A kétezres évek közepén volt, hogy évente százezernél több utas fordult meg a Nyugat-Dunántúl legnagyobb repülőtéren, de azóta szinte folyamatosan leszállóágban van a Hévízhez és a Balatonhoz közeli sármelléki légikikötő. Bár kormánypárti politikusok sokszor ígérték a Hévíz-Balaton Airport feltámasztását, ez eddig – a működésre, vételre, fejlesztésre elköltött közpénz százmilliók, milliárdok ellenére is – rendre elmaradt. Kudarcot vallott itt kormányközeli nagyvállalkozó, fideszes vezetésű önkormányzat és eddig a többségi állami működtetés sem látszik üdvözítőnek. A KSH adatai szerint tíz évvel ezelőtt még 28 ezres forgalmat ért el a reptér, a múlt évben alig 4 ezren fordultak meg a légikikötőben. A kereskedelmi, utasokat szállító járatok száma a 2010-es évek közepén 250-325 volt, tavaly 34.
Bár a reptér sorsát kétségkívül súlyosan érintette az utóbbi években a járvány, továbbá az, hogy az ukrán háború miatt kiestek az orosz charterjáratok, mindezen túlmutatnak a gondok, hiszen Nyugat felé sem sikerült terjeszkedni. Erről sokat elárul például az a 2022-es eset: a kormányfő lányának Orbán Ráhelnek a barátnője, Jakab Zsófia, a Magyar Turisztikai Ügynökség marketing és kommunikációs vezérigazgató-helyetteseként jelentette be, hogy menetrend szerinti dortmundi járatot indított a Wizz Air Sármellékről. A járat azonban alig pár hónapot „élt”, sármellék hamar kikopott a menetrendből – igaz, ezt már nem verték nagydobra.
A kudarcok ellenére most újból nekiveselkednek, ezúttal 2,2 milliárd forintot költenének arra, hogy megmentsék a légikikötőt, amelynek üzemeltetője a – nagyobb részben állami, kisebb részben a hévízi önkormányzat tulajdonában lévő – Hévíz-Balaton Airport Kft.
A sokadik mentőakciónál azonban már óvatosabbak – annyiban mindenképpen, hogy szinte minden érdemi adatot titkolnak. A tulajdonosi jogokat gyakorló a Magyar Turisztikai Ügynökség Zrt. – amely a Wizz Air járat bejelentésekor még szívesen szerepelt – most csak annyit válaszolt lapunk közérdekű adatigénylésére: nem minősülnek adatkezelőnek.
A sármelléki Hévíz-Balaton Airport Kft. közérdekű adatigénylésünk nyomán sem árulta el, hogy pontosan mit remélnek a beruházásról, mekkora forgalom-, bevétel- és nyereségnövekedést várnak a munkák végeztével. Benkő Attila, a sármelléki Hévíz-Balaton Airport Kft. ügyvezető igazgatója, csak általánosságokat közölt. Mint írta, egy nemzetközi kereskedelmi repülőtér nemzetgazdasági, helyi és egyéb szempontokból is stratégiai kérdés, a sármelléki repülőtér nemzetgazdasági jelentősége megkérdőjelezhetetlen, miközben közvetlen környezetének gazdaságfejlesztési motorja, nemcsak a turizmus, hanem más gazdasági ágak is profitálhatnak működéséből.
Magáról a munkálatokról azt írta: Átfogó felújításon a repülőtér még nem esett át, a 2,2 milliárd forintos infrastrukturális fejlesztések keretében megújul futópálya, a jelenlegi gurulóút, lecserélik a műszeres leszállító rendszert, az ILS-t, fejlesztjük a forgalmi előtér térvilágítását, átalakul az utasforgalmi épület, energiahatékony fényforrásokat telepítenek, valamint a terminál hűtő-, fűtő- és légcserélő rendszere is megújul.
Bár azt nem tudni, hogy a térség pontosan mit remélhet a beruházástól, az már biztos, hogy egy NER-közeli cég nyer vele.
Az Átlátszó írta meg még márciusban, hogy két NER-cég versengett a reptér felújítási lehetőségéért, s végül a Mészáros Lőrinc-féle ZÁÉV Zrt.-t megelőzve a miniszterelnöki vő, Tiborcz István volt üzlettársa, Paár Attila érdekeltségébe tartozó West Hungária Bau (WHB) Kft. nyerte el a projektet, melyre tavaly ősszel írta ki a pályázatot a 90,3 százalékban állami, 9,7 percentben Hévíz tulajdonolta cég. A WHB-nak a munkálatokat a nemzetközi reptér folyamatos működése mellett kell elvégeznie.
A repülőtér – a szerény forgalom ismeretében nem meglepő módon – csekély adózott eredményt könyvelhetett el az elmúlt években: 2018-ban 1,75 millió, 2019-ben 541 ezer, 2020-ban 91 ezer, 2021-ben 2,67 millió, míg 2022-ben 17,2 millió forintos tiszta haszonnal zárt. Ami viszont elenyészően kevés ahhoz képest, eddig mekkora összeget fektettek már a reptér működésébe. Közérdekű megkeresésünkre a hévízi önkormányzat közölte: a város 2012-2022 között, vagyis a reptér állami kézben kerüléséig több, mint 576 milliót költött el üzemeltetésére és fenntartására. Ez éves szinten átlagban cirka 64 millió forintot jelent, vagyis a 2020 őszi állami szerepvállalás igencsak jól jött a fürdővárosnak, hiszen nemcsak megszabadult egy állandó, meglehetős kiadástól, de 114 milliót kapott is a 90,3 százalékos tulajdonrészért, ráadásul azóta – Papp Gábor fideszes hévízi polgármester tájékoztatása szerint – kisebbségi tulajdonosként nem kellett költeniük a reptérre.
NER-érdekek mindenütt
A Hévíz-Balaton Airport működése nem csak a régió, hanem a NER „nagyemberei” számára sem mellékes, többek között Mészáros Lőrinc és Tiborcz István is komoly érdekeltségekkel rendelkeznek Hévízen és Keszthelyen. Ráadásul a Népszava információi szerint a térségre turisztikai szempontból Tokaj mellett a legkiemeltebb fejlesztendő területként tekint a kormány. Értesüléseink szerint Hévízt a gyógyturizmus mellett azon vendégek számára is vonzóbbá tennék, akik nem csak a gyógyvizet keresik, ezzel kapcsolatban kétmilliárd forintért már tervek is készültek. Az ár jól mutatja a tervezett beruházás nagyságát, hiszen szakemberek szerint a tervezési költségek jellemzően egy projekt esetében a teljes fejlesztés 1,5-2 százalékát érik el, vagyis ebben az esetben 100 milliárdos beruházásról lehet szó. Úgy tudjuk, ennek keretében kétszer kétsávos út épülne Hévíz és Sármellék között, míg Alsópáhok és a fürdőváros határában egy 30 hektáros aquaparkot hoznának létre a megfelelő kiszolgálólétesítményekkel, üzletekkel, éttermekkel. Lapunk információi szerint az ötlet nem új: 2016-ban már egyszer felmerült a beruházás, ám akkor végül más fejlesztésekre költötték el az összeget. A mostani projekt már csak volumene miatt is fontos lenne a hatalomnak, ugyanis az EU-s pénzek visszatartása miatt egyre kevesebb az építési projekt, ami komoly problémákat – és belharcokat – okoz a NER-közeli nagyvállalkozók esetében.
Zűrzavaros múlt, kétes jövő
A sármelléki létesítmény a múlt század negyvenes éveiben ideiglenes reptérnek épült, majd előbb a Magyar Honvédség, 1961-től pedig a szovjet csapatok használták. 1990 után a katonai gépek eltűntek, s a reptér üzemeltetési jogát 1995-ben kapta meg Sármellék és a szomszédos Zalavár önkormányzata. Anyagi okokból 99 évre bérbe adták az ír-magyar tulajdonosi hátterű Cape Clear Aviation (CCA) Kft.-nek a repteret. A cég több, mint 2 milliárd forintos befektetéssel teljes értékű nemzetközi repülőtérré fejlesztette a Balaton Airportot, új utasterminált, s közel egymilliárdból a cargoterminált és egy hatezer négyzetméteres logisztikai központ épített. A gazdasági válság magával rántotta a CCA-t, 2009-ben felszámolás indult ellene, ahogyan az üzemeltető Aviation Group Zrt. ellen is. A reptér kényszerből többször is bezárt, pedig a környékbeli önkormányzatok, főként Keszthely és Hévíz, illetve a fürdőváros vállalkozói többször is tízmilliókkal támogatták meg működését. Ezután az SCD Csoporthoz tartozó FB Airport Kft. vette bérbe a légibázist ötven plusz ötven évre, évi 6 millió forintos alap bérleti díjért, illetve forgalomhoz kötött prémiumért, ám alig egy évvel és félmilliárdot meghaladó veszteséggel később ellene is megindult a felszámolási eljárás. Ekkor kényszerült lépni Hévíz, s vette át 2012-ben a reptér üzemeltetését: kifizette az FB Airport 30 milliós tartozását a magyar állam felé, illetve bérbe vette a területet és az ingatlanokat Zalavártól és Sármelléktől, valamint a felszámoló Vectigalis Zrt.-től, s költött el két év alatt 174 milliót a működtetésre – a reptér ennek ellenére 2013-ban 31 milliós veszteséget termelt. Az ingatlanokat és a kiszolgáló technikát 2014-ben vásárolta meg a felszámolótól a Széles Gábor érdekeltségébe tartozó SGH Aviation Hungary Kft. akkori sajtóhírek szerint 703 millióért. A nagyvállalkozó új légitársaság megalapítását vagy letelepítését vizionálta a sármelléki reptérre, s 140-150 millió eurós fejlesztést ígért a 200 hektáros területre, s úgy vélte, az utasforgalmat másfél-két éven belül 150 ezerre lehet felfuttatni. Hévíz ettől kezdve évi bő 30 millió forintért Széles cégétől bérelte a járatok fogadásához szükséges technikát és ingatlanokat, s a reptér működtetéséhez – információink szerint – évi 120-120 milliós kormányzati támogatásra is számíthatott, ám az utaslétszámot csak a megálmodott 150 ezer ötödére-hatodára sikerült feltornászni.