A vártnál jobb eredményeket értek el az európai vállalatok az év első negyedében, ami jó hír, rossz viszont, hogy a 600 legnagyobb társaság mérlegébe a tavalyi hasonló időszakhoz képest 3,3 százalékkal kevesebb nyereség került, a forgalom pedig 6,5 százalékkal soványodott.
A piacok 10 százalékkal gyengébb adatokra számítottak – magyarázzák az elemzők a tőzsdei árfolyamokat, amelyek közel tíz százalékkal értékelték fel az elmúlt negyedben ugyanezeket a társaságokat. A befektetők bíznak a német gazdaság gyógyulásában, és a kínai aktivitás stabilizálódásában, a tőzsdéken pedig, tengeren innen és túl is, gyakran a remények és nem a steril számszerű eredmények mozgatják az eseményeket. A Wall Streeten a múlt héten a piac „lázmérője”, a Dow Jones ipari index történetének legmagasabb szintjére, 40 000 pont fölé emelkedett. Az még érthető, hogy az 5,1 milliárd dolláros negyedéves nyereségről beszámoló Walmart kereskedelmi lánc árfolyama az egekbe ment, az már kevésbé, hogy a Boeing is kivette a részét a hosszból.
A termelés legfontosabb húzóereje az óceán mindkét partján a háztartások fogyasztása, amelynek egyelőre elegendő muníciót ad, hogy a bérek az inflációnál jobban emelkedtek. Ez a folyamat a Covid óta kitart, és a bespájzolt tartalékokat most kezdik költeni az emberek – hangoztatják az elemzők.
Kiemelve néhány vállalatot a sorból, az látszik, hogy turizmus, és a fogyasztási cikkek gyártói élvezik a tárcákból előkerülő „dugipénzt”. A Procter & Gamble, a Gillette és az Ariel is 11 százalékos nyereségjavulásról adott hírt a napokban. A L’Oréal rácáfolva a szépségipart féltők aggodalmaira, 8,3 százalékos forgalombővüléssel indított az év első negyedében, eladásai mind Észak-Amerikában, mind pedig Európában bővültek. A turizmus lendületét jelzik a világelső utazásszervező, a TUI eredményei, a társaság bevételei 16 százalékkal voltak magasabbak az elmúlt év hasonló időszakánál, és mint a cég elnöke beszámolt róla, nyári foglalásaik már most 5 százalékos hosszt jeleznek.
Ugyanakkor, látni kell, hogy nem minden olyan fényes, Európában a klasszikus termelő iparágak helyzete inkább ingatag, nyereségük átlag 17,6 százalékkal hanyatlott az első negyedévben. Különösen a német cégeknek van oka az aggodalomra, a Siemens például 1 százalékos forgalomcsökkenésről számolt be, de ami még aggasztóbb, a társaság megrendelései 13 százalékkal csökkentek. A létfenntartást, kis túlzással, a szolgáltatások, a már eladott termékek karbantartásával biztosítják.
A szükséges strukturális átalakításokat végrehajtották az európai társaságok, beleértve a leépítéseket is, és ez meghozza a gyümölcsét - vélekednek a szakértők. Jó jelként értékelik azt is, hogy a nyereségmutatók százalékos csökkenése kisebb, mint a forgalomszűkülés, és az infláció lefelé tartó trendje nem kényszerített ki árcsökkentési licitet a vállalati körben. A középvállalatok helyzete nehezebb, már csak azért is, mert a nagyvállalatok a beszállítókat nyomás alatt tartják, biztosítandó saját érdekeiket, ez utóbbiak kiszolgáltatottak, ami legjobban az autóiparban figyelhető meg, ahol a konstruktőrök gazdagodnak, miközben a részegységek európai gyártói egyre nagyobb gondban vannak. A nagyvállalatok többsége ugyanis nem feltétlenül ellenséges a kínai iparral szemben, amely beszállító partnerként, költségtakarékos megoldást biztosít a márkás termékekbe beépítendő alkatrészek, bármilyen „kütyük” beszerzéséhez. Peking egyébként a napokban ellentámadásba lendült, antidömping vizsgálatot indított egy, az EU-ból, az USA-ból, Japánból és Tajvanból importált anyag ügyében. A polioximetilén kopolimer alapú műanyagot a telefonokhoz, orvosi eszközökhöz és bizonyos autó elemekhez használják fel, és kínai állítás szerint a sorolt országok olcsóbban adják náluk a terméket, mint hazai piacaikon.