Miközben unalomig ismételt tény, hogy a zöldségek és gyümölcsök egészségesek, a Freshfel Europe (Európai Friss Termékek Szövetsége) legújabb jelentése szerint az EU-tagországok többségében az emberek nem fogyasztanak annyit ezekből, mint a WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása – olvasható a Foodnavigatoron.
Ez napi 400 gramm lenne, ezzel szemben az átlag jelenleg 350 gramm, az ajánlott értéket a 27 tagállam közül mindössze hatban érik el a polgárok.
Megvizsgálták azt is, hogy milyen okok állhatnak a háttérben, és kiderült, hogy az első a magas ár. Az élelmiszerek ára az elmúlt években rengeteget emelkedett, a folyamat a Covid-járvány idején kezdődött, amikor az ellátási láncok akadoztak, majd az orosz–ukrán háború hatására kilőtt energiaárak fokozták az inflációt. De a klímaváltozás és egyéb stresszfaktorok is hozzájárultak ahhoz, hogy egyre drágábbak lettek az élelmiszerek, köztük a friss zöldségek és gyümölcsök is. Az áremelkedéshez az élelmiszer-pazarlás is hozzáteszi a magáét, mivel becslések szerint évente egymilliárd tonna kerülhet a szemétbe, ami irdatlan mennyiség. Ezt a temérdek élelmiszert megtermelik, feldolgozzák, végül mégsem vásárolja meg és fogyasztja el senki – nyilvánvaló, hogy ennek a költségét is viselnie kell valakinek.
Továbbá egyre nyílik az olló az alacsony és magas jövedelmű háztartások között, ez pedig oda vezet, hogy a szegényebb háztartások a kevésbé egészséges, ám olcsóbb élelmiszerek felé fordulnak.
A friss termékek fogyasztása általánosságban is csökken, sokan előnyben részesítik a feldolgozott élelmiszereket ezek rovására. A Stellar Market Research kutatócég szerint a készételek piaca 2023-ban megközelíthette az 575 milliárd dollárt, és 2030-ra több mint 860 milliárdos forgalmat prognosztizálnak. Ezek a kényelmi termékek ugyan időmegtakarítást jelentenek a háztartások számára, viszont gyakran tartalmaznak az ideálisnál több sót, cukrot és zsírt, így kevésbé egészségesek, mint a friss áruk.
De hogyan lehet az embereket arra ösztönözni, hogy inkább az egészséges alternatívákat részesítsék előnyben? Önmagában annak sulykolása, hogy a friss zöldség, gyümölcs egészséges, láthatóan nem elegendő, hiszen azt már gyerekkortól megtanuljuk, hogy ezeknek magas a vitamin- és ásványianyag-tartalma, továbbá kiváló rostforrások, ami elengedhetetlen az emésztésünk normális működéséhez.
Tudjuk, mégsem eszünk eleget. Mert drága. Kézenfekvő tehát annak elősegítése, hogy az egészséges élelmiszerek megfizethetővé váljanak. Ez azonban nem megoldható pusztán törvényi szabályozással, hiszen azok a külső tényezők, amelyek az árakat meghatározzák, nem olvasnak rendeleteket, és a természet, az időjárás sem hatódik meg attól, hogy a döntéshozók mit találnak ki az íróasztaluk mögött ülve. Az emelkedő inputanyagárakat, energiaköltségeket pedig valakinek ki kell fizetnie – nyilván a sor végén fogyasztóknak.
Az elmúlt évek kihívásai arra terelték tehát a szakembereket, a kormányokat, hogy rövidítsék az ellátási láncokat, ezáltal védjék az ellátásbiztonságot, végső soron pedig csökkentsék a költségeket is.
Emellett ha már az egészséges termékek előállítási költségét nem lehet tovább mérsékelni, a másik mód a pozitív útra terelésre, ha az egészségtelen élelmiszereket adókkal sújtjuk, így ezeknek az ára nagyobb mértékben emelkedik, mint például a zöldségeké és gyümölcsöké.
Erre is számos országban láthatunk már példákat, hazánkban 2011-ben vezették be a népegészségügyi termékadót, amit többek között a cukrozott üdítőkre, gyümölcsízekre, kandírozott gyümölcsökre vetettek ki nem pusztán azzal a céllal, hogy növeljék az államkincstár bevételeit, hanem hogy a fogyasztókat az egészségesebb élelmiszerek fogyasztása felé orientálják. A szakemberek javaslata még, hogy a fagyasztott zöldségek, gyümölcsök is nagyobb figyelmet kellene hogy kapjanak, ugyanis a feldolgozási módok közül a fagyasztás során őrződnek meg legjobban a friss termékek értékei, így szenvedik el a legkisebb mértékű károsodást a hasznos összetevők. Ráadásul a fagyasztással a szezonalitást is ki lehet küszöbölni.
A konyhai munka javította a gyerekek önérzetét
Azok a gyerekek, akik részt vesznek az ételek elkészítésében, sokkal több zöldséget és gyümölcsöt fogyasztanak, mint azok, akik nem – ez derül ki az Appetite folyóiratban nemrégiben megjelent tanulmányból. A kísérletben 6–10 év közötti gyerekek és szüleik vettek részt, a családok egyik felében a gyerek is részt vett a főzésben, a másik felében viszont egy másik helyiségben játszott, amíg a szülő elkészítette az ebédet. Kiderült, hogy a kis kukták 76 százalékkal több salátát és 27 százalékkal több csirkét ettek, mint azok a társaik, akik nem sertepertéltek a konyhában. A tanulmány szerint ráadásul a főzésben segédkező gyerekek büszkeséget éreztek, és a konyhai munka javította az önérzetüket is.
Mind a szülők, mind a gyerekek pozitívan értékelték az együtt töltött időt, és ez nem csak a főzésre vonatkozott. Ugyanis azok a családok, amelyek együtt főzőcskéztek, magára a közös étkezésre is több időt fordítottak, és nagyon élvezték az egész folyamatot. Egy másik tanulmány pedig arra mutatott rá, hogy a gyerekek több zöldséget és gyümölcsöt esznek, ha sokféléből választhatnak.