A strasbourgi székhelyű Európa Tanács mellett működő szakmai testület, a Korrupció Elleni Államok Csoportja (GRECO) csütörtökön publikált éves jelentésében értékeli korábbi ajánlásainak végrehajtását a tagállamokban, és látleletet ad arról, milyen előrehaladást tapasztalt a két utoljára vizsgált területen. Ezek: a korrupció megelőzése és a feddhetetlenség ösztönzése a parlamenti képviselők, a bírák és ügyészek, valamint a vezető kormányzati tisztviselők és a bűnüldöző hatóságok körében.
Magyarország esetében mindkét vizsgálat tart, az előbbi kilenc, az utóbbi három éve. A parlamenti képviselőkre és az igazságszolgáltatásban dolgozókra vonatkozó korrupció-megelőzésben 2015 óta sikerült bizonyos haladást elérni, így hazánk tavaly kikerült a „globálisan elégtelen” osztályzattal minősített országok csoportjából. (Ebbe a csoportba azokat az államokat sorolják, amelyek az ajánlások kevesebb mint 60 százalékát teljesítik teljesen vagy részben. A nem teljesítés nem von maga után szankciókat).
Marin Mrčela, a GRECO elnöke a jelentést bemutató brüsszeli sajtóértekezletén a Népszava kérdésére kiemelte: Magyarországon a 18 ajánlás részleges végrehajtása ellenére nincs igazi előrelépés a parlamenti képviselők integritásával kapcsolatos elvárások teljesítésében. Ezzel többek között arra utalt,
hogy a szervezet hiányolja a képviselők etikai kódexét, a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat, a mentelmi joguk felfüggesztéséhez szükséges eljárás egyszerűsítését.
Marin Mrčela szerint problémás az ügyészek tevékenységének szabályozása is, mivel a hatóságok nem ültették át az ajánlást,
hogy a mentelmi joguk korlátozódjon az igazságszolgáltatásban végzett tevékenységükre, és hogy a fegyelmi eljárásokat ne a felettes ügyészek folytassák le.
A szakmai szervezet aggályosnak tartja azt is, hogy a parlamenti kisebbség megakadályozhatja a legfőbb ügyész utódjának a megválasztását, aki ily módon a mandátuma lejárta után is hivatalban maradhat. (Ezzel azt kifogásolják, hogy egy kétharmadnál kisebb többség nem tudná leváltani a legfőbb ügyészt.)
A GRECO az idei év második felében újra véleményezni fogja a helyzetet a magyarok által benyújtott friss jelentés alapján.
Ami a legfelső szintű állami vezetőket és a bűnüldöző hatóságokat illeti, a szervezet leszögezi:
a korrupció megelőzését szolgáló magyarországi intézkedések nagy része az alacsony beosztású és középszintű tisztviselőkre irányul.
A magasrangú kormányzati tisztviselőkre vonatkozó feddhetetlenségi szabályozás nagyon gyenge, a rendőrség és a Nemzeti Védelmi Szolgálat felső vezetőinek kinevezését övező körülmények pedig magukban hordozzák a politikai befolyásolás kockázatát.
Magyarország a három éve elkezdődött vizsgálat során 29 ajánlást kapott ezen a téren, amelyek végrehajtását a GRECO a jövő hónapban értékeli. Mint Marin Mrčela fogalmazott:
„Sok még a javítanivaló.”
A strasbourgi intézmény nem tartozik az Európai Unió intézményrendszeréhez, de észrevételeit, ajánlásait a brüsszeli döntéshozók is felhasználják, például a jogállamiság tiszteletben tartásáról készült éves ország jelentéseikben. Az Európai Bizottság várhatóan július elején publikálja a Magyarország és a többi tagállam teljesítményét bemutató beszámolót, amelynek egyik fejezete a korrupcióellenes küzdelem hatékonyságát elemzi.
GRECO-jelentés: Magyarországon fel kell számolni a politikai nyomásgyakorlás lehetőségét, törvényben kell garantálni a rendőrség függetlenségét