Lecsillapodtak a magyar gazdaságpolitika hullámai, nem marja egymást nemzetgazdasági miniszter és a jegybank vezetése, az uniós pénzek körüli aggodalom átmenetileg alább hagyott, a létező kockázatok felett a piac szemet hunyt és még a nemzetközi pénzpiaci környezet is kedvező volt a forint számára az elmúlt hetekben az optimista nemzetközi környezetben - ez látható az euró-forint árfolyamában. A múlt hét közepére egészen 385,5 forintra csökkent az euró ára, amely háromhavi csúcsnak felel meg a forint szempontjából – vagyis utoljára február közepén lehetett ilyen olcsón vásárolni az európai devizából. A múlt hét második felében ugyan egy trendforduló bontakozott ki, az euró ára egészen 388 forintig emelkedett vissza a pénteki zárásra, ám az érdemi forgalom nélküli pünkösdhétfőn az árfolyam újra visszament 385,5 forintra, így várja a piac a jegybank keddi kamatdöntését.
Idén januárban az euró ára még 377 forint volt, innen emelkedett az árfolyam március közepére 397 forintig. Abban, hogy a 400 forintos euró nem lett tartós, komolyan közrejátszott, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) többször tudatta a piaccal, hogy az inflációs folyamtok miatt nem fogja hagyni a forint leértékelődését, ami idén praktikusan 400 forint alatti árfolyamot jelent. A kedvező körülményeknek köszönhetően a márciusi euró-csúcs óta az árfolyam folyamatosan araszolt lefele így érte el a múlt héten a 385,5 forintos szintet. A múlt hét végi - egyelőre átmenetinek bizonyult - forintgyengülés mögött az elemzők több okot is sejtettek: a háromhavi csúcs több befektetőnek jelzés lehetett, hogy érdemes zárni a forint további erősödésre játszó pozícióit, eközben az importőrök is elkezdhettek vásárolni eurót ezen a viszonylag alacsony árfolyamon.
A kérészéletűnek bizonyult forintgyengülés másik oka a ma várható újabb MNB kamatcsökkentés lehet, ahol nagy meglepetés nem várható. Az elemzők többsége szerint a jegybank most még fél százalékponttal, júniusban további 25 bázisponttal – kisebb eséllyel 0,5 százalékponttal - csökkentheti az alapkamatát. Ezt követően várhatóan megáll a jegybank 7 százalékon vagy esetleg 6,75 százalékon. Így a tavaly májusban, 18 százalékos irányadó kamatról indított MNB kamatcsökkentési periódus a jövő hónapban átmenetileg véget érhet, sőt az év második felében is csak egy vagy két kisebb kamatcsökkentés várható annak függvényében, hogy az infláció hogyan alakul.
Trippon Mariann a CIB Bank vezető közgazdásza szerint a forint árfolyamában múlt hét végén látott gyengülés megerősítette azon várakozását, hogy rövid távon nem várható tartós és nagymértékű további erősödés. Ugyanakkor az elemző szerint arra sem kell számítani, hogy tartósan gyengülhet a forint, így az év végéig az az euró ára 380-400 forintos sávban ingadozhat.
Összességében tehát nem lehet kizárni, de inkább kisebb a valószínűsége annak, hogy a forint erősödése folytatódhatna a kamatcsökkentés után – ez ellen hatnak magyar gazdasággal megítélésével kapcsolatos kockázatok, gyenge növekedés, dezinfláció megállása, illetve a magas költségvetési hiány. Így a nyaralni készülőknek vagy bárkinek, akinek szüksége lenne devizára vagy akár valutára érdemes lehet bevásárolni.
Óvatos várakozás
Az ING Bank elemzői fél százalékpontos kamatcsökkentést várnak kedden az MNB-től, s szerintük az alapkamat 7 százalékon áll meg a június végén. Az inflációt az elemzők az áprilisi 3,7 százalék után 2024 decemberére 5,5-6 százalék közé várják, amiatt azt gondolják, hogy az év második felében nem is lesz kamatcsökkentés. Ha az év végére valóban hat százalék közelébe emelkedne az infláció, ez esetben valóban reálisabb forgatókönyv, hogy a jegybank az idén tartósan 7 százalékon tartja majd a kamatát, hisz az inflációs várakozásokat csak pozitív reálkamattal tudja hűteni.