Jens Stoltenberg mandátuma októberben lejár, a júliusi washingtoni csúcstalálkozóig pedig egységes álláspontot kellene találni az utód személyét illetően. A főtitkár megválasztásához ugyanis konszenzus kell, a szövetség pedig nem szeretne belefutni egy újabb, a finn és svéd csatlakozás ratifikációjához hasonló blokádba, hiszen az komoly akadályokat gördítene a döntéshozatala és működése elé.
A 32 tagállam többsége kezdettől Mark Rutte volt holland kormányfő mögé állt be, miközben megfogalmazódtak a félelmek, hogy Törökország és Magyarország ismét blokkolhatja a folyamatot. A Bloomberg februári információi szerint Ankara nem emelt konkrét kifogást Rutte személyével kapcsolatban, de megszavazásához biztosítékot kért arra vonatkozóan, hogy nem lesz elfogult a NATO európai tagjaival. Ezt azóta megkaphatta Erdogan kormányzata, mert már csak Magyarország ellenezi Rutte megválasztását.
Budapest Klaus Johannist támogatja. A román államfő márciusban jelentette be hivatalosan, hogy indul a NATO-főtitkári posztért, a magyar kormány azonnal mögé állt. Szijjártó Péter viszont kedden Marosvásárhelyen, az RMDSZ EP-kampányának díszvendégeként megerősítette, hogy Magyarország továbbra sem támogatja Mark Rutte jelöltségét a NATO-főtitkári tisztségére. A külügyminiszter azzal indokolta a holland jelölt elutasítását, hogy „az észak-atlanti szövetségben alapvető fontosságú a százszázalékos bizalom, márpedig a holland miniszterelnök korábban Magyarország »térdre kényszerítéséről« beszélt”. Szijjártó, akinek szavait az MTI idézte, ugyanakkor megerősítette, hogy hazánk Klaus Johannis jelöltségét támogatja.
A Politico eközben épp kedden arról írt, egyre nagyobb a nyomás Johannison, hogy lépjen vissza a versenyből. A portál szerint számos európai tisztviselő és diplomata úgy véli, hogy Johannis tulajdonképpen arra használja a NATO-pályázatát, hogy megszerezzen egy vezető pozíciót az EU-ban. „Johannisnak mindeddig egyetlen tagállam, mégpedig annak a Magyarországnak a támogatását sikerült megszereznie, amely a múlt héten azzal fenyegetőzött, hogy kivonul egyes NATO-műveletekből”, emelte ki a Politico.
Bár az októberi NATO-főtitkárválasztásig még több hónap van, azért vált sürgőssé a konszenzus a leendő főtitkár személyéről, mert ha erről nem állapodnak meg most Prágában, akkor az EP-választások után a NATO-főtitkárság is az EU vezető tisztségeiért folyó háttérmanőverek részévé válik. A portál értesülései szerint épp ezért Johannis megegyezett a kulcsfontosságú szövetségesekkel, hogy június elejéig, vagyis egy hónappal a washingtoni NATO-csúcstalálkozó előtt kiszáll a versenyből. A Politico és román lapok is úgy tudják, Johannis az Európai Bizottság elnökségét szeretné megszerezni, vagy ha Ursula von der Leyen többséget kap, akkor az EU védelmi biztosa lenne.
Románia eddigi EU- és NATO-politikája alapján Johannis visszalépése életszerű. A magyar kormányzati kommunikáció viszont azt sejteti, hogy ellenjelölt hiányában sem szavazzák meg az Orbán-kormányt többször bíráló Rutte pályázatát.
Ám a magyarok sértegetését hangoztató érvelés hamisan hangzik az Orbán-kormánytól. Johannis jelöltségét ugyanis nem a jó szomszédság miatt támogatják, hiszen a magyar–román államközi kapcsolatok visszafejlődtek 2010 után. A német nemzetiségű államfő pedig olyannyira nem nevezhető magyarbarátnak, hogy a romániai Diszkriminációellenes Tanács korábban meg is bírságolta. Miután 2020-ban a román képviselőház hallgatólagosan elfogadta az RMDSZ Székelyföld autonómia statútumának tervezetét, Johannis Erdély áruba bocsátásával vádolta meg a kormányzó PSD-t. „Jó nopot kívánok, PSD!” – mondta akkor magyarul az elnök. Miközben jómagam, a kormány és a többi hatóság az emberek életéért küzdünk, azért harcolunk, hogy szabaduljunk meg ettől a járványtól, a nagy PSD azért harcol a parlamenti titkos irodákban, hogy Erdélyt a magyaroknak adja” – fogalmazott akkor a parlamentben az államfő.
Újabb frontot nyit az Orbán-kormány, ma előveszik a hamis NATO-ellenes propagandájáért is