Baljós hangulatú, sötét háttér előtt pózol Donald Trump a rangos Time Magazine címlapján, ami az „If He Wins” (Ha Ő Győzne) címadással nem is próbálja titkolni aggodalmait a volt elnök újraválasztásával kapcsolatban. Erre minden okuk meg is van. Az Egyesült Államok politikai berkeiben belül köztudott tény, hogy a politikusok folyamatosan kampányüzemmódban léteznek, különösen igaz ez a volt, a jelenlegi, és a leendő elnökökre.
Igaz ez Trumpra is, aki az „I am your retribution” (Én vagyok a megtorlásotok”) mondatról elhíresült programadó beszédével rúgta be a 2024-es elnökválasztási kampányt tavaly márciusban, a texasi Wacoban tartott kampánygyűlésén. A helyszín megválasztása szimbolikus volt. 1993-ban a szövetségi Alkohol, Dohány és Adóügyi Hivatal, az FBI és a Nemzeti Gárda fegyveres erői egy 82 ember halálát követő ostromban számolta fel az illegális fegyvereket felhalmozó vallási szekta központját. A tragédia mítikus és elrettentő rangra emelkedett a szélsőjobboldali nézetekre fogékony szavazók körében, akik vidéken élnek, hisznek Istenben, az alkotmányban, és a szövetségi kormány elleni fegyveres ellenállás jogában. Trump a 2020-as elnökválasztás eredményének elvitatásával, majd a következő év január 6-án a washingtoni Capitoliumot feldúló zavargások előidézésével nemcsak egy épület, de az Egyesült Államok közel 250 éves demokratikus kísérlete ellen indított támadást. Ez azonban nem tette elég szégyellőssé ahhoz, hogy a zavargások letartóztatott résztvevőit „foglyoknak” nevezze, magát pedig az ellene indított két szövetségi és két állami büntetőeljárás árnyékában politikai boszorkányüldözés áldozataként állítsa be. Ahogy egy tavaly augusztusi alabamai kampánygyűlésen fogalmazott: „Valahányszor a demokraták, a marxisták, a kommunisták, a fasiszták vádat emelnek ellenem, én azt kitüntetésnek veszem. Mert miattatok veszem magamra ezeket a vádakat.”
Trump populista szólamain átviláglik a Demokrata Párt, Biden elnök és a független szövetségi intézményekkel szemben táplált bosszúvágya, amelynek érvényt kíván szerezni egy remélt választási győzelem esetén. Ugyanakkor praktikus politikai elképzelések is vezetik Trump 2024-es kampányát, még ha ezeknek nem is mindig ő az értelmi szerzője. Ígérete szerint megválasztása után az Egyesült Államok történetének legnagyobb deportálási akcióját fogja végrehajtani a mintegy 11,4 millió hivatalos tartózkodási engedély nélkül az USA-ban tartózkodó bevándorlóval szemben. Stephen Miller, a szélsőjobboldali nézeteiről ismert tanácsadó állt elő az ötlettel, amely rajtaütésszerű akciók során tartóztatná le majd kiutasításukig az erre a célra épített nagy területű gyűjtőtáborokban helyezné el az illegális bevándorlókat. A déli határon uralkodó migrációs krízis valós. A Harvard CAPS-Harris közvélemény-kutató adatai szerint a válaszadók 35 százaléka a migrációt tartja az ország legégetőbb problémájának, megelőzve a 32 százalékkal második inflációs aggodalmakat. A Gallup kutatása megerősítette ezt februárban, amikor 28 százalék jelölte meg az illegális migrációt fő problémaként, míg a gazdaság és az infláció kérdése csak 10, illetve 11 százalékban aggasztotta a megkérdezetteket. Ennek fényében Trump az első ciklusa alatt megígért határfalat is befejezné, amely tervét határozottan támogatják olyan keményvonalas republikánus politikusok, mint a bevándorlás ügyében a szövetségi határvédelmi hivatallal is szembeszálló texasi kormányzó, Greg Abbot.
Az első Trump-kormány jelentős eredménye volt, hogy három republikánus bíró kinevezésével 5-4 arányú konzervatív többséget sikerült elérni a washingtoni Legfelsőbb Bíróság testületében. Ez az átszervezés tette lehetővé a taláros testület számára, hogy 2022 júniusában hatályon kívül helyezze az 1973-as Roe kontra Wade ítéletet, amely szövetségi szinten biztosította a nők számára az abortusz jogát a terhesség első trimeszterében. Az ítélet jogalkotási lavinát indított el a hívő keresztény államokban, ahol rövidesen szigorították, vagy akár - egy-egy kivételt engedélyezve - be is tiltották a terhesség művi megszakítását. Jellemző Trump kiszámíthatatlan döntéseire és csapongó kommunikációjára, hogy míg januárban a iowai Des Moinesban, a republikánus előválasztás alkalmával rendezett lakossági fórumon nyíltan elbüszkélkedett, hogy az ő elnöksége alatt „esett el” a Roe kontra Wade ítélet, áprilisban már visszakozni kényszerült és az államokra hárította abortuszhoz való hozzáférés szabályozását. A riadalom oka, hogy a csatatérállamnak számító Arizonában heves tiltakozás tört ki egy 1864-ben hozott abortusztilalmat tartalmazó törvény bírósági helyreállítása ellen. Biden elnök demokrata kampánya azóta is üti vasat az abortuszliberalizáció kérdésében, hiszen érzik, hogy a Bidenomics gazdasági program mérsékelt sikere és Trump republikánusai által megtorpedózott bevándorlási törvény hiányában ez lehet a legvonzóbb demokrata ügy a választók számára. Ám folyamatos a korrekció a konzervatív oldalon április óta. Két hete Mike Johnson republikánus házelnök a Politiconak adott interjújában -Trump elnök győzelme és a szenátusi többség megszerzése esetén is - valószínűtlennek nevezte, hogy 2025-ben országos abortusztilalmat szavaznának meg a republikánus képviselők. Pragmatikus álláspont ez egy olyan hithű baptista politikustól, aki képviselői munkájának jelentős részét az abortusztilalomról szóló törvényjavaslatok népszerűsítésével töltötte.
Gazdasági téren a második Trump-kormányzat folytatná a korábban már elkezdett a külhoni energiafüggőség megszüntetésére és a hazai termelőkapacitások kibővítésére irányuló politikáját. A Fox News konzervatív hírcsatornának adott elhíresült interjújában Trump ugyanis nem csak annyit mondott, hogy diktátor lenne egyetlen napra, de azt is, hogy „drill baby, drill”, azaz megkezdené az alaszkai vadonban található olajmezők kitermelését is, amit a Biden-kormány természetvédelmi okokra hivatkozva megtiltott. A ígéret mögött a Trumpot jellemző mohóságon túl egyszerű kampányfinanszírozási szempontok rejlenek. A The Washington Post megszerezte a vendéglistáját egy múlt hónapban a floridai Mar-a-Lago birtokon tartott rendezvénynek, amelyen olyan cégek vezérigazgatóinak neve szerepelt, mint a cseppfolyósított gázpiacon (LNG) működő Cheniere Energy, vagy a két amerikai olajipari gigász, a Chevron és az ExxonMobil. A lap beszámolója szerint Trump 1 milliárd dollár összegű kampánytámogatásért cserébe visszavonná a Biden által kiadott, új LNG kapacitások kiaknázását befagyasztó elnöki rendeletet és szabad utat adna a mintegy 13 millió hektáros alaszkai terület feltárására. „Elég gazdagok vagytok már, igazán áldozhattok 1 milliárd dollárt arra, hogy visszatérjek a Fehér Házba” – fogalmazott Trump egy vacsorán résztvevő meg nem nevezett személy beszámolója szerint. Egymilliárd már egy „deal” lenne, utalt a volt elnök a neki köszönhető nagyvállalati adócsökkentésre és fellazított szabályozásra.
Trump legfenyegetőbb tervei mégis az amerikai demokratikus intézményrendszert érintő változásokra vonatkoztak. Múlt vasárnap a Republikánus Párt természetes szövetségesének tekintett Nemzeti Lőfegyver Szövetség (NRA) dallasi találkozóján mondott beszédet, amelyben a rá jellemző komisz hunyorgással egy harmadik elnöki ciklus alkotmányellenes lehetőségét lengette be. Ezt a tervet leginkább szabadlábon tudná megvalósítani. Az ellene zajló egyik szövetségi büntetőeljárásban, a 2020-as választás alkotmányellenes megváltoztatásának ügyében az igazságügyi minisztérium különleges ügyésze, Jack Smith vezeti a nyomozást. Az ügy fontos mellékszálaként a Legfelsőbb Bíróság is vizsgálja Trump elnöki mentelmi jogának terjdelmeét, hiszen ügyvédei erre hivatkozva kérték felmentését a január 6-i zavargásokban játszott szerepével érintő meghallgatáson. A másik szövetségi büntetőügy Miamiban zajlik ellene, miután vélhetően illegálisan vitt haza államtitkokat tartalmazó dokumentumokat a Mar-a-Lago-i otthonába. Nem csoda, hogy Trump személyes gyűlöletet hajtja az igazságügyi minisztériummal szemben, amit szerinte a Biden-kormány politikai fegyverként használ ellene. Fenyegetéssel felérő ígéretet tett, hogy győzelme után a MAGA (Make America Great Again) trumpista mozgalom tagjaival töltené fel a minisztériumot, amelyet az igazi deep state, a hétköznapi emberek ellen dolgozó szervezet legsötétebb fészkének tekint. Egy ilyen „megtisztított” kormányzati szerv pedig ideális eszköz lenne politikai ellenfelei, elsőként a Biden-család célba vételére.
Project 2025
A washingtoni Heritage Foundation jobboldali agytröszt, mára Donald Trump politikai terveinek kovácsműhelye lett. A tanácsadó intézet, ahol márciusban Orbán Viktor is tiszteletét tette, átfogó tervvel készül Trump újbóli megválasztása utáni időszakra. A Project 2025 elnevezése program legfontosabb célja az elnökhöz feltétlenül hű személyi stáb összeállítása és kinevezése a fontosabb szövetségi hivatalokban és a végrehajtó hatalmi ág minden területén. Fontos eleme továbbá a keresztény nacionalizmus tanainak terjesztése a közéletben és a kultúrában egyaránt, beleértve az oktatás különböző szintjeit. Az illegális bevándorlókat érintő intézkedések mellett a gazdaságban jelentős adócsökkentést, a Kínával folytatott kereskedelemben pedig a protekcionista védővámok visszaállítását ígéri.