Lakásügynökség: őszre várják a felfutást

– Az indulás óta eltelt két hónapban 150-en töltötték ki a Fővárosi Lakásügynökség tájékoztatást kérő adatlapját. Ám a bejelentkezők többsége – úgy tűnik – inkább csak tesztelte a rendszert. Az eddigi tapasztalatok alapján alig 15 százalékuk érdeklődött komolyan az új modell iránt és 8 tulajdonossal sikerült megállapodni – válaszolta a Népszava kérdésére Kiss Ambrus főpolgármester-helyettes, aki nem tagadja, hogy a márciusi nyitánykor érzékelt hatalmas érdeklődés láttán több kontraktust remélt.

A Fővárosi Lakásügynökség idén márciusban kezdte meg működését, több mint három éves előkészület után. A modell lényege, hogy a jelenleg üresen álló, vagy piaci áron kiadott magántulajdonú lakásokat szociálisan rászorulók számára is elérhető bérleti díjjal vonják be a budapesti lakáspiacra. A piacinál 15 százalékkal olcsóbb bérleti díjat kap a tulajdonos, cserébe viszont a főváros átvállalja a bérbeadás bizonyos terheit és kockázatait a tulajdonostól. Az ügynökség bonyolítja a bérlőkeresést és a szerződéskötést, garantálja a tulajdonos felé a rezsi és a lakbér pontos fizetését, valamint a lakás kiürítését a szerződés lejártakor. Minden lakásról értékbecslés is készül.

A főváros első körben olyan, 20–100 négyzetméter közti, költözhető lakásokat keres, amelyek közművesítettek, van konyha és fürdőszoba, illetve legalább egy lakóhelyiség. Az eddigi jelentkezők túlnyomó többségben kis garzonokat ajánlottak fel.

A választások után intenzív kampány indítanak, de az igazi felfutást őszre várják – tudtuk meg Kiss Ambrustól. Terveik szerint addigra háromra bővítik a tulajdonosok számára elérhető szolgáltatási csomagok számát, ami még vonzóbbá teheti az ügynökségen keresztül bonyolított lakáskiadást. A program megvalósíthatósági tanulmányát 2021-ben mutatták be, és már akkor is 3 éves bevezetési időszakkal számoltak. Évente 50-150 magánlakást vonnának be a rendszerbe. A jelenleg a Budapest Főváros Vagyonkezelő Központon (BFVK) belül működő, annak jogi, személyi, értékbecslői hátterét használó, alig 3 fős ügynökség Kiss Ambrus szerint 50-100 általuk kezelt bérlemény esetén válhat majd külön szervezeti egységgé. A lakásügynökségre nyert 3 milliárd forintos uniós támogatás 2029 végéig használható fel.

„Az érdeklődők az ügynökség honlapján keresztül egy adatlap kitöltésével jelentkezhetnek, amely alapján készül egy előzetes kalkuláció, ha ezt elfogadhatónak tartja a tulajdonos, akkor egy helyszíni szemle alapján készült értékbecslés alapján határozzák meg az elérhető bérleti díjat. Ebből 15 százalékot von le az ügynökség a fenti szolgáltatásokért cserébe. A lakásügynökség a fentieken túl szociális munkát is végez, ha valaki megcsúszik, segítenek megkeresni a kilábalás módját. Másrészt rendszeresen ellenőrzik a rendeltetésszerű használatot, mivel a lakás állapotmegőrzésére a tulajdonosok felé garanciát vállalnak. Az ügynökség ugyanakkor az alapcsomagban nem vállalja át az ingatlan karbantartását, tehát ha valami elromlik, vagy bármi műszaki probléma akad, azt a tulajdonosnak kell orvosolnia – ahogy a magán lakásbérleti piacon is – méghozzá 30 napon belül” – teszi hozzá Kiss Ambrus.

Ez vélhetőleg sokakat eltántorít, mivel a lakásügynökségtől azt várták, hogy a kisebb bevételért cserébe valamennyi, kiadással járó nyűgtől megszabadítja őket. Ezt érzékelve a főváros két további szolgáltatási csomagot alakítana ki a jelenlegi mellett. A karbantartási csomag keretében a tulajdonosi körben elhárítandó hibák javítását is átvállalják, ennek fejében a piaci bérleti díjhoz képest 25 százalék engedményt kérnek. A felújítási csomagnál a rossz állapotú lakások felújítását is átvállalja az ügynökség. Ennek részleteit még most dolgozzák ki.

A bérlők első körben a korábban a fővárosnál méltányossági lakáskérelmet leadók közül kerülnek ki. A távlati cél azonban az, hogy a fővárosi közszolgáltatásban dolgozó, saját ingatlannal nem rendelkezők számára megfizethető lakhatási megoldást kínáljanak. Ezzel Budapest is nyerne, hiszen ez vonzóbbá teheti a jelenleg erős munkaerőhiánnyal küzdő területeket. A cél egy új lakhatási modell kialakítása, amely képes enyhíteni a kialakult lakáskrízist és válságot. Ehhez a magánlakások bevonása mellett önkormányzati tulajdonú, eredetileg nem lakás célú, használaton kívüli épületek funkcióváltó felújítását is tervezik, egy ilyen projekt már tavaly elindult Újpesten, ahol egy 13 éve nem használt iskolaépületet alakítanak át bérházzá. Az Európai Unió 5 millió eurós támogatásából, összesen 6,2 millió eurós (2,4 milliárd forint) összköltségvetésből megvalósuló AHA – Affordable Housing for All – program része a használaton kívüli, nem lakáscélú középületek energiahatékony szociális lakásokká való átalakítása, valamint egy egyedülálló Korai Előrejelző Rendszer létrehozása.

„A cél egy komplex, moduláris integrált szolgáltatási modell kifejlesztése, amely a szociális lakhatást pénzügyileg stabil, magánbefektetők számára is vonzó ágazattá tenné. Ennek keretében alakítanak ki a volt újpesti iskolaépületből 26 lakásos társasházat. A tervezés befejeződött, a kivitelezői tendert jelen állás szerint 2024 végén írják ki és 2025 nyarán megkezdődhet a kivitelezés, ami 2026-ra fejeződhet be. A projekt lezárásának céldátuma 2027 novembere” – avat be a részletekbe Kiss Ambrus.

A tervek szerint ez csupán az első lépés, mivel a következő években 300-400 lakást alakítanak ki hasonló módszerrel, nem lakóépületnek szánt ingatlanok átalakításával. A fővárosi önkormányzat összesen 8,5 milliárd forint uniós forrást nyert lakhatási programjaira, amely az elmúlt évtized legjelentősebb fővárosi szociális programja.