Magyarország július elsejétől látja majd el fél évig az elnöki feladatokat a belgákat váltva. Bóka János európai uniós ügyekért felelős miniszter arról beszélt, hogy a magyar elnökségre sok szempontból sajátos időszakban kerül sor, hiszen az EP-választás nyomán új intézményi ciklus kezdődik.
A magyar elnökség pontos programját és a prioritásokat a szokásjog alapján június második felében hozzák nyilvánosságra, de az egyik fő célkitűzés a miniszter elmondása szerint az intézményi átmenet zökkenőmentes biztosítása lesz. Emellett céljuk, az „elnökségre mindenki úgy tekintsen, hogy az semleges és tisztességes közvetítő, és lojálisan együttműködik az intézményekkel és más tagállamokkal” – mondta a miniszter, aki szerint a tagállamok Magyarország elnökségét szorosabban fogják figyelni és magasabb elvárásokat támasztanak majd, mint mások esetében. Harmadik fő célkitűzésként azt nevezte meg, hogy a következő ötéves nagy uniós politikákról folyó párbeszédet előkészítő megbeszéléseket orientálják olyan irányokba, ami Magyarország számára fontos, mint például a gazdasági versenyképesség erősítése, a biztonság és védelmi politika, az agrárpolitika, a demográfiai kihívások, a migrációs politika, illetve a balkáni bővítés.
Az Orbán-kormány megvétózta, hogy az EU közös nyilatkozatot adjon ki Ukrajna megtámadásának a második évfordulójánOrbán Viktor most már inkább nem akar háborúzni azzal az EU-val, amelyet karácsonykor még el akart foglalni„Azokban a sarokpontokban, amelyekben a magyar kormány politikája eltér a nyugat-európai államok politikájától, a magyar álláspont nem fog megváltozni, csak azért, mert az elnökséget mi fogjuk adni” – mondta el a Kovács Zoltán nemzetközi kommunikációért és kapcsolatokért felelős államtitkár, aki az elnökség ideje alatt az operatív feladatok előkészítéséért és lebonyolításáért felelős kormánybiztos lesz. Arról, vajon hogyan egyeztethető össze az elnökséggel járó szerep – melynek során egyfajta közvetítői pozíciót kell betölteni és konszenzusra kell törekedni – az Orbán-kormány politikájával, amely rendszeresen szembemegy a többségi állásponttal és blokkol bizonyos döntéseket, Bóka János azt mondta: az elnöki szerepet el kell különíteni a tagállami pozíciótól.
Attól, hogy a vitákban az elnökséget egy magyar vezető látja el, az üléseken a hazai álláspontot változatlanul megjeleníti majd egy másik szereplő. Orbán Viktor szerepéről pedig azt mondta, a miniszterelnök szintjén zajló politikai egyeztetések állam- és kormányfőkkel, valamint az intézményi vezetőkkel történnek majd, és az ő eddigi tapasztalatai szerint a miniszterelnök „képes koalíciót építeni”.
A Magyarország elleni 7. cikkely szerinti eljárás kapcsán Bóka azt mondta, június végén a belga elnökség tervez egy meghallgatást ezzel kapcsolatban. Mivel nincs olyan általános szabály, hogy ilyet minden elnökség alatt tartani kell, politikai döntés kérdése, hogy lesz-e ilyen a második félévben. Elképzelhetőnek tartja, hogy az újonnan felálló Európai Parlamentnek „más álláspontja” lesz a Magyarország ellen folyó eljárással kapcsolatban, mint a jelenleginek.
A magyarországi programok Budapesten a Várkert Bazárban, a Bálnában, illetve a Puskás Stadionban zajlanak majd, az elnökség költségvetése nagyjából 37 milliárd forint lesz majd.
Magyar vétó az ET-ben az ukrán béketerv támogatására
Magyarország megvétózta az Európa Tanácsban (ET) azt a határozatot, amely támogatásáról biztosította volna Volodimir Zelenszkij 10 pontos békeformuláját – közölte Szijjártó Péter. Facebook-bejegyzésében a külügyminiszter azzal indokolta a lépést, hogy „mások is készítettek béketerveket, melyek semmivel sem rosszabbak, mint az ukrán elnöké”, ám azoknak a határozatba foglalását a többség elutasította. „Fegyverszállítások és a nukleáris háborúról való fantáziálás helyett végre igazi béketárgyalásra van szükség”, Oroszország kizárása miatt azonban a szervezet már nem alkalmas a béketeremtésre – hangoztatta. Moszkva 2022 márciusában, Ukrajna teljes körű lerohanása után lépett ki az ET-ből, egy nappal később hivatalosan is kizárták.