Még ma, a német újraegyesítés után majdnem 34 évvel is jelentősek a gondolkodásbeli különbségek a kelet- és nyugatnémetek között. Ezek az Európát érintő kérdések különböző megítélésében is tetten érhetőek. Ha az Unióról van szó, a németek csak egy dologban értenek egyet: az EU nagy hatással van az életünkre, derül ki az Allensbach Intézet felméréséből.
A júniusban esedékes európai parlamenti parlamenti választás megítélését illetően sincs egység, bár minél közelebb a voksolás időpontja, annál nagyobb jelentőséget tulajdonítanak neki a németek. Míg nyolc héttel ezelőtt 35 százalék fejezte ki bizonytalanságát azzal kapcsolatban, mennyire tartja fontosnak a voksolást, most már csak 22 százalék nyilatkozott így. Eközben azok aránya, akik úgy vélik, hogy a választás különösen fontos, 34 százalékról 48 százalékra emelkedett.
Folyamatosan nő tehát a részvételi hajlandóság, s ha hinni lehet a felmérésnek, többen járulnak majd az urnákhoz, mint 2019-ben.
Akkor Németországban az 50,66 százalékos európai átlagnál többen járultak az urnákhoz (61.38 százalék). Ennek részben az euroszkeptikus pártok erősödése az oka. A németek 52 százaléka tartja aggasztónak ezt a fejleményt. Majdnem minden ötödik azonban kedvezően értékeli ezt a tendenciát. Ez pedig jelentős növekedés 2019-hez képest. Öt éve egyébként szintén sokan tartottak az euroszkeptikus, nacionalista pártok térnyerésétől, ami azonban egyértelmű különbség, hogy akkor még csak 13 százalék üdvözölte a szuverenisták térnyerését.
Az euroszkeptikus pártok támogatottságanak növekedése különösen Kelet-Németországban figyelhető meg.
A térségben majdnem minden negyedik megkérdezett nyilatkozott úgy: elképzelhetőnek tartja, hogy a szélsőjobboldali Alternatíva Németországért (AfD) pártra adja a voksát. Nagyjából minden negyedik keletnémet pedig hasonlóképpen nyilatkozott az erősen baloldali és szintén euroszkeptikus Sahra Wagenknecht Szövetségével (BSW) kapcsolatban. Bár könnyen lehet, hogy ennél gyengébb eredményt ér el a két párt Kelet-Németországban, teljesen egyértelmű, hogy az euroszkeptikus pártok támogatottsága itt jóval magasabb, mint Nyugat-Németországban. Az Allensbach kutatói szerint a jelenség mögött az áll, hogy a kelet- és nyugatnémetek másként viszonyulnak az Európát érintő kérdésekhez. Különösen szembetűnő, hogy ez a megítélésbeli különbség folyamatosan nő.
Míg a nyugatnémet lakosság többsége meg van győződve arról, hogy Németország számára az európai út a helyes, addig a keletnémeteknek csak 40 százaléka hisz ebben. Nyugaton csak 24 százalék gondolja úgy, hogy az európai szinten hozott döntések túlnyomórészt hátrányosak a polgárok számára, míg keleten ez az arány 43 százalék.
A keletnémet lakosság a nyugatnémethez képest jóval kevésbé van meggyőződve arról, hogy az EU-tagság inkább előnyökkel jár Németország számára. Mint a jelentést ismertető Frankfurter Allgemeine Zeitung megállapította: a kelet- és nyugatnémetek EU-ról alkotott képe annyira különbözik, hogy az a benyomás keletkezhet, mintha a két országrész még mindig különálló lenne.
Bár Nyugat-Németországban is széleskörű kritika éri az EU működésének egyes elemeit, különösen Brüsszel bürokráciáját, a túlszabályozást, az erőforrások pazarlását, ez közel sem olyan hangsúlyos, mint Kelet-Németországban. A nyugatnémetek 68 százaléka nyilatkozott kritikusan a brüsszeli bürokráciáról, ez az arány keleten 83 százalék. Az erőforrások pazarlását illetően még szembetűnőbb a különbség. Míg a nyugati országrészben ezt csak 40 százalék látja problémának, a keletiben 60 százalék. Sokkal több keletnémet tart attól is, hogy az EU miatt elvész az egyes tagállamok egyedisége.
Kihátrált a német AfD az EP-listavezetője mögül, aki egy interjúban arról beszélt, szerinte az SS nem minden tagja volt bűnözőA Kelet-Németországban élők jóval kisebb arányban osztják azt a nézetet a nyugatnémetekhez képest, miszerint az Uniónak együttműködésre van szüksége az olyan nagyhatalmakkal, mint az Egyesült Államok és Kína. Míg a nyugatnémetek 59 százaléka véli úgy, hogy szükség van szövetségekre a geopolitikai kihívások leküzdéséhez, a keletnémet régióban ez az arány csak 37 százalék.
Az EU-t keleten jóval kevésbé ismerik el értékközösségként, fontos gazdasági szereplőként vagy a világ hatalmi tényezőjeként, mint nyugaton. Míg Nyugat-Németországban az elismerés és a kritika nagyjából egyensúlyban van, addig Kelet-Németországban messze a bírálatok dominálnak.
Különösen az AfD támogatóinak többsége ellenzi az európai út folytatását, akárcsak a BSW támogatóinak relatív többsége. Míg a többi párt támogatóinak 53-78 százaléka támogatja az uniós jövőt, a BSW támogatóinak 34 százaléka, az AfD támogatóinak pedig mindössze tizenegy százaléka.
