Az eddig kirajzolódó kép alapján a nagyon jó virágzás ellenére sem látunk jó meggytermést – mondta lapunknak Apáti Ferenc, FruitVeB Magyar Zöldség-Gyümölcs Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnöke. A meghatározó ágazati szereplők körében május elején végzett előzetes felmérés alapján 2024-ben a tavalyihoz hasonló, átlag alatti termésre számítanak, ami 50-60 ezer tonna közötti mennyiségnek felel meg. Tavaly hazai meggytermés 57 ezer tonna volt, ami szintén átlag alattinak számít, betudhatóan az akkori kedvezőtlen időjárásnak és erős moníliafertőzésnek.
A hazai meggy piaci pozícióját jelentősen meghatározza a lengyel és szerb termés. Lengyelországból április végén 30-50 százalék közötti terméskieséssel járó fagykárokat jelentettek. Voltak olyan meggytermesztő körzetek, ahol a fagykár 70-100 százalék közötti volt. A lengyel meggytermés egy átlagos évben 160-180 ezer tonna, vagyis egy 30-50 százalékos terméskiesés megfelel egy magyarországnyi termésnek. Mindez már önmagában elegendő oknak látszik, hogy idén keresleti piac alakuljon ki. A szerb termésről kevesebb megbízható információ áll rendelkezésre, de itt is várhatók 20 százalék körülire becsült terméskiesések, ami szintén a piac keresleti jellegét fogja erősíteni – tudtuk meg Apáti Ferenctől.
Az idei magyarországi gyümölcsszezon sem tekinthető átlagosnak. Az enyhe tél és a korai kitavaszodás miatt a szokásosnál mintegy 3 héttel hamarabb indult a vegetáció – mondta el a szakember. A meggy virágzása is lezajlott szinte az egész országban nagyobbrészt március végén, április első felében, mégis a termésre vonatkozó becsléseket nagyban megnehezíti, hogy fajtánként, régiónként, mikrokörzetenként, de még egy gazdaságon belül, ültetvényenként is nagyon eltérő a kép. A vártnál gyengébb termésnek döntően időjárási okai vannak, és ez nem is annyira a március 19-20-ai fagyokkal függ össze, amelyek nem tettek jelentős kárt, hanem azzal, hogy csökkent a virágok termékenyülő képessége, amit tovább rontott az április lehűlés – elemezte a helyzetet Apáti Ferenc.
Ahogy erre utaltunk, a lengyelországi helyzet komolyan befolyásolja a hazai termelőket, mert ahogy a szakember fogalmazott: a meggyfeldolgozás legnagyobb európai szereplője Lengyelország, amelynek hűtőipara évente 70-80 ezer tonna meggyet dolgoz fel, ám a jelzett fagykárok miatt az alapanyag egy része idén hiányozni fog a lengyel piacról, ami lehetőséget jelent a magyar termelőknek. A jelzett bizonytalanságok miatt arra ösztönzik a magyar és az európai meggypiac szereplőit, hogy ne „kapkodjanak” a szerződéskötésekkel, mert egy-két hét leforgása alatt is sokat változhatnak a termés-, ár- és piaci kilátások.
Hogy mennyibe fog kerülni a boltokban idén a magyar meggy, még nem lehet tudni. Szétnéztünk több üzletben is, amelyekben 1487-2699 forint közötti kilogramm árakat találtunk. A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint tavaly a meggy átlagos fogyasztói ára 1204 forint volt.
Túl sok a munka a szamócával
A szamóca az egyik leginkább munkaintenzív növénykultúra, és a hazai mezőgazdaság egyik komoly gondja éppen a munkaerőhiány, ami döntő módon magyarázza, miért nem nő a szamóca termőterülete. Egyetlen hektár megművelése éves szinten 3-6 ezer munkaórát igényel, ami összehasonlítva más növénykultúrákkal brutálisan magas.
Itthon a vásárlók május közepén a hazai első osztályú szamóca kilójáért 1500-2000 forintot fizettek, ami egy szinten áll a külföldről érkező termékkel – mondta Apáti Ferenc, aki jelezte, hogy idén közepes termés várható, ami körülbelül 7-7,5 ezer tonnás mennyiséget jelent. Az idei szezon különlegessége, hogy a kifejezetten meleg márciusi időjárás miatt az csaknem két héttel korábban kezdődött a szokásosnál. Ez azt jelentette, hogy az üvegházakból és a fűtött fóliából származó szamóca már március végén megjelent a piacokon, pedig ez általában csak április elején szokott bekövetkezni. Április legvégén megjelent a piacokon a szabadföldi szamóca is, így május 6-8-a körül kezdődött meg a főszezon. A legnagyobb termőterületek továbbra is Baranya, Bács-Kiskun és Pest vármegyében találhatóak.
A hazai termelőknek jelentős importtal kell számolniuk. A szokásos menetrend szerint kora tavasszal görög, spanyol és kisebb mennyiségben marokkói áru érkezik a magyar piacokra. Ezeket váltja le folyamatosan a hazai szamóca, majd a szezon végén, szoktak román és lengyel tételek érkezni a dél-európai volumennél jóval kisebb mennyiségben jelezte a szakember. A beérkező mennyiség 5-6 ezer tonnára tehető, a legnagyobb tételek Görög- és Spanyolországból jönnek be, de mellettük olasz, osztrák, román, szerb és ukrán szamóca is érkezik az országba, amivel szemben szinte elhanyagolható a kivitel, ami néhány tíz tonnában mérhető.