A genfi Egészségügyi Világközgyűlés fő témáját - közös megegyezésen alapuló globális terv elfogadását egy újabb világjárvány esetére - a világ vezetői már 2021-ben javasolták, hogy az olyanfajta hibákat, amelyek a Covid-19 járvány idején történtek a jövőben el lehessen kerülni.
A május 27-én kezdődő tanácskozásokon 194 ország vesz részt, de úgy tűnik, az ügy jelentős kihívásokkal teli, miután a WHO főigazgatója, Tedros Adhanom Ghebreyesus néhány hónapja úgy nyilatkozott: a téma hazugságok, hamis hírek és összeesküvés-elméletek áradatával terhelt. Az utókor talán nem bocsájtja meg nekünk, ha emiatt nem jön létre megegyezés, tette hozzá. A világjárványban 7 millióan haltak meg közvetlenül a fertőzés következtében, de a közvetett halálesetek száma ennek legalább a duplája. A vírus okozta zavarok következtében nőtt a szegénység és az éhezés. Az egészségügyi rendszerek nem tudták megbízhatóan biztosítani az emberek számára szükséges ellátást, és ez gyakran a szegényebb országokban élőket sújtották a leginkább.
Az új egyezmény azt ígéri, hogy a világ jobban fel lesz készülve a jövőbeli járványokra, egyenlő hozzáférést biztosítva a lehetséges kitörések megállításához szükséges eszközökhöz, csakúgy, mint vakcinákhoz és a megelőzési és kezelési módszerekhez.
Ugyanakkor sokan aggódnak, vajon hogy létre tud-e jönni egy ilyen megállapodás. Az brit székhelyű Global Justice Now (Igazságot a Világnak Most) szervezet szerint a gazdag országok még mindig nem hajlandók levonni a világjárvány tanulságait, és akadályozzák a nagy gyógyszeripari cégek érdekei elleni fellépést. Mások szerint egy ilyen egyezmény eleve alkalmatlan azoknak a problémáknak a megoldására amelyek a Covid idején jelentkeztek, mert az országok valószínűleg nem tartanák be veszélyhelyzet esetén azokat a pontokat, amelyekkel nem értenek egyet. Azonban Precious Matsoso, a kormányközi tárgyalások testületének társelnöke szerint történtek előrelépések egy értelmezhető és tartós egyezmény irányába. Az április 22-én, az eddig legutolsóként közzétett nyilvános előzetes anyag azt jelzi, sok területen történt már megállapodás, például arról, hogy azokban az országokban, ahol ez szükséges, erősíteni kell a tudományos közegészségügyi, és járvánnyal kapcsolatos olvasottságot a népesség körében. A résztvevőknek folyamatosan kell egyeztetniük a szerződés pontjainak alkalmazásáról, és a szegényebb országoknak juttatandó pénzügyi segélyekről.
Kérdések így is maradtak: például az, hogy ha egy szegényebb ország hozzáférést biztosít a nagy gyógyszercégeknek az adataihoz annak érdekében, hogy kiderítsék, kiindulhat-e onnan járvány, garantáltható-e, hogy kap vakcinákat és gyógyszereket.
Sok téves információ is kering a szerződéssel kapcsolatban, beleértve azokat a hamis állításokat, amelyek szerint a megállapodás felhatalmazást adna a WHO-nak arra, hogy zárlatokat írjon elő, vagy arra kötelezné az országokat, hogy adják át vakcináik egyötödét. “Ez a megállapodás nem juttat parancsnoki szerepet a WHO-nak” - mondta erre a szervezet szóvivője. Az Egyesült Királyság és Új-Zéland is ellenkezésüket fejezték ki szuverenitásuk megsértése miatt, bár a vázlat szövege megerősíti az államok saját jogait a közegészségügyi döntések területén, valamint azon jogukat, hogy biológiai forrásaikkal saját maguk rendelkezzenek.
A legújabb szerződésvázlatok körül is sok még a bizonytalanság, és egyelőre az sem biztos, hogy az a nemzetközi jogban nagyobb kényszerítő erővel bíró szerződés lesz-e, vagy csak szabályozás.
