Európai Bizottság;szuverenitásvédelmi törvény;

Az Európai Bizottság elégedetlen, második szakaszba léptette a szuverenitásvédelmi törvény miatt indított kötelezettségszegési eljárást

A magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát. 

Az Európai Bizottság csütörtökön a második szakaszba léptette a szuverenitásvédelmi törvény miatt Magyarország február elején indított kötelezettségszegési eljárást. Az uniós testület indoklással ellátott véleményt küldött az Orbán-kormánynak, mivel a felszólító levelében jelzett aggodalmaira nem kapott megfelelő válaszokat. Ha a budapesti vezetés továbbra sem lesz hajlandó a jelzett problémák megoldására, az ügy néhány hónap múlva az Európai Unió Bírósága elé kerülhet.

Az eljárási elindító februári levelében az EB leszögezte, a magyar jogszabály sérti az uniós jog több rendelkezését, az EU demokratikus értékeit, a demokrácia elvét és az uniós polgárok választójogát. Szembemegy az EU Alapjogi Chartájában foglalt több alapvető joggal, köztük a magán- és családi élet tiszteletben tartásához való joggal, a személyes adatok védelméhez való joggal, a véleménynyilvánítás és a tájékozódás szabadságával, az egyesülési szabadsággal, az uniós polgárok választójogával, a hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való joggal. Sérti továbbá az önvádra kötelezés tilalmát és az ügyvédi titoktartási kötelezettséget, a személyes adatok védelmére vonatkozó uniós jogi követelményeket, valamint számos belső piaci szabályt.

Az Orbán-kormánynak két hónapja volt a válaszadásra. Április elején érkezett levelét az Európai Bizottság mostanra értékelte és megállapította, hogy nem orvosolja az általa felvetett problémákat. Ezért indoklással ellátott véleményt küldött, amelyre két hónapon belül várja a választ.

Mint beszámoltunk róla, a távozó Európai Parlament áprilisi állásfoglalásában rámutatott, hogy a jogszabály és a széles hatáskörökkel bíró Szuverenitásvédelmi Hivatal felállítása sérti a szabad és tisztességes választások elvét. Információink szerint hasonló megállapítást tartalmaz a bizottsági felszólító levél is, amely szerint az új intézkedések és a még hatályos 1989. évi választási törvény együttes hatása torzítja a szabad és tisztességes választások és a demokratikus életben való részvétel lehetőségét Magyarországon. A parlamenti határozat emiatt felszólítja az Európai Bizottságot, hogy kérje az EU Bíróságától a törvény alkalmazásának azonnali felfüggesztését. Ez a megfogalmazás a momentumos Donáth Anna javaslatára került a szövegbe. A bizottsági lépésre csak akkor kerülhet sor, amikor a kötelezettségszegési eljárás eljut a bírósági szakaszba.