Örömujjongás fogadta az orosz hadsereg minden szintjén Szergej Sojgu védelmi miniszter menesztését – tudatta olvasóival a Novaja Gazeta csütörtöki kiadásában Valerij Sirjajev, akinek cikkeiből ítélve lent és fönt egyaránt kitűnő kapcsolatai vannak. Így azt is megbízható forrásból tehette hozzá, hogy a távozó hadseregtábornok szép számú ellenlábasainak körében egy nappal korábban még egy lyukas kopejkát sem adtak volna azért, hogy ráadásul a teljes csapatát is lecserélik.
Ritka, hogy valaki ennyire népszerűtlen legyen övéi körében – írta egy blogger. A Novaja Gazeta hosszan számolt be arról, ami a fronton és a hátországban szinte ugyanarra a koreográfiára történt: koccintások, kölcsönös gratulációk végtelen sorozata, no meg a reménykedés, hogy ezután majd más lesz. Pedig hát az orosz hírfogyasztók, legalábbis a derékhad, amelyik fültanúja lehetett Viktor Csernomirgyin kilencvenes évekbeli parlamenti bon mot-jának, vagy elmesélték neki: jól tudja, milyen szavatossága van annak az orosz örökzöldnek: akartuk, hogy jobb legyen, aztán úgy sikerült, mint mindig.
A hagyományos korrupción, a sokféle stiklin, a bajba keveredett bűnelkövetők iránt tanúsított bajtársias szolidaritáson túl Sojgunak kritikusai különösen azt róják föl – Sirjajev is ezt emeli ki -, hogy az általa irányított bürokratikus struktúra békeidőben esetleg még elmegy. Az orosz hivatalosságban „különleges katonai műveletként” emlegetett ukrajnai háborúban azonban kiderült, hogy győzelmekre van szükség, nem pedig jelentésekre. Emlékezhetünk: a lázadóvá lett Prigozsin is emiatt követelte a fejét.
Új helyén, az orosz nemzetbiztonsági tanács titkári székében sem lesz neki sokkal könnyebb. Ott egyebek mellett az is feladata (volna), hogy szemmel tartsa a titkosszolgálati teamet. Elődjének, Nyikolaj Patrusevnek ez természetes volt, és a többiek is természetesnek vették tőle, végtére is kebelbeli, egy időben még a Szövetségi Biztonsági Szolgálat, a KGB utód FSZB első embere is volt. Sojgu, akárcsak a védelmi minisztériumba, ide is kívülről érkezik. Még az is lehet, nem csak a véletlennek volt szerepe abban, hogy csütörtökön Pekingben jó ideig nem engedték be a kínai parlamentbe, ahová Putyin kíséretének tagjaként igyekezett, mert probléma volt az azonosító jelvényével. De legalább végig nézhette, amint új kollégái elmasíroznak mellette – jelentették orosz hírügynökségek a Kommerszant tudósítására hivatkozva.
Nyikolaj Patrusev elmozdítása az orosz nemzetbiztonsági tanács titkári székéből több elemző szerint lefokozásnak számít, az óvatosabbak azonban emlékeztetnek rá, hogy a Kreml csapatában nem annyira a stallum a fontos, sokkal inkább az, van-e az illetőnek szabad bejárása az elnökhöz. Patrusev egyike volt azoknak, akik Putyin legszűkebb környezetéhez tartoztak, és korai volna kimondani, hogy ez múlt időben értendő. Angol és amerikai lapok, például a The Times vagy a The Wall Street Journal most fel is idézték, hogy éppen ő győzködte a leghevesebben Putyint az ukrajnai invázióra. Patrusev mostantól hajóépítési elnöki tanácsadó. Amúgy éppen e területen szerzett diplomát, sőt dolgozott is képesítésének megfelelő munkakörben is, mielőtt a KGB-hez került volna. A BBC orosz nyelvű szolgálatának különtudósítója, Ilja Barabanov szerint új beosztásában is megőrzi közvetlen hozzáférését az elnökhöz.
Vlagyimir Putyin leváltotta a hűséges védelmi miniszterétUgyanaz persze ez esetben sem ugyanaz – mondta a Meduzának egy Kreml-közeli személyként bemutatott nyilatkozó. „Persze megvitathatnak veled sok mindent, adhatsz tanácsokat, tán olyan is lesz köztük, amit majd megfogadnak, de a parancsot nem te adod, hanem az elnök meg a miniszterelnök”.
A személycseréket kommentálva hírmagyarázók oroszhonban és a nagyvilágban egyaránt szinte egyöntetűen Andrej Belouszov védelmi miniszteri kinevezését tartják a legnagyobb jelentőségűnek. Vlagyimir Putyin elnök a védelmi és biztonsági kiadások növelésével magyarázta döntését. - Belouszov tökéletesen érti, hogyan kell a biztonsági blokk és a védelmi minisztérium gazdaságát az ország általános gazdaságába illeszteni – idézte a Lenta.ru pénteken az orosz államfőt. Elemzői közmegegyezés van abban, hogy ez a személyi döntés is jelzi, Putyin hosszú, kimerítő háborúban gondolkodik, függetlenül attól, hogy éppen mit mond. Most éppen Pekingben írt alá közös nyilatkozatot Hszi Csien pinggel arról, hogy mindkét ország ellenzi az ukrajnai konfliktus elhúzódását és annak esetleges átmenetét egy ellenőrizetlen szakaszba. Andrej Belouszov pedig nemcsak azért hasznos partnere Putyinnak, mert 2008 óta szoros és intézményesített kapcsolatban vannak, hanem azért is, mert a miniszterré előlépett közgazdász hivatásos háborúpárti. Több tekintélyes orosz közgazdásszal ellentétben az első pillanattól fogva támogatta az Ukrajna elleni háborút. -És ebben nem az ukránok iránti ellenérzései motiválták őt elsősorban, hanem az a meggyőződése, hogy a háború lehetőség a gazdaság föllendítésére, a modernizációra, új technológiák bevezetésére – mondta a Fókusz ukrán hírportálnak Ilja Ponomarjov, az orosz állami duma volt képviselője.