hitel;emelkedés;gyerekvállalás;törlesztőrészlet;Családi Otthonteremtési Kedvezmény;babaváró hitel;

- Bajban a nem szülő „csokos” családok

Minden negyedik, de akár harmadik vállalt gyerek nem született meg azon családoknál, akik még 2016-2018 között vettek fel valamilyen családtámogatási hitelt. 

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) és a Magyar Államkincstár adatai szerint a 2016-2018 közötti csokszerződések gyerekvállalásai határideje 2020-2022-ben lejárt, ám az egy gyermeket vállaló családok 27-33 százalékánál nem született meg a vállalt gyermek – olvasható az MNB most publikált Pénzügyi stabilitási jelentésében. A két gyermeket vállalók esetében az elmaradás még ennél is rosszabb, itt a gyerekvállalási feltételt nem teljesítő családok aránya – támogatási típustól függően – 42 és 57 százalék között szóródik. Igaz, ezek a szerződések csak idén járnak le, így a még megszülető gyermekekkel javulhat az arány, de nem kell túl bátornak lenni ahhoz, hogy azt gondoljuk, hogy a kedvezményes hitelfelevő családok negyede, de lehet, hogy harmada ebben a csoportban sem tudja teljesíteni a gyermekvállalást.

A gyermekáldás elmaradása pedig azzal jár, hogy a nem teljesítő családoknak egy összegben kell visszafizetniük a folyósított támogatást késedelmi kamatokkal együtt. Gyakori volt a lakásvásárlók esetében, hogy a támogatásokat és a kamattámogatott hiteleket kombinálták piaci hitellel is, ugyanis nem minden esetben volt elegendő egy lakás megvásárlásához a kamattámogatott hitelkeret. Így a gyermekvállalás meghiúsulása miatt megemelkedő fizetési teher korlátozza az érintett háztartások törlesztési képességét, vagyis előfordulhat, hogy ezen családok egy része egyáltalán nem tudja majd hiteleit törleszteni.

Az MNB adatai szerint a 2019-ben babaváró kölcsönszerződést kötő házaspárok 25 százalékának nem lett gyermeke 2023. júniusi határidőig. A babaváró hitelek esetében a hitelkockázat-emelkedés abból fakadhat, hogy ha a gyermekvállalási feltétel nem teljesül a futamidő első 5 évében, akkor megszűnik a kamattámogatás. Ennek következtében az addig kamatmentes támogatott hitel átalakul egy jóval magasabb kamatozású piaci hitellé, valamint az igénybe vett kamattámogatást egy összegben vissza kell fizetni – jegyzi meg az MNB elemzése. A nemfizetési kockázat további több ezer családot érinthet hátrányosan, hiszen az MNB adatai szerint 12 ezer olyan babváró hitel jár le az idén, ahol tavaly júniusig nem teljesült a gyerekvállalás. 

Az nem várható, hogy uniós precedensítélet nyomán a GVH 2024-ben magától is érdemben vizsgáljon utólag más, korábban kormányrendeletben nemzetstratégiai jelentőségű ügynek megjelölt fúziókat.