni, érdemes megnézni, hogy az országban hol végzik el az adott műtétet gyorsabban. Van olyan kórház, ahonnan már ezren mentek olyan helyre, ahol az eredeti időpontjuknál előbb kaphatnak ellátást.
Sebestyén Andor, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központ elnöke szerint mintegy húsz százalékkal növekedett a sürgős ellátásra szorulók aránya a Pécsi Egyetem sürgősségi osztályán. A nem beutalóval érkező páciensek közel felét a háziorvos telefonos konzultáció után maga „küldte” ide.
Az államtitkár megoldásként azt ajánlotta, hogy a betegek állapotának besorolásakor (triázsolás) a nem sürgős ellátásra szorulókat irányítsák át a sürgősségi osztályok mellett működő alapellátási ügyeletre. Válaszára reagálva egy sürgősségi osztály vezetője viszont azt jelezte, a jogszabályok nem teszik lehetővé, hogy a sürgősségi osztályokról átirányítsák a beteget.
Vizsgálat és dokumentáció nélkül onnan senki nem lehet elküldeni, ha pedig már megvizsgálták (enélkül sorolni sem tudják), akkor már a kórház páciense az illető. Az erről szóló rendelet szerint a nem sürgős ellátásra szorulók elküldése sem lehetséges, ez az állapot csak arra jogosítja fel az ellátót, hogy a tünetei osztályozása után 60-120 percig várakoztassa a pácienst. A kórház és az alapellátó ügyelet között nincs utasítást megengedő kapcsolat, és az alapellátásra küldéssel - az osztályvezető szerint - nem is nagyon érdemes élni, mert általában 12 perc után visszaküldik onnan a beteget a sürgősségire.
